A Lisszaboni Szerződés és a földtörvény
Ezzel az írással azt fejezem ki, hogy egyetértek azok céljával, akik a földtörvény ellen tüntetnek (ne kerüljön a magyar föld "a külföldi tőke és oligarchák" kezébe)[i], de szeretném, ha látnák: tiltakozásuk egy következmény elleni fellépés, éppúgy, mint a devizahitel-károsultaké.
Szeretném számukra is egyértelművé tenni, hogy a tervezett földtörvény a legtökéletesebb bizonyíték arra, hogy Magyarországnak létérdeke, hogy kilépjen az EU-ból, vagyis az okot kell megszűntetni, ahhoz, hogy az okozat véglegesen megszűnjék.
Azt, hogy kilépésünknek összességében előnyei vannak számunkra, az EU-ból kilépésünket kezdeményező népszavazást előkészítő beadványom ismertetése, valamint az azzal kapcsolatos véleményekre adott válasz során bizonyítottam.
A földtörvény-javaslattal[ii] kapcsolatban ki kell emelni, hogy Magyarország számára a mezőgazdaság életfeltétel-biztosító ágazat, az ország földje pedig – nemcsak fizikai, hanem lelki és szellemi - életterünket határozza meg, ezért annak tulajdonlása, birtoklása és az ehhez kapcsolódó értékteremtés, értékőrzés és értékfelhasználás az egyetemes magyarság számára létmeghatározó kérdés.
Ezt figyelembe véve a földtörvénnyel kapcsolatban a tulajdonlás és birtoklás jogának meghatározása mindent megelőz, ezért a közigazgatáshoz és birtoknagysághoz fűződő kérdések másodrendűek.
Mivel a Lisszaboni Szerződés a termőföldet a tőke részének minősíti – így tehát forgalomképes -, a tőke szabad áramlása és a letelepedés szabadsága pedig az uniós polgárok egyetemes – liberális - alapjoga, a termőföld tulajdonlására és birtoklására vonatkozó jogok és kötelezettségek megállapításának kétharmados törvénnyé „emelése”[iii] pusztán látszatintézkedés volt, a választók megtévesztése annak érdekében, hogy azt a látszatot lehessen kelteni, mintha valóban a magyar törvényhozás jogosult lenne érdekeink megvédésére.
Nézzük meg, hogyan érvényesül a Lisszaboni Szerződés „jogharmonizálódása” a földtörvény-tervezetben!
1. A termőföld a tőke része
A Lisszaboni Szerződés a termőföldet „mezőgazdasági terméknek” nevezi, a földtörvény-tervezet „mezőgazdasági termelési tényezőnek”:
Lisszaboni Szerződés II. CIKK (MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT) 38. cikk:
(1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.
A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a „mezőgazdasági”, illetve az „agrár-„ kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit.
„Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei.
(2) Ha a 39-44. cikk másként nem rendelkezik, a belső piac létrehozására illetve működésére megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell.
Földtörvény tervezet 5. § (Értelmező rendelkezések)
20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is;
2. A liberális alapelvek[iv] (a földtörvényt közvetlenül érintően a tőke szabad áramlása és a letelepedés szabadsága, közvetve pedig az áruk és szolgáltatások szabad áramlása)
A Lisszaboni Szerződés lehetetlenné teszi, hogy azok a feltételek, amelyeket a tagországok meghatározhatnak, alkalmasak legyenek arra, hogy igaz legyen Fazekas Sándor miniszter úr megállapítása: „… miután Magyarország az Európai Unió tagja, a törvény leírja, hogy az unió polgárai is vásárolhatnak itt földet, utána azonban arról rendelkezik, miképp lehet elérni, hogy mégse tudjanak venni "egy kávéskanálnyit se", ha nem teljesítik a szigorú feltételeket.”
Jogharmonizációs kötelezettségként az uniós polgárokon kívül a földtörvény-tervezet kiterjeszti a földtulajdon és birtoklás gyakorlásának lehetőségét „az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;”[v].
Itt kell megemlíteni a 2011-es módosítással liberalizált (magyarán: megszorítás nélkül kiterjesztővé tett) állampolgársági törvényt, amely tág teret nyit mindenkinek a magyar állampolgárság felvételére, és ezzel „állampolgári jog” gyakorlásával a magyar föld tulajdonjogának megszerzésére[vi].
Ezt bizonyítják a Lisszaboni Szerződés idézett cikkei a letelepedés szabadságáról és annak következményeiről[vii], valamint a földtörvény-tervezet „szigorú feltételeit” tartalmazó szakaszai[viii].
3. Integrált mezőgazdasági termelésszervezés, tulajdon-, birtok- és haszonbérlet nagyság
Az Európai Unió föderatív szervezet, szövetségi állam. Alapját a négy liberális alapelv képezi, eszköze az integráció. A kizárólagos hatáskörbe vont területek meghatározásával hajtja végre az összevonást, ezzel a szubszidiaritás – és az ezzel összefüggő demokrácia és szolidaritás - fogalmát eltorzította[ix].
A Lisszaboni Szerződésben a mezőgazdaság még közös hatáskörbe tartozott, de az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete „különleges végrehajtási hatásköröket” ruházott a Bizottságra, kivételes esetekben a Tanácsra. Ezek a hatáskörök magukban foglalják a mezőgazdaságot is, ezzel gyakorlatilag a mezőgazdaság is „kizárólagos hatáskörbe került”.
Ezzel természetessé vált a mezőgazdasági nagyüzemekkel végrehajtott integráció szükségessége, „jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozásokká” válása. Ezzel a tőke a multinacionális kereskedelmi és ipari cégekkel azonosan, a mezőgazdaságban is megszabadul azoktól a korlátoktól, amelyekkel az EU terheli a tagállamok gazdaságait.
Ennek bizonyítéka a Lisszaboni Szerződésben:
„Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.”[x]
Ennek „jogharmonizációja” a földtörvény-tervezetben:
Az „alap jogharmonizáció”:
„1. §
(3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére.”
A „kapcsolódó jogharmonizációt” a tulajdon- és birokszerzési jog, valamint a tulajdon- és birtoknagyságok meghatározása jelenti[xi].
Természetesen, a fenti kritikáknak csak akkor van értéke, ha mellé teszem azt a megoldást, ami az okot – és az ebből eredő következményeket – megszűnteti. A megoldás a radikális paradigmaváltás[xii]. Ezt tartalmazza a Szent Korona Értékrend, ami a Gondoskodó Magyarország[xiii] újjáteremtését teszi lehetővé, és ezzel – Németh László gondolatát idézve – „mintát adunk az emberiségnek az emberi életre”. Ennek első lépése az EU Európai konföderációvá[xiv] átalakulása.
Kelt Szegeden, 2013. Napisten havának 4. napján.
Árpád sarja, Halász József
[i] A tüntetők azt követelték, az Országgyűlés ne engedje a magyar földet "a külföldi tőke és oligarchák" kezére játszani.
(A földtörvény ellen tüntettek az Országház közelében - Budapest, 2013. június 3., hétfő (MTI) - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=313723&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1)
[ii] 2013. évi .... törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - https://www.kormany.hu/download/c/43/e0000/FOLDFORGALMI%20tv.pdf#!DocumentBrowse
[iii] P) cikk
(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
(2) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
(Alaptörvény – 2013. június 4-én hatályos állapot - https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV)
[iv] (2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.
(Lisszaboni Szerződés MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 26. cikk - https://bookshop.europa.eu/is-bin/INTERSHOP.enfinity/WFS/EU-Bookshop-Site/hu_HU/-/EUR/ViewPublication-Start?PublicationKey=FXAC10083)
[v] OGY - Átírták a földtörvényjavaslatot Budapest, 2013. június 3., hétfő (MTI) - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=313699&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1
[vi] 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról (2013.06.04-én hatályos állapot) - https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300055.TV
[vii] KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 9. cikk
Az Unió minden tevékenysége során tiszteletben tartja a polgárai közötti egyenlőség elvét; az Unió intézményei, szervei és hivatalai valamennyi uniós polgárt egyenlő figyelemben részesítik. Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot.
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 18. cikk
A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés.
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 49. cikk
Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.
A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 50. cikk
(2) Az Európai Parlament, a Tanács, illetve a Bizottság a fenti rendelkezésekben számára megállapított feladatokat különösen azáltal látja el, hogy:
a) főszabályként elsőbbségi elbánást biztosít olyan tevékenységek számára, amelyeknél a letelepedés szabadsága különös mértékben előmozdítja a termelés és a kereskedelem fejlődését;
e) lehetővé teszi valamely tagállam állampolgára számára, hogy egy másik tagállam területén ingatlantulajdont szerezzen és használjon, amennyiben ez nem ellentétes a 39. cikk (2) bekezdésében megállapított elvekkel;
f) megvalósítja a letelepedési szabadság korlátozásainak fokozatos eltörlését minden érintett tevékenységi ágban, egyrészt a képviseletek, fióktelepek vagy leányvállalatok valamely tagállam területén történő létrehozásának feltételeit, másrészt az ilyen képviseletek, fióktelepek és leányvállalatok irányító és ellenőrző tisztségeinek az anyalétesítmény személyzete által történő betöltésére vonatkozó feltételeket illetően;
(Lisszaboni Szerződés - https://bookshop.europa.eu/is-bin/INTERSHOP.enfinity/WFS/EU-Bookshop-Site/hu_HU/-/EUR/ViewPublication-Start?PublicationKey=FXAC10083)
[viii] 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;
6. a. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább három éve
15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár;
16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
2013. évi .... törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - https://www.kormany.hu/download/c/43/e0000/FOLDFORGALMI%20tv.pdf#!DocumentBrowse
[ix] (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.
Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról.
(Lisszaboni Szereződés KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 5. cikk - https://bookshop.europa.eu/is-bin/INTERSHOP.enfinity/WFS/EU-Bookshop-Site/hu_HU/-/EUR/ViewPublication-Start?PublicationKey=FXAC10083)
[x] (Lisszaboni Szereződés MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 106. cikk (2) bekezdés - https://bookshop.europa.eu/is-bin/INTERSHOP.enfinity/WFS/EU-Bookshop-Site/hu_HU/-/EUR/ViewPublication-Start?PublicationKey=FXAC10083)
[xi] A tulajdonszerzési jogosultság
10. §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
11. §
(2) A föld tulajdonjogát
a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel,
b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra,
c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára
szerezheti meg.
A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke
16. §
(1) A földműves, valamint a 10. § (3) bekezdésében meghatározott, földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
(2) A földműves, valamint a 10. § (3) bekezdésében meghatározott, földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár birtokában – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – legfeljebb 1200 hektár területnagyságú föld lehet (birtokmaximum).
(3) Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében a birtokmaximum mértéke – a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően – 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum).
(4) A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a részarány-tulajdon aranykorona értékének együttes összege legfeljebb 6000 lehet.
2013. évi .... törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - https://www.kormany.hu/download/c/43/e0000/FOLDFORGALMI%20tv.pdf#!DocumentBrowse
[xii] „Az Új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” - https://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
[xiii] Gondoskodó Magyarország program és programpontok - https://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf
[xiv] Európai konföderációról szóló szerződéstervezet Ld. 12. jegyzet (225-324. oldal)