A Bábel-szindróma újkori alkalmazása

Bűntelenül nem lehet hosszú távon ködösíteni.

Merkel Ukrajnában a múlt héten a következőt mondta:

„… Németország nem Ukrajna föderalizációja, hanem decentralizációja mellett foglal állást, aminek megvalósítására Porosenko elnök is törekszik. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra a nyelvi félreértésre, hogy amit Németországban föderalizációnak neveznek, az a decentralizációt jelenti Ukrajna esetében.”

(Ukrán válság - Merkel: Ukrajna területi egységének meg kell maradnia)

A történelmet a győztesek írják.

Ennek súlyos következményeivel szembesülünk nap, mint nap.

A zsidókereszténység ténytorzító tanításainak (dogmáinak) elfogadása szemben áll a „népi katolicizmus” (ld. Bálint Sándor) tisztaságával, annak ellenére, hogy Aquinoi Szent Tamás (még a XIII-XIV. században) kristálytiszta logikával összehangolta (éppúgy, mint a „népi katolicizmus”) az istenhit gyakorlását a mindennapok életvitelével.

Az elmúlt ezerkétszáz évben az - erőszakkal kivívott – győzelmek részese volt a zsidókereszténység, így mosták történelemhamisítással a lelkekbe, agyakba zavartalanul a gójok „fogadott gyermekségének” elfogadását, a kiszolgáltatottság tűrését.

A történelmi tények sajátos súlyátcsoportosítása (ha kell utólagos „ténygyártás” vagy tényeltorzítás, ténytörlés) azt a hazugságot támasztotta alá, hogy a szabadság relatív fogalom, a tényleges szolgaság tulajdonképpen az igazi szabadság.

Az elmúlt ezerkétszáz évben a társadalmi megosztottság biztosította (és biztosítja jelenleg is) a diktatúra természetellenes uralmát, ahol (Magyarországon – de, mint tudjuk -, Európa minden részén) „az isteni akarat megnyilvánulásának” tekintették a kiválasztottak érdekérvényesülését a kiszolgáltatottak fölött.

Kulcsfontosságú a történelmi tények torzításának puszta leleplezésén túl a torzítások okának felfedése és az azt helyettesítő gondolkodási mód meghatározása.

A torzított történelem gondolkodási módját a gyakorlatban az erkölcsi, társadalmi és gazdasági válságok (1929-1932, 2008-) leplezték le. Most a megnevezése vált időszerűvé.

Diktatúrának nevezni most még durva lenne, hiszen „demokratikus államszerkezetről”, „demokratikus államszövetségről” beszélnek.

A „demokratikus” szóhasználat helyett kézenfekvő azt a kifejezést alkalmazni, ami – hasonlóan a demokrácia kifejezéshez - alkalmas a ködösítésre, a különböző módon történő értelmezésre. Ez a kifejezés a föderáció.  

Ahogyan az értelmezési zavarkeltés nem véletlen, úgy az sem, hogy a föderáció antagonisztikus ellentéte, a konföderáció kifejezés használatától félnek a hatalmon lévők, mint ördög a tömjénfüsttől.  

Azt ne mondja senki, hogy Merkel asszony, vagy Porosenko úr nem tudja, hogy mit jelent a föderáció, vagy a decentralizáltság! Mégis szinonimaként határozzák meg a két fogalmat, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy ezt a torzult azonosságot mossák az emberek tudatába, a Babilon-szindróma újkori alkalmazásával.

A föderáció[i] szövetségi állam, amely fő jellemzője a nemzetek és államok feletti érdekérvényesítés (egy tagországon belül települések és társadalmi csoportok feletti érdekérvényesítés), tehát centralizáció.

A decentralizáltság központosítástól mentes hatalomgyakorlás.

Ez semmi esetre sem azonos a föderációval, sőt – bizonyos feltétek teljesülése esetén – annak ellentéte.

A decentralizáltság nem zárja ki, de nem is feltételezi az összehangoltságot.

Az összehangolt decentralizáció neve konföderáció[ii], az összehangolatlané: irányított vagy spontán káosz. 

Ukrajna ma – elsősorban nemzetiségi tagoltsága miatt – decentralizált állam, de a központosítástól mentessége nem jelent összehangolt működést, hanem a liberális-kapitalista értékrendet követve, irányított káoszként működik. Ez a társadalomszervezési gondolkodási mód azonos az EU iránymutató paradigmájával.

Az egyértelműség kedvéért összefoglalom azokat a pontokat, amelyekben eltér a konföderáció (összehangoló decentralizáltság) a föderációtól:

-    Felülről leosztás helyett alulról épülő hatalomgyakorlás,

-    Összevonás (integráció) helyett összehangolás (koordinálás)

-    A kereslet és kínálat diszharmóniája helyett igények és lehetőségek harmóniája

-    Kiváltság - kiszolgáltatottság diktatúrája helyett kötelezettségek teljesítésén alapuló jogok gyakorlása

-    Az ember anyagi, kozmopolita falanszter-fogaskerékként (áruként) kezelése helyett lelki-, szellemi- és anyagi egységből álló ingéniumként (egyéniségként) értékelése

-    A nemzeti sajátosságok üres – rezervátumi – színfoltként kezelése helyett a nemzetek természetes életterének tiszteletben tartása.

A föderatív paradigma konföderatívvá alakulásának szándéka már megjelent az egész világon. Most érkezett el az idő az alulról épülő hatalomgyakorlás megvalósítására, a megosztottságból az egységgé válás eszközével.

Kelt Szegeden, 2014. Új Kenyér havának 27. napján.

dr. Halász József

Kapcsolódó anyagok:

Föderatív és konföderatív államszövetségek - https://www.gondoskodomagyarorszag.com/news/a-diktatura-es-a-gondoskodo-magyarorszag-paradigmajanak-osszehasonlitasa-1-resz/

„Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” - https://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf

Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá - https://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf