Lássunk tisztán
(a videóról készült leírás)
A tegnapi videokonferencián mindössze heten voltunk. Nem ez a gond, hanem az, hogy ez a hét ember sem ismeri a Gondoskodó Magyarországot. Van, akinek megvan a könyvem. De meggyőződésem, hogy érdemben még a Gondoskodó Magyarország programot senki nem olvasta el.
Nincs tehát miről beszélnünk.
Teljesen egyértelmű a dolog: itt, most a magyarság egy olyan válaszút előtt áll, amikor a jövőjéről dönt.
2014-ben lesz egy választás, nagy valószínűséggel az utolsó választás lesz. 2018-ig már olyan változások fognak történni, ami egy egészen más rendszert fog létrehozni, működtetni.
Hogy a változásig milyen és mennyi áldozat lesz, az más kérdés.
Az a kérdés a Gondoskodó Magyarország programjával, hogy ezen keresztül lehetőséget adjunk a magyarságnak arra, hogy azt válassza, ami a Magyar Küldetés szerint az ő feladata, aminek a végrehajtását el kell végeznie akkor is, ha tud róla, akkor is, ha nem, akkor is ha akarja és akkor is, ha nem.
A tegnapi beszélgetésen nagyon elszomorodtam. Nem szomorodtam el – bocsánat -, hanem tudomásul vettem a tényeket. Tudomásul vettem azt, hogy a konjunktúra szaglászás esete forog fenn. Itt vannak olyan emberek, akik megérezték azt, hogy ez a járható út, és megpróbálják saját arculatukra ezt átváltoztatni.
Kérem tisztelettel!
Rendkívül nagy munka az, amivel az ember tudatát – értelmét és érzelmét – átalakítja az ezeregyszáz év alatt belesúlykolódott nyugati civilizáció gondolkodási módjából az ősi civilizációt, ahonnan elindultunk, és amit folytatnunk kell.
Én is rendkívül nagy küzdelmet folytattam saját magammal, hiszen honnan indultam?
1972 és 74 között tanítottam a samuelseni mátrix-elméletet, teljes lelkesedéssel. Részt vettem annak az előkészítésében, hogy az „Új gazdasági mechanizmus” beinduljon. Akkor nem vettem észre, hogy nem a gazdasági mechanizmus megújításáról van szó, hanem az egész társadalmi rendszer berendezkedésének a megújításáról, felváltásáról.
Amikor megkaptam azt a kegyelmet, hogy leírhattam az Isteni Útmutatást, és az Isteni Útmutatás alapján erre a korra vonatkozó irányelveket, akkor még semmi gond nem volt. Ezt mint egy íródeák írtam le. Hanem, amikor elolvastam, amit leírtam, akkor rendkívül sokat vitáztam azzal, ami a papíron szerepel. Azt is mondhatom: vitáztam Istennel.
Nem jöttem rá arra a hatalmas nagy igazságra, amit József Attila leírt a „Töredék”-ben: „Egész életemben Istent kerestem és nem vettem észre, hogy itt áll mögöttem.” Nem akartam észrevenni. Nem akartam észrevenni, hogy ő vezette a kezemet, hogy azzal nem szabad vitatkozni, amit leíratott velem, azt végrehajtani kell.
Nos hát, ezt verbális formában lejegyeztem. Több oldalról megvilágítva. Megvilágítva eszmeileg, megvilágítva jogilag é megvilágítva a feltételek biztosítása, a gazdaság oldaláról.
És ez így egy zárt rendszert alkot.
Aki ezt nem ismeri, az nem tudja követni sem, véleményezni sem.
Hányan voltak az elmúlt tizenkét évben, akik személyemet támadva juttatták azt kifejezésre, hogy lelkükben, szellemükben ezt nem tudják elfogadni.
Ugyanazt az utat jártam, mint Szabó Dezső az ezerkilencszázhuszas, harmincas, még mondhatom azt, hogy a negyvenes években is, egészen negyvenötben bekövetkezett haláláig.
Mikor lesz már végre a magyarságban annyi erő, hogy le tudja magáról fejteni azt az ezeregyszáz éves lélek- és agymosást, amit rá ragasztottak Géza árulásától kezdve a magyar és a Magyarországra települt idegenek – elsősorban ők – és az ő érdekeik szerint alakult az a kirekesztettség - kiválasztottság embertelen rendszere, amelyet most is élünk.
Mért vagyok ennyire felháborodott?
Azért, kérem, mert itt nagyon sokan mondják, hogy magyarok, mondják, hogy nemzetiek.
De milyen magyar az, aki nem a magyar nemzet érdekét tartja szem előtt, hanem saját önös érdekén keresztül szűrve tud magyarkodni.
Milyen nemzeti oldalról beszélünk, melyik nemzetnek az érdekeit szolgálják? A magyar nemzetét? Hát nem!
Most meghívtak, pontosabban: meghívott egyetlen ember, Németh Zoltán, a Magyarok Szövetségének egyik élenjárója, hogy egy „civil sátorban” vegyek részt beszélgetéseken.
Én első nekiszaladásra – természetesen – elutasítottam ezt a felkérést, viszont most annyiban módosítom, hogy amennyiben meg tudják szervezni, akik ott vannak és meg akarják szervezni, én egyetlen napon, szombaton kettő órától maximum öt óráig tartok egy előadást, tartok egy tájékoztatót, tartok egy toborzást.
Ugyanis meggyőződésem, hogy az a száz- vagy kétszázezer ember, aki ott lesz Apajpusztán, azok tartalmazzák azt a MAGot – hogy hány százalékban, azt nem tudom -, de tartalmazzák azt a MAGot, amelynek az a küldetése, hogy a magyarságot megmentse. És őket akarom felszólítani, felkérni, őhozzájuk akarok könyörögni, hogy tegyék a feladatukat.
És a tegnapi beszélgetésre visszatérve egy pillanatig: én akkor azt mondtam, hogy pártot – ha mindenki azt akarja, akkor – alapítsunk pártot. Én most ezt a kijelentésemet visszavonom. Akkor lehet csak pártot alapítani – és ez az eredeti elképzelésem, és ettől most már nem fogok eltérni – ha azt érzem, hogy az emberekben megvan az igény Magyarország újjáteremtésére.
Ha ez nincs, akkor nem szabad pártot alapítani. Megbuktatni nem szabad a Szent Korona Értékrendet senkinek az egyéni érdekéből.
Megdöbbenésem akkor volt teljes a tegnapi beszélgetésen, amikor rájöttem, hogy azok, akik a beszélgetésen részt vettek, nem ismerik, nem olvasták a Gondoskodó Magyarországot. Ugyanis annak két része van: van egy program és van a programpontokat tartalmazó rész. Ez huszonkét programpont – huszonkettő plusz hét, a takarítást beleszámítva.
És ez után azt mondták, hogy egy rövid anyag kell, amit az emberek elolvasnak. Nem tudtam ezt mire vélni. Úgy értettem, hogy nem jó a hét plusz huszonkét pont. És kiderült, hogy amikor ezt elküldtem, hogy ez itt van, akkor meglepődtek, hogy jé, ez itt van.
Erre elkezdtek „belenyúlni”. Nem szabad belenyúlni! És én ismét visszavonom azokat a módosításokat, amelyek a lényeget veszik el, hogy ez a Szent Korona Értékrendet tartalmazza, a Szent Korona Tagok Gondoskodó Magyarországát építik fel. Ezt nem lehet kivenni!
Nem azért csináltam valamit, hogy ebbe belepiszkáljanak egyéni gondolatok szerint! Nem! Ez így fog maradni! Akinek ez tetszik, az itt van, mert az megérti, hogy mi a cél, és megérti azt is, hogy miért vagyok ingerült, amikor a kündü feladat teljesítése során a tisztaságot védem.
Aki nem, az pedig ne jöjjön el! Amikor azt mondja valaki, hogy „én csak akkor megyek el csütörtökön, ha ez meg amaz teljesül”. Nem! Azt mondom, hogy csak akkor gyere el – egyébként ne! -, ha elfogadod ezt!
Ezt kell tudomásul venni!
Holnap megint találkozunk videokonferencián hat órától és nem héttől! Hat órától! Aki nem tud magának erre az időre időt szakítani, az ne jöjjön el! Az felejtse el, hogy egyáltalán kapcsolatban volt!
És még egy: a Gondoskodó Magyarország az Gondoskodó Magyarország! Az nem más! Annak nem kell más nevet keresni! Milliószor elmondtam, hogy ez miről szól, és ezt nem fogom most megismételni.
Tehát az kérem, ezért esedezem mindenkihez, hogy gondolja át, mit jelent a történelmi felelősség a magyarság számára, és ennek megfelelően tegyen.
Aki úgy gondolja, tizenötödikén, Nagyboldogasszony napján, csütörtökön, legyen ott Dobogókőn kettő órától, mert az lesz az igazi, ott ismerjük meg személyesen egymást. Aki külföldön van, vagy egyébként nem tud eljönni, az pedig kövesse a videokonferencia stílusú közvetítést erről. Ott szólhat és csetelhet, véleményt mondhat.
És amennyiben Németh Zoltán meg tudja szervezni, hogy szombaton lehetőségem legyen – nem tíz, nem húsz, hanem sok ember előtt – elmondani a toborzóbeszédet, akkor Apajpusztán is ott leszek.
A fölébredés kell, megismerése annak a szent hagyománynak, amelyet az Isteni Iránymutatással nekünk a Teremtő adott. Ez kötelessége mindenkinek.
Szeretném, ha a https://nemzetiegyseg.com honlapot mindenki megnézné. Azt átszerkesztettem egy olyan animációval a fejrészében, amelyen ott van a hét plusz huszonkét pont. Ezt eméssze, értelmezze mindenki!
És ott van a videokonferenciának a linkje is és ott van a https://gondoskodomagyarorszag.com honlap címe is, valamint a https://euellenpont.com. Ezt a kettőt sem nézik! Nem nézik!
Nem tudom, miért nem nézik. Olyannal jönnek, hogy „feltaláltam a spanyolviaszt: most a KSH bemutatta, hogy milyen helyzet van Magyarországon, ezt kell feldolgozni” – mondja az egyik ember.
Nem ezt kell feldolgozni, kedvesem, hanem azt kell feldolgozni, hogy mit vettek el tőlünk – ha már a „miért”-et akarom megmondani. Az EU-sarc ott van a honlapon, forintosítva, kidolgozva, településenként megvan. Azt kell figyelni folyamatosan, ami a https://euellenpont.com honlapon rajta van, hiszen ez egy sajtószemle, ez ennek a jelenlegi liberális – kapitalista rendszernek a válság-diagnózisa. Magyarországra, az EU tagállamaira, az EU-ra általánosságban, és a Világra általánosságban bontott fejezetekben, rovatokban.
Nagyon szépen kérem, hogy ezt is nézzék meg.
Végül tehát: mindenkit várok már holnap is, egy előkészítő beszélgetésre, várok Nagyboldogasszony napján, amikor már azt szeretném, hogy mindenki azt mondja el, hogy ő hol, milyen településen, azon a településen milyen társadalmi csoportnál vállalja azt az ismeretterjesztő munkát, felvilágosító munkát, aminek az alapján el tudjuk dönteni, még időben, hogy alapítunk-e pártot, és részt veszünk-e a 2014-es választásokon, vagy nem.
Választ kapunk arra, hogy – megfelelő ismertséggel – a magyar emberek éreznek-e felelősséget saját sorsuk iránt, éreznek-e felelősséget gyermekeik és unokáik iránt, éreznek-e felelősséget az emberiség iránt.
Hogy ez meglegyen, ehhez kérem a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét.
Így lesz?
Kelt Szegeden, 2013. Új Kenyér havának 12. napján.
Árpád sarja, Halász József