A Bábel-szindróma újkori alkalmazása
2014.08.29 15:17
Bűntelenül nem lehet hosszú távon ködösíteni.
Merkel Ukrajnában a múlt héten a következőt mondta:
„… Németország nem Ukrajna föderalizációja, hanem decentralizációja mellett foglal állást, aminek megvalósítására Porosenko elnök is törekszik. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra a nyelvi félreértésre, hogy amit Németországban föderalizációnak neveznek, az a decentralizációt jelenti Ukrajna esetében.”
(Ukrán válság - Merkel: Ukrajna területi egységének meg kell maradnia)
A történelmet a győztesek írják.
Ennek súlyos következményeivel szembesülünk nap, mint nap.
A zsidókereszténység ténytorzító tanításainak (dogmáinak) elfogadása szemben áll a „népi katolicizmus” (ld. Bálint Sándor) tisztaságával, annak ellenére, hogy Aquinoi Szent Tamás (még a XIII-XIV. században) kristálytiszta logikával összehangolta (éppúgy, mint a „népi katolicizmus”) az istenhit gyakorlását a mindennapok életvitelével.
Az elmúlt ezerkétszáz évben az - erőszakkal kivívott – győzelmek részese volt a zsidókereszténység, így mosták történelemhamisítással a lelkekbe, agyakba zavartalanul a gójok „fogadott gyermekségének” elfogadását, a kiszolgáltatottság tűrését.
A történelmi tények sajátos súlyátcsoportosítása (ha kell utólagos „ténygyártás” vagy tényeltorzítás, ténytörlés) azt a hazugságot támasztotta alá, hogy a szabadság relatív fogalom, a tényleges szolgaság tulajdonképpen az igazi szabadság.
Az elmúlt ezerkétszáz évben a társadalmi megosztottság biztosította (és biztosítja jelenleg is) a diktatúra természetellenes uralmát, ahol (Magyarországon – de, mint tudjuk -, Európa minden részén) „az isteni akarat megnyilvánulásának” tekintették a kiválasztottak érdekérvényesülését a kiszolgáltatottak fölött.
Kulcsfontosságú a történelmi tények torzításának puszta leleplezésén túl a torzítások okának felfedése és az azt helyettesítő gondolkodási mód meghatározása.
A torzított történelem gondolkodási módját a gyakorlatban az erkölcsi, társadalmi és gazdasági válságok (1929-1932, 2008-) leplezték le. Most a megnevezése vált időszerűvé.
Diktatúrának nevezni most még durva lenne, hiszen „demokratikus államszerkezetről”, „demokratikus államszövetségről” beszélnek.
A „demokratikus” szóhasználat helyett kézenfekvő azt a kifejezést alkalmazni, ami – hasonlóan a demokrácia kifejezéshez - alkalmas a ködösítésre, a különböző módon történő értelmezésre. Ez a kifejezés a föderáció.
Ahogyan az értelmezési zavarkeltés nem véletlen, úgy az sem, hogy a föderáció antagonisztikus ellentéte, a konföderáció kifejezés használatától félnek a hatalmon lévők, mint ördög a tömjénfüsttől.
Azt ne mondja senki, hogy Merkel asszony, vagy Porosenko úr nem tudja, hogy mit jelent a föderáció, vagy a decentralizáltság! Mégis szinonimaként határozzák meg a két fogalmat, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy ezt a torzult azonosságot mossák az emberek tudatába, a Babilon-szindróma újkori alkalmazásával.
A föderáció[i] szövetségi állam, amely fő jellemzője a nemzetek és államok feletti érdekérvényesítés (egy tagországon belül települések és társadalmi csoportok feletti érdekérvényesítés), tehát centralizáció.
A decentralizáltság központosítástól mentes hatalomgyakorlás.
Ez semmi esetre sem azonos a föderációval, sőt – bizonyos feltétek teljesülése esetén – annak ellentéte.
A decentralizáltság nem zárja ki, de nem is feltételezi az összehangoltságot.
Az összehangolt decentralizáció neve konföderáció[ii], az összehangolatlané: irányított vagy spontán káosz.
Ukrajna ma – elsősorban nemzetiségi tagoltsága miatt – decentralizált állam, de a központosítástól mentessége nem jelent összehangolt működést, hanem a liberális-kapitalista értékrendet követve, irányított káoszként működik. Ez a társadalomszervezési gondolkodási mód azonos az EU iránymutató paradigmájával.
Az egyértelműség kedvéért összefoglalom azokat a pontokat, amelyekben eltér a konföderáció (összehangoló decentralizáltság) a föderációtól:
- Felülről leosztás helyett alulról épülő hatalomgyakorlás,
- Összevonás (integráció) helyett összehangolás (koordinálás)
- A kereslet és kínálat diszharmóniája helyett igények és lehetőségek harmóniája
- Kiváltság - kiszolgáltatottság diktatúrája helyett kötelezettségek teljesítésén alapuló jogok gyakorlása
- Az ember anyagi, kozmopolita falanszter-fogaskerékként (áruként) kezelése helyett lelki-, szellemi- és anyagi egységből álló ingéniumként (egyéniségként) értékelése
- A nemzeti sajátosságok üres – rezervátumi – színfoltként kezelése helyett a nemzetek természetes életterének tiszteletben tartása.
A föderatív paradigma konföderatívvá alakulásának szándéka már megjelent az egész világon. Most érkezett el az idő az alulról épülő hatalomgyakorlás megvalósítására, a megosztottságból az egységgé válás eszközével.
Kelt Szegeden, 2014. Új Kenyér havának 27. napján.
dr. Halász József
Kapcsolódó anyagok:
Föderatív és konföderatív államszövetségek - https://www.gondoskodomagyarorszag.com/news/a-diktatura-es-a-gondoskodo-magyarorszag-paradigmajanak-osszehasonlitasa-1-resz/
„Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” - https://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf
Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá - https://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf
[i] A föderáció vagy federáció a latin foedus (genitivusa foederis) szóból ered, egyezményt, megállapodást, társulást jelent, aminek keretében községek, községcsoportok, illetve államok kölcsönösen és az egyenlőség alapján elkötelezik magukat egymásnak egy vagy több meghatározott cél érdekében, s annak végrehajtása kizárólagosan a szövetség képviselőire hárul.
Egy állam berendezkedésében ez azt jelenti, hogy a részei egyenlőek és bizonyos fokig önállóak egymástól, (pl.: saját törvényhozással rendelkeznek) azonban ezek fölött áll egy központi (szövetségi) kormány is, mely az egészet összefogja és szabályozza.
A föderációk általában magukban hordozzák azon paradoxont, hogy míg egyrészről egy államszövetség részei, úgy másfelől önmagukban is államok (vagy magukban hordozzák az államiság aspektusait).
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6der%C3%A1ci%C3%B3
[ii] A konföderáció szuverén államok vagy közösségek olyan csoportja, melyet egy szerződés hoz létre, de később gyakran közös alkotmányt fogad el. Általában valamilyen kritikus kérdés megoldására jön létre, mint honvédelem, külügy, külkereskedelem, közös fizetőeszköz, ami közös kormányzást kíván minden tag számára. Mai politikai értelemben csak független államok egy állandó, másokkal szembeni közös fellépésre szolgáló szövetsége.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Konf%C3%B6der%C3%A1ci%C3%B3
———
Vissza