5. nap: Föderatív és konföderatív államszövetségek

Föderatív és konföderatív államszövetségek

Miért és mit: https://youtu.be/B1VVdIm-584

Hogyan: https://youtu.be/hrgFkIeodCA

Alap: Az EU Parlament „EU realista” frakciójának felkérésére 2008-ban írt „Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Szent Korona Értékrend” tanulmány, amelyben – a frakció kérésének eleget téve – a „Szent Korona Értékrend” kifejezés helyett „Magyar Modell” kifejezést használtam.

 

Vázlat

 

I.       Miért kell megvédeni a szubszidiaritást

 

1.       A szubszidiaritás

2.       A demokrácia

3.       A szolidaritás

4.       Az Európai Unió nevű föderáció gazdasági hatása

5.       Összefoglalás

 

II.      Mit kell tenni a szubszidiaritás érvényesítéséért

 

1.       Vissza kell állítani a konföderatív államszövetséget a föderális vonások teljes (és nem csak formai) megszűntetésével

2.       Vissza kell állítani a konföderatív szabadság-értelmezést a föderatív szabadság-értelmezés helyett

3.       Összefoglalás

 

III.    Hogyan érvényesül a szubszidiaritás

 

1.       A társadalmi együttélés szabályozása

1.1     A jogrendszer

1.2     A képviseleti rendszer

 

2.       A társadalmi együttélés gyakorlata

2.1     Emberi jogok

2.2     Emberi környezet

2.21   Család – a társadalom alapja

2.22   Települések – a szubszidiaritás alapja

2.23   Egészségvédelem

2.24   Oktatás-nevelés

2.25   Anyagtalan érték – kultúra

2.26   Védelem

2.27   Nemzetiség

2.28   Vallás

 

2.3     Államháztartás

2.31   A pénz

2.32   Államháztartás a konföderációban

2.33   A termelőeszközök tulajdonjoga

 

2.4     Gazdaság

2.41   Mezőgazdaság és élelmiszeripar

2.42   Ipar

2.43   Szolgáltatás

2.44   Idegenforgalom

2.45   Kereskedelem

I. Miért kell megvédeni a szubszidiaritást

 

1.    A szubszidiaritás

 

Az Európai Unió olyan államszövetség, amelyben az államok állandó kapcsolatán belül közös központi szervek intézik a legfőbb állami ügyeket. Az államszövetség törvényhozó szervei által, „kizárólagos hatáskörbe” tartozó, legfontosabb kérdésekben hozott törvények kötelező erejűek az összes tagállam területén. A tagállamok ugyanakkor bizonyos helyzetekben fenntartják önállóságukat: külön törvényhozó szervekkel, kormányokkal stb. rendelkeznek[1]. Vagyis a konföderatív[2] Európai Gazdasági Közösség Európai Unió néven föderációvá alakult át az 1991 decemberében elfogadott, és 1993 novemberében hatályba lépett Maastrichti Szerződéssel[3] („Szerződés az Európai Unióról” – EUSz).

A föderációvá átalakulás ellen tiltakozott 1988. szeptember 20-án Bruges-ben Margaret Thatcher, az Egyesült Királyság akkori miniszterelnöke az Európai Közösség jövőjéről szóló beszédében, Jacques Delors, az Európai Bizottság elnöke föderalista, a Maastrichti Szerződést előrevetítő – akkor még - víziójával szemben[4].

A Szerződést előkészítő konferencia „Európai Politikai Unióval foglalkozó kormányközi konferenciának” nevezte önmagát, ezzel is kifejezve, hogy konföderációról föderációba (Unióba) történő államszövetség-változás történik, annak ellenére, hogy előírja „az unió tagállamai nemzeti identitásának tiszteletben tartását” és - brit követelésre - minden föderalizmusra utaló referenciát eltávolítottak a szövegből. A Maastrichti Szerződést eredményező kompromisszum a britek és a dánok nélkül jött létre.

 

A konföderáció alapját képező szubszidiaritás elvét (a döntéseket egy adott politikai rendszerben a hatékony cselekvéssel összhangban álló legalsóbb szinten kell meghozni) át kellett „ideologizálni” a föderáció államszövetségi formájára, először a Római Szerződés módosításával (https://nemzetiegyseg.com/romai_szerz.doc - 3b cikkely beszúrása), majd a megbukott EU Alkotmány tervezetben, amelyet átmentettek a Lisszaboni Szerződés „Az Európai Unióról szóló szerződés” c. részének preambulumába és tételes részébe is:

Preambulum:

„AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy tovább viszik az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatát, ahol a szubszidiaritás elvének megfelelően a döntéseket az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg,”

 

EUSZ 5. cikk:

„(1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és arányosság elvei az irányadók.

.....

(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a megtenni szándékozott intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók”

Ha elolvassuk a kizárólagos hatáskörbe tartozó területek felsorolását (EUM 3.) és a jogalkotási alapelveket (EUM 299), egyértelmű, hogy a szubszidiaritás nem érvényesülhet az EU-ban.

 

       A szubszidiaritás hiánya eredményezi azt, hogy az EU alapjaként meghatározott másik két intézmény, a demokrácia és a szolidaritás sem működik.

 

2.    A demokrácia[5]

Mivel a leglényegesebb kérdésekről az EU „kizárólagos hatáskörben” dönt, a döntéshozatal nem az állampolgárhoz a lehető legközelebbi szinten, hanem a lehető legtávolabbi szinten történik (a szubszidiaritás hiánya).

Ez azt jelenti, hogy a népuralom nem érvényesül, mert a föderáció szabályainak megfelelően minden tagállam legfőbb törvényhozó szerve minőségi többséggel a föderáció szolgálatában áll.

Ennek oka a pártrendszer és az erre épülő választási törvény. A képviselőjelölés (és választás) – mint a szubszidiaritást megalapozó intézmény - nem a választók közvetlen meggyőződésén és bizalmán alapul, hanem a pártok ajánlatain. A pártok ajánlatai viszont nem megvalósuló programra, hanem a választók igénye szerinti ígéretre épülnek, amelyek betartásának kötelezettsége nem terheli a pártokat, mert az ajánlatokkal kapcsolatban a pártoknak csak „politikai felelősségük” van. Magyarországon a Büntetőtörvénykönyv rendelkezései sem vonatkoznak a kampánybeli kijelentésekre.[6]

3.    A szolidaritás[7]

       A szilárd, biztos alaphoz (solidum) teljes felelősséggel akkor tartozik egy állam, ha ezt az alapot (jogi alapot is) közösen, önkéntesen hozzák létre.

       A legfontosabb kérdésekben az EU a tagállamok közötti jogharmonizálást (vagyis az alap megteremtését) tiltja a Lisszaboni Szerződés „Az Európai Unió működéséről szóló szerződés” c. rész-szerződésének (https://nemzetiegyseg.com/Lisszaboniszerzodes2007.doc) alábbi rendelkezéseivel:

       Az Unió hatásköreinek típusai és területei (EUSz 2. cikk)

A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák (EUM 79. cikk)

Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (EUM 83. és 84. cikkek)

Adórendelkezések (EUM 113. cikk).

Jogszabályok közelítése (EUM 114., 115., 116., 117. és 118. cikkek).

Népegészségügy (EUM 168. cikk).

Ipar (EUM 173. cikk).

Kutatás, technológiai fejlesztés és űrkutatás (EUM 189. cikk)

Idegenforgalom (EUM 195. cikk).

Polgári védelem (EUM 196. cikk).

Igazgatási együttműködés (EUM 197. cikk).

Közös kereskedelempolitika (EUM 206. és 207. cikk).

Általános és záró rendelkezések (EUM 352. cikk).

 

4.    Az Európai Unió nevű föderáció gazdasági hatása

       (Az alábbiak Magyarország adatait tartalmazzák az MNB, a Külügyminisztérium és a KSH adatai alapján. Részletesen az „EU-sarc” részben)        

 

4.1  Az EU hatása Magyarországra a 2004. óta belépett államok gazdaságára az „előkészületi” időben:

 

Kiadás:

- Bruttó vámbevétel kiesése:                             29 milliárd euró         7540 milliárd forint

- Úthasználati díj kiesése:                                3,5 milliárd euró           910 milliárd forint

- Embargó betartása:                                           3 milliárd euró           780 milliárd forint

Összesen:                                                     35,5 milliárd euró       9230 milliárd forint

                                                          

Bevétel: (PHARE, ISPA stb.)

1991 és 2003 között maximum                        1,4 milliárd euró           364 milliárd forint

Egyenleg:                                                     34,1 milliárd euró       8866 milliárd forint

 

4.2  Az EU hatása Magyarország gazdaságára évenként

 

Felhasználható EU „támogatás”*                    1000 millió euró           260 milliárd forint

Kiadás**:                                                    7184,63 millió euró      1868,1 milliárd forint

Egyenleg:                                                   6184,63 millió euró    1608,1 milliárd forint

 

* A magyar költségvetésből adott „társtámogatás” nélkül az előirányzott kifizetés (1342.1 millió euró) 75 %-a

 

** A kiadás részletezése:                                            

- tagdíj (a GDP 1,12 %-a)                                  646 millió euró           168 milliárd forint

- Európai Beruházási Bank                                   54 millió euró             14 milliárd forint

- Európai Fejlesztési Alap (2005)                         85 millió euró             22 milliárd forint

- Szén- és Acélkutatási Alap (2006-)                9,93 millió euró            2,6 milliárd forint

- vám árbevétel ÁFÁ-val (2004-es kieső)     5614,9 millió euró         1460 milliárd forint

- kieső bevételek***                                           687 millió euró        178,5 milliárd forint

- többlet költség****                                        87,8 millió euró             23 milliárd forint

Összesen:                                                   7184,63 millió euró    1868,1 milliárd forint

 

*** Kieső bevételek részletezése:

- Szgk. ÁFA kiesés                                            154 millió euró             40 milliárd forint

- Egyéb ÁFA kiesés                                           192 millió euró             50 milliárd forint

- ÁFA kamat                                                        67 millió euró          17,5 milliárd forint

- Szgk fogyasztói adó + ÁFA                              23 millió euró               6 milliárd forint

- Egyéb fogyasztói adó + ÁFA                            39 millió euró             10 milliárd forint

- ÁFA eltűnés                                                       58 millió euró             15 milliárd forint

- osztalékadó                                                      154 millió euró             40 milliárd forint

Kieső bevételek összesen:                                687 millió euró      178,5 milliárd forint

 

****Többlet költség részletezése:

- EU támogatás hitelezése                                    73 millió euró             19 milliárd forint

- Adminisztrációs teher                                       7,7 millió euró               2 milliárd forint

- A kötelező rész költsége                                    31 millió euró               8 milliárd forint

- EU jogrend                                                      769 millió euró           200 milliárd forint

Többlet költség összesen:                             880,7 millió euró         229 milliárd forint

 

5.    Összefoglalás

 

Az Európai Unió, mint föderatív államszövetség a szubszidiaritás – és ezen keresztül a demokrácia és a szolidaritás – megvonásával a tagállamok teljes önrendelkezését elveszi az alábbiak szerint:

 

a.    Minden nemzeti érték (benne a termőföld) feletti rendelkezés elvesztése EUM 26. cikk, EUM 3. cikk.

b.    A nemzeti termékek védelmének elvesztése EUM 34. cikk, EUM 35. cikk, EUM 63. cikk, EUM 101. cikk, EUM 107. cikk.

c.     Pénzügyi függetlenség elvesztése EUM 282. cikk, EUM 295. cikk.

d.    Kereskedelmi függetlenség elvesztése EUM 106. cikk, EUM 207. cikk.

e.     Vám elvesztése EUM 28. cikk.

f.     Az önálló adópolitika elvesztése EUM 110. cikk.

g.    Külügy és hadügy elvesztése EUSZ 18. cikk.

h.    Önálló jogalkotás elvesztése EUM 288. cikk.

i.     Közigazgatás elvesztése EUM 7. cikk.

j.     Belbiztonság elvesztése EUM 88. cikk, EUM 89. cikk.

k.    Igazságszolgáltatás elvesztése EUSZ 19. cikk, EUM 86. cikk.

l.     A tagország kinyitása minden idegen előtt és bezárása a tagország Unión kívülre szakadt minden államalapító és államalkotó nemzetéhez tartozó ember előtt EUM 49. cikk.

 

II. Mit kell tenni a szubszidiaritás érvényesítéséért

 

1.       Vissza kell állítani a konföderatív államszövetséget a föderális vonások teljes (és nem csak formai) megszűntetésével

 

          Ez azt jelenti, hogy az EU alapját képező négy liberális alapelv (az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) helyébe kell léptetni az államok és személyek szabadságát biztosító alapelveket:

a. Az államalapító és államalkotó nemzetek gazdasági és természeti (ökonómiai és ökológiai) egységét biztosító állam örökké szabad.

b. A kötelezettségek és jogok összhangjában az egy államban élő államalapító és államalkotó nemzetek tagjainak egy és ugyanazon szabadsága van.

c. Minden, ami az államalapító és államalkotó nemzetek szerves egységként élését biztosító állam földjén, földje alatt és földje fölött van, az államalapítók és államalkotók egyetemes, örök és elidegeníthetetlen tulajdona.

d. Az államot alkotó államalapítók és államalkotók által létrehozott értékek, illetve az állam szellemi és természeti értékei csak az állam érdekeit szolgálhatják.

e.  Amennyiben veszélyeztetve van az állam, és/vagy az államalapítók és államalkotók szabadsága, akkor az államalapító és államalkotó nemzetek minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége a veszélyt okozónak ellentmondani és tevékenységének ellenállni.

 

2.       Vissza kell állítani a konföderatív szabadság-értelmezést a föderatív szabadság-értelmezés helyett

 

A neoliberális alapokon álló föderális államszövetség a szabadságot (a gyakorlat bizonysága szerint) a kirekesztettek - látszat-szabadságába burkolt - teljes elnyomásával a kiválasztottaknak biztosított korlátlan szabadságként (szabadosságként) értelmezi.

Ezzel szemben a Szent Korona Értékrend szabadság-értelmezése azt jelenti, hogy minden ember küldetése (hivatása) szerinti feladatát úgy végzi, hogy szabad akaratával a Világmindenség fejlődését szolgálja, vagyis szabadsága az örökérvényű értékrend betartásán keresztül érvényesül. (Ennek egyszerű megfogalmazása így szól: „Amit magadnak nem akarsz, azt ne tedd másnak sem!” és „Mindent megtehetsz, ami más személy vagy társadalmi csoport jogos érdekeit nem sérti.”)

 

          Ezek az alapelvek az államok közötti természetes, kölcsönös előnyökön alapuló érdekeket érvényesítő kapcsolatot biztosítják, de csak az alapelvek érvényesülését tiszteletben tartó célzott együttműködés (konföderáció) formájában.

 

3.       Összefoglalás

Összevonás (integráció) helyett összehangolás (koordinálás)

A kereslet és kínálat diszharmóniája helyett igények és lehetőségek harmóniája

Kiváltáság - kiszolgáltatottság diktatúrája helyett kötelezettségek teljesítésén alapuló jogok gyakorlása

Az ember anyagi, kozmopolita falanszter-fogaskerékként (árúként) kezelése helyett az ember lelki-, szellemi- és anyagi egységből álló ingéniumként (egyéniségként) értékelése

A nemzeti sajátosságok üres – rezervátumi – színfoltként kezelése helyett a nemzetek természetes életterének tiszteletben tartása.

III. Hogyan érvényesül a szubszidiaritás

 

Einstein szerint: ha valami elromlott, akkor azt nem lehet azzal a módszerrel kijavítani, ami a romlást okozta.

A föderális államszövetségként működő EU romlását az a gondolkodási mód okozta, amely kizárólag anyagi értékeket ismer el, mindent áruként kezel, ezzel megfosztja az embert önbecsülésétől, önazonosságától (identitásától), mert nem a szellem, a lélek és a test egészséget adó összhangjában élő (WHO meghatározása) alkotó egyéniségként, hanem a falanszter végrehajtásra ítélt alkatrészeként kezeli.

Ebből adódóan mindenekelőtt gondolkodási mód (paradigma) váltásra van szükség. El kell vetni a föderalizmus minden eszközét, és kölcsönös előnyökön alapuló, szerves egységben élést elősegítő kapcsolatban kell élniük az egy kontinensen (és minden kontinensen) élő nemzeteknek és államoknak.

Ennek a kapcsolatrendszernek a meghatározó működési elve az önigazgatás (szubszidiaritás), amelynek következménye a népuralom (demokrácia) és az összetartás (szolidaritás). 

 

1.       A társadalmi együttélés szabályozása

 

A gondolkodási mód minta (paradigma) váltás mindenekelőtt azt jelenti, hogy a társadalom működésében érvényesíteni kell a rendszerszemléletet. A társadalmi együttélés nem izolált elemek véletlenszerű halmazára kell, hogy épüljön, hanem egymással építő kapcsolatban lévő egységekre.  

 

1.1     A jogrendszer a rendszerszemlélet érvényesítésével válik a társadalom tagjainak állami akarattá összehangolt érdekkifejezőjévé.

 

          A szabadság örök és elidegeníthetetlen joga minden nemzetnek, államnak és az embernek.

 

1.11   Alkotmány

A szabadság meghatározása, feltételeinek biztosítása és védelme a társadalmi együttélés alapja, vagyis ez egy ország Alkotmánya (ld. előző pont „alapelveit”). Örök érvényű, változtathatatlan, mint ahogyan az a szabadság is.

 

1.12   Alaptörvény

A szabadság érvényesülése, gyakorlásának módja (nem korlátozása!) és a rendelkezésre álló lehetőségek a társadalom fejlődése következtében változnak. Ezért egy-egy történelmi időszakra meg kell határozni azokat az irányelveket, amelyek szerint érvényesül a szabadság. Az irányelvek rendszere tehát egy időszakra vonatkozó Alaptörvény, amelyet a társadalom tagjainak egyetértésével kell törvényerőre emelni.

          Az Alaptörvény kidolgozása egy vezérelv alapján történik, amely az Alkotmányból eredő fő jellemzőket tartalmazza. Ez biztosítja, hogy az Alaptörvény a társadalom működését rendszerként irányítsa.

 

Az Alaptörvénynek az Alkotmányon alapulva azokat a fő irányelveket kell magában foglalnia, amelyek megadják a keretet a konföderációban élő ország és minden állampolgára számára a krisztusi béke és szeretet alapján, a szerves egységként működő társadalomban élésre.

Alaptörvény alkotási alapelvek:

-    Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség biztosítása minden állampolgár számára.

-    Jogok és kötelezettségek összhangja.

-    Keresztény értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítő és az anyag a végrehajtó).

-    Az érdekprioritás érvényesítése.

-    A szerves egységként működő, jóléti Állam létrehozása, működtetése és védelme.

Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg a

=   filozófiai alapot (az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlőség-elemeit veszélyeztető eszközökkel - pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás -, vagy - az életfeltételeket csökkentő tevékenységekkel - az egészségügyi ellátás elszabotálása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következő generációk életét veszélyeztető természetrombolás);

=   politikai alapot (pl. a demokrácia alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben);

=   gazdasági alapot (pl. az ország termelőeszközei tulajdonjogának védelme bármilyen diktatórikus megszerzési kísérlettel - így az ország “privatizáció” néven történő kirablásával - szemben; a pénz értékközvetítő szerepétől eltérő működtetésének tiltása; a hazai termékek, termények és szolgáltatások negatív diszkriminációjának büntetése; a jogszabályok hibás értelmezésével és korrupcióval illegális gazdasági tevékenységek létrejöttének, a meglévők működésének tilalma).

 

1.13   Törvénykönyvek

          A társadalmi együttélés törvénykönyvekben megjelenő részletes szabályozásának a szabadságot kell kifejeznie az Alaptörvény irányelvei szerint.

          A törvénykönyvek megalkotása és törvényerőre emelése az ország törvényhozó szervezetének joga és kötelessége.

 

a/  Az emberi alapjogok és kötelezettségek törvénykönyve

b/  Az államigazgatás törvénykönyve

c/  A családjogi törvénykönyv

d/  A társadalmi csoportok törvénykönyve

e/  Vallás- és művelődésügyi törvénykönyv

f/  Az egészség törvénykönyve

g/  A gazdasági törvénykönyv

h/  A természetkapcsolat törvénykönyve

i/   A büntető törvénykönyv

 

1.2     A képviseleti rendszer

A Szent Korona Értékrend Önigazgatási rendszere szerinti képviseleti rendszer alapja a folyamatos népi ellenőrzés alatt álló kétkamarás Országgyűlés, amely az állam testének két része, a terület és a személy érdekeinek szerves egységben történő érvényesítését valósítja meg, az idegen érdekek érvényesülésének kiiktatásával.

 

Az Alsóház a települések (településrészek), a Felsőház pedig a társadalmi csoportok érdekeinek képviseletét látja el.

 

Az Alsóházat a településcsoportok (járások, kerületek) képviselői alkotják, akiket a tizedes-százados elv szerint a települések választói választanak ki.

 

A Felsőház egy-egy társadalmi csoport vármegyei képviselőiből áll, a társadalmi csoporthoz tartozó választók által történt kiválasztás alapján.

 

Feladatközpontú szervezeti felépítés valósul meg az Országgyűlésben.

 

 

Az irányítás és vezetés kettős egységének ősi felépítése (ld. Kmetty Károly 1826-os Alkotmányjogi tankönyve) „Mátrix-elv” néven szerepel az 1970-től (Samuelsen Nobel-díjas „statikus és dinamikus elemek kapcsolatának elemzése” alapján) a vezetéselméleti - közgazdasági irodalomban, és működik az irányítási gyakorlatban, a folyamatos népi ellenőrzés neve pedig „folyamatba épített ellenőrzés”, a felelősségérvényesítésé pedig „kivétel elvén történő beavatkozás”.

Lényege, hogy az irányítás-vezetés a mátrix oszlopainak és sorainak találkozási pontjain keresztül működik.

Minden döntés visszacsatol az illetékes vezetőhöz (a választók érintett csoportjához).

Amennyiben egy adott helyzetben nem azonos az állandó és változó érdek szerinti döntés, akkor kell a közös vezetőnek (népakaratnak) beavatkozni.

Ennek egyenes következménye, hogy az elöljáró és képviselő megválasztásától haláláig terjedő időszakban mindaddig betölti ezt a tisztséget, amíg

- egészségi állapota miatt le nem kell mondania,

- önként le nem mond, vagy

- a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt vissza nem hívják.

A visszahívás következményei a történelem során egyaránt súlyosak, de különbözőek voltak, tekintettel arra, hogy a képviselői tisztség elvesztésének oka a választók (kivetítve: a Haza) elárulása. Hagyományainkban ez így érvényesült: ha a bíró, vagy a kapitány elveszíti a bizalmat, leteszik: karddal, száműzetéssel, vagy szolgává alázással. (Kézai Simon után)

 

2.       A társadalmi együttélés gyakorlata

 

2.1     Emberi jogok

2.11   Alapvető emberi jogok

A Szent Korona Értékrend egy állam államalapító és államalkotó tagjainak feltétel nélküli állampolgári jogon biztosítja az alapvető emberi jogokat:

         

Az életfeltételeket biztosító jog ellentételezés nélkül illet meg mindenkit.

 

Az alapvető emberi jogok azon része, amely a társadalmi együttéléshez kötődnek, a kötelezettségek arányában illeti meg az állampolgárokat. 

 

2.12   Kiegészítő emberi jogok

Azok, akik az alapvető emberi jogokhoz kapcsolódó kötelezettségeiket teljesítik, az életfeltételeik javítására, a személyi elismerésük mértéke szerint, kiegészítő jogokat gyakorolnak.

 

2.2     Emberi környezet

 

2.21   Család – a társadalom alapja

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? – Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember?

 

A Szent Korona Értékrend a családi funkciók feltételeit biztosítja:

-    az alapvető emberi jogok biztosításával,

-    a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához nyújtott támogatással (pl. lakásnagyság bővítése, gépkocsi vásárlás, családi vállalkozás indítása),

-    az anya családért végzett (elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos) tevékenységének elismerésével.

a.  Ifjúkorban az állam által biztosított feltételek:

-    A családi funkciók feltételeinek biztosításával kapott lelki- és szellemi szabad akarat kialakulásának feltételei.

-    Anyagi feltételek az első szakma megszerzéséig:

-    Anyagi feltételek az első szakma megszerzésekor:

Az első szakma megszerzését követően - nemtől függetlenül - köteles az ifjú

-    szakmájának megfelelően aktív korúként teljesíteni kötelezettségeit és

-    honvédelmi ismereteket szerezni és gyakorlati képzésen részt venni.

 

b.  Az aktív korban végzett feladatok:

-    Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló (pl. élelmiszertermelő) és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő (pl. kutató) tevékenységek.

-    Érdekprioritás szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása (pl. nevelés, védelem, közigazgatás, használati cikkek előállítása) és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek (pl. természetvédelem) csoportja különböztethető meg.

-    A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül (alkalmazottként, vagy tulajdonosként) és önállóan végrehajtandó feladatok (pl. kistermelés, kisipar).

Tevékenysége elismeréseként az alapvető emberi jogainak gyakorlása mellett megilletik mindazok a jogok, amelyek tevékenységéhez kapcsolódnak. Természetesen a megnövekedett jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is.

 

c.  A tapasztalatátadás korának elismerése a Szent Korona Értékrendben

-    az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása,

-    tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és

-    nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.

 

2.22   Települések – a szubszidiaritás alapja

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

 

A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? – Együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás?

 

A területi elv alapján (az Állam testének területi része), a választópolgárok által közvetlenül választott képviselők alkotják a Nemzetgyűlésének alsóházát.

 

A települések a teljes önellátás (autarkia) gyakorlásával az életföltételek önellátását biztosítja.

Az alapvető életföltételek biztosításával kapcsolatban többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja, hogy minden településen létre kell hozni a Települési Önellátó Rendszert a Települési Önkormányzat irányítása alatt.

Az önellátás szubszidiaritásból eredő feladatai:

a.    Helyi egészségvédelem

b.    Helyi oktatás-nevelés

c.    Táplálkozás

d.    Településfenntartás

e.    Közvédelem, közbiztonság

 

2.23   Egészségvédelem

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

Egészség, vagy használható állapot?

 

Az egészségvédelem a család, a kultúra, az oktatás-nevelés és a település feladataival egységes alrendszert képez.

Az egészségvédelem kiemelt fontosságú a Szent Korona Értékrend szerint működő Államban, hiszen az emberi szentháromság (lélek-, szellem- és test) összhangja a társadalom egészséges működésének az alapfeltétele.

Ezért az egészségvédelmet végzők hivatást teljesítenek.

A Szent Korona Értékrend egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. A Szent Korona Értékrend minden egészségügyi szolgáltatást (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) térítésmentes állampolgári alapjogként kezelve állampolgári jogként kezeli.

 

2.24   Oktatás-nevelés

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

Nevelés vagy idomítás?

 

Az oktatás-nevelés a család, a kultúra, az egészségvédelem és a település feladataival egységes alrendszert képez.

Az oktatás-nevelés kiemelt fontosságú a Szent Korona Értékrend szerint működő Államban, hiszen az emberi szentháromság (lélek-, szellem- és test) összhangja a társadalom egészséges működésének az alapfeltétele.

Ezért az oktatás-nevelést végzők hivatást teljesítenek.

A Szent Korona Értékrend a teljes nevelés- és oktatásügyet a keresztény szellemiséget képviselő rendszerként kezeli. Minden államalapító és államalkotó első diplomájával bezárólag teljes tandíjmentességet élvez, továbbá térítésmentes tankönyv- és tanszer ellátásban részesül.

 

 

2.25   Anyagtalan érték – kultúra

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? – Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság?

A hazai művészek és tudósok az Államtól kapják meg azokat a lelki- és szellemi föltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Isten kegyelméből kapott tehetségük szerinti küldetést (hivatást) teljesíthessenek. Velük szemben mindennél fontosabb követelmény a Haza érdekeinek képviseletébe vetett hit és a tudomány (művészi adottság) összhangja, hiszen tevékenységükkel közvetlenül hatnak a társadalom egészére.

 

-    A Nemzeti Tudományos Akadémiát át kell szervezni, a bölcsesség nélküli tudósok jelenlegi szerepének átértékelésével.

-    A Nemzeti Művészeti Akadémiát át kell szervezni, hogy méltó követője legyen a hazai hagyományoknak.

 

2.26   Védelem

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy a világterrorista támadógépezet társtettesévé alázott kengyeltartója?

 

A Szent Korona Értékrend minden államalapító és államalkotó számára alapvető jogként biztosítja az élet-, személyiség- és vagyonbiztonságot.

a.  A biztonság megőrzésének, az azzal ellentétes (bűn)cselekmények üldözésével, felderítésével kapcsolatos szervezet az Ügyészség.

b.  A biztonságot veszélyeztető cselekmények megítélését, és a hátrányos helyzettel összefüggő-, illetve büntetőintézkedéseket a Bíróság hozza.

c.  A Szent Korona Értékrend belbiztonsága

A belbiztonság szervezetei:

- a csendőrség a bűnmegelőzés,

- a rendőrség a bűnüldözés

feladatait látja el.

e.  Honvédelem

A Szent Korona Értékrend alapelve az, hogy a honvédelem a Hazát, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így a nemzet önazonosságának elsődleges védelmezője.

A haza védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem minden magyar ember kötelessége.

 

2.27   Nemzetiség

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

A nemzetiség a természetes különbözőség egymást erősítő, szerves egységének része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított megosztottság szétszakítottság forrása?

 

 

 

a.    Nemzet, nemzetiség, etnikum

       A származás szerinti minősítés is egyik oldalról kiválasztottságot, a másik oldalról kirekesztettséget eredményez, következésképpen a diktatúra eszköze.

Isten a teremtéssel mindenkit meghív a kiválasztottságra, és minden ember szabad akaratával dönt arról, hogy elfogadja- a meghívást, vagy nem, vagyis saját életével válik kiválasztottá vagy kirekesztetté.

b.    A többségi (államalapító) nemzet, valamint a nemzetiségek és az etnikumok (együtt: államalkotó) viszonya

A Szent Korona Értékrend szerint az Állam egy-egy földrajzi területeire annak ökológiai adottságai szerint települtek a különböző nemzetiségű és kultúrájú embercsoportok, így alkotva természetes ökonómiai egységet. 

A szerves egységként működő társadalom a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test harmóniájához nélkülözhetetlen. Ezért alapelv a „meghívás” szerinti népcsoportba tartozás, azzal, hogy el kell fogadni a szabad akarat szerinti nemzetválasztást is.

A Szent Korona Értékrend alapelve, hogy egy országban élő, a befogadó ország állampolgárságával rendelkező nemzetiségek és etnikai kisebbségek joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig az autonómia, vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek kötelezettsége a befogadó ország életében a többségi nemzet által meghatározott formában részt venni, a többségi nemzet (és a többi nemzetiség, valamint etnikai kisebbség) törvényes érdekeit tiszteletben tartani.

b.    Az ember és nemzeti hovatartozása

       Éppúgy, ahogy nincs kiválasztott nemzet, nincs „bűnös nemzet” sem és igazságtalan volt és lesz minden olyan ítélet, ami nem ezt tükrözi, legyen az magyar-, német-, szlovák- albán-, szerb-, cigány- vagy krími tatár-kitelepítés például.

 

2.28   Vallás

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

A vallás a természetes értékrendre vezető lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltűrésének diktátori eszköze?

 

A vallásos élet azt jelenti, hogy a mindennapok iránytűjévé válik a Lélek Fénye.

A vallásos világ, Isten hitében, egységet alkot. Minden vallás (így Európa domináns vallása, a keresztény vallás is) önmagában is egy és oszthatatlan.

Ebből adódóan a vallások megosztását célzó minden törekvés (szektásodás, a - ténylegesen anyagi vagy politikai okból történő - színlelt egyházalapítás) a vallástól és az alapvető emberi érdekektől idegen, így tilos a Szent Korona Értékrend szerint.

 

2.3     Államháztartás

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze?

 

          A Szent Korona Értékrend államháztartása az Állam lelki-, szellemi- és anyagi vagyonnövekedésével gazdálkodik.

         

A vagyonnövekedés felhasználása:

 

a.    Egyéni elismerés (jövedelem)

A munka az ember részvétele a nemzeti vagyon növelésében, tehát nem áru, emiatt a „munkabér”, mint fogalom, értelmetlen.

 

b.    Közös kiadások (a költségvetés feladata)

       Az állam és az államalapítók, államalkotók szabadságának biztosítását szolgálják:

-    családok funkcióinak biztosítása,

-    életfeltételek (élelmezés, energia, egészségügyi ellátás, oktatás-nevelés, településfejlesztés)

-    közös képviselet feltételei,

-    biztosítás,

-    védelem.

 

c.    Lehetőség-növekedés

-    a lelki vagyont növelő tevékenységek,

-    a szellemi vagyont növelő tevékenységek (művészet, kutatás),

-    települések önellátása (szubszidiaritása),

-    társadalmi csoportok önellátása (szubszidiaritása),

-    állami- és magántulajdonban lévő gazdasági termelő- és szolgáltató tevékenységek.

 

A Szent Korona Értékrend szerint végzett számítások alapján Magyarországon a nemzeti vagyon növelése az alkalmazás első évében – a jelenlegi forint-értéket figyelembe véve 50 000 milliárd forint, ennek szükséges felosztása:

Egyéni elismerés            10 000 milliárd ft. (20 %)        – aktív korú: cca. 30 mft/év/fő

          A közös kiadások          15 000 milliárd ft. (30 %)    – ebből nyugdíj cca. 15 mft/év/fő

          Lehetőség-növekedés    25 000 milliárd ft. (50 %)

 

          Mivel a lehetőség növelés folyamatosan emeli a nemzeti vagyon növekedését, az árak változatlanul hagyása mellett a személyi elismerés összeg (az arányt megtartva) folyamatosan nő, így biztosított az életszínvonal emelkedése. 

 

2.31   A pénz

 

          A Szent Korona Értékrendben a pénz kizárólag értékközvetítő.

A nemzeti vagyon növekedéséből eredő csereeszköz a pénz.

 

Vagyis a pénz nem működik közre a nemzeti vagyon növelésében, ezért nincs önmagát növelő (kamat) funkciója sem. Ebből következik, hogy a Szent Korona Értékrend egyetlen pénzkezelő intézetet tart fenn, megszüntetve a bankrendszert.

(A pénzkezelő intézet feladatait „A társadalmi együttélés gyakorlata” c. rész írja le.)

 

A föderatív diktatúra legfőbb jellemzője, hogy a hatalom megtartásának tárgyi eszközei (fegyver és pénz) a kiváltságot élvező elenyésző számú ember kezében vannak. A fegyver a diktatúra fenntartásának terrorisztikus eszköze, míg a pénzzel a kiváltságosok a lehetőségeket tudják összevonni (koncentrálni), és ezzel zsarolják az életfeltételeken keresztül az embereket.

Miután a diktatúra természetellenes rendszer, folyamatosan fejleszteni és növelni kell az eszközök számát ahhoz, hogy azokkal hatékonyan lehessen hatalmát fenntartani.

Ezért kell olyan közhangulatot kelteni, mintha az emberiség védelme indokolná az egyre növekvő hatékonyságú fegyverek előállítását, vagyis ez a kirekesztettek érdekében is történne.

A pénz mennyiségi növelése érdekében el kellett azt szakítani értékközvetítő szerepétől, és önállóvá kellett tenni. Miután a pénz, mint tárgy önállóan nem használható, csak eredeti funkciójában - vagyis venni lehet érte valami életfeltételt kielégítő tárgyat vagy szolgáltatást - eleve korlátozza ennek az eszköznek a növelhetőségét. Ennek a korlátnak a feloldását szolgálja a pénz természetes alap nélkülivé (virtuálissá) tétele, ami olyan tulajdonságokkal ruházza fel az eredeti funkciója szerint érték-közvetítő eszközt, amely az anyagi világ többi (természetes alaphoz kapcsolódó) része fölé emeli, kiváltani szándékozva vele a fejlődés-biztosító, valós értékeket közvetítő szerepét.

Ez a - teljességében csak számítógépekben, tőzsdéken és a bankokban mutatkozó - Aranyborjú akar az ember természetes igényeinek kielégítőjévé válni, amikor uralmát korlátozás nélkül terjeszti ki az emberiségre, „a tőke szabad áramlása” parancs megvalósításával.

 

2.32   Államháztartás a konföderációban

 

a.  Az államháztartás alkotmányos alapelvei

aa.  Az államháztartás célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése.

ab.  Az államháztartásban a bevételek nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál.

ac.  Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg – az alapvető életföltételeken túli – jogok.

ad.  Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.

 

b.  Az államháztartás részei:

ba.  Az állandó életfeltételek biztosítása

-    családfenntartás

-    élelmezés,

-    egyéb ellátás,

-    lakásfenntartás

bb.  Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel)

-    településműködtetés,

-    nevelés, oktatás,

-    egészségügyi ellátás,

-    nyugdíj,

-    közlekedés,

-    energiaellátás,

-    védelem,

-    kultúra, művészet,

-    közigazgatás,

-    tartalék.

bc.  Fejlesztés

-    kutatás,

-    az általános feltételek fejlesztése.

 

2.33   A termelőeszközök tulajdonjoga

 

-    az energiatermelő-, távközlési- és közlekedési szolgáltatást végző, valamint az alapvető életfeltételeket biztosító ipari szervezetek állami, vagy területi önkormányzati tulajdonba kerülnek,

-    a termőföld, az állatállomány, a mezőgazdasághoz-, valamint a szolgáltatáshoz és a kisárutermeléshez használt termelőeszközök olyan családi magángazdaságok birtokába (föld), illetve tulajdonába kerülnek, amelynek minden tagja az államalapító vagy államalkotó nemzet tagja.

 

2.4     Gazdaság

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? – Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől?

 

a.  A gazdaság célja a lakosság anyagi életfeltételeinek biztosítása a nemzeti vagyon anyagi részének növelésével.

     A Szent Korona Értékrend az emberi társadalom szerves egységként történő működéséből következő, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve: minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa.

A szerves egységként működő társadalom az emberekről gondoskodó államokon keresztül valósul meg,

A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetően kell meghatároznia annak, hogy az emberek lelki-, szellemi- és anyagi életföltételei mit és milyen mértékben igényelnek.

Az életföltételek biztosításának körét és minőségét egy-egy ország vonatkozásában az adott ország lehetőségei határozzák meg.

 

Amennyiben az alapvető emberi jogok minimális szintjének megfelelő életföltételeket nem tudja egy ország kormánya biztosítani minden állampolgára számára, akkor annak az országnak alkalmatlan a kormánya a vezetésre.

     Ugyanakkor, a kormánynak rendelkeznie kell azokkal a feltételekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák az életföltételeket az állampolgárok számára. Tehát a kötelezettségek és a jogok egységének az állam - mint a terület és a társadalmi csoportok szubszidiaritásának összehangolója - vonatkozásában is meg kell lennie. Ennek következménye az, hogy ha az állampolgárok alapvető emberi jogait biztosítja az állam, akkor van erkölcsi alapja arra, hogy meghatározza az egyes emberek kőtelezettségeit és megkövetelje annak teljesítését, ami a jogkövető magatartásban nyilvánul meg. Ehhez viszont a megkövetelt magtartási szabályoknak összhangban kell lenniük nemcsak a gazdasági, hanem a teljes (lelki-, szellemi- és anyagi) keresztény (örök emberi) értékrenddel.

     Fel kell mérni tehát a belföldi és külföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki-, szellemi- vagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a hazai lehetőségeket. A kapott adatokat a realitás kontrollja alá kell bocsátani, azért, hogy azok alapján olyan termelési, szolgáltatási kontingenseket lehessen megállapítani, amelyek szolgálják, és nemcsak kiszolgálják a nemzet szükségleteit.

A korrigált igény szerinti kereslet és a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás összevetése alapján kell megállapítani a termékelhelyezés hármas csoportját:

-    a saját termelésből kielégíthető igényeket,

-    az exportálandó termékeket, végül

-    az importtal kielégíthető igényeket.

 

 

b.  A Szent Korona Értékrend gazdaságának alapjellemzője az összehangolás mellett megvalósuló önállóság.

Az Állam felajánlja minden személynek és szervezetnek azt, hogy aki, illetve amely részt vesz a gazdasági életben, annak a tevékenységét összehangolja.

Az összehangolás azt jelenti, hogy az állam biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit, az összehangolást igénybe vevő személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást.

A termelőeszközök beszerzéséhez kamatmentes hitelt biztosít az Állam az államháztartás „Lehetőség-fejlesztés” fejezete terhére. (Ez a pénzkezelő intézet fő feladata.)

 

2.41   Mezőgazdaság és élelmiszeripar

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? – A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat?

 

A Szent Korona Értékrend mezőgazdaságában csak olyan termesztési- és állattartási technológiát lehet alkalmazni, és ennek csak azokat az eredményeit (a terményeket és termékeket) lehet forgalmazni, amelyek az emberre és a természetes környezetére nem fejtenek ki károsító hatást.

Az állam a területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden termelőnek terményenként és termékenként azt a kontingenst, amelyre a Szent Korona Értékrend szerint működő Államnak szüksége van. Amennyiben a termelő elfogadja az állam ajánlatát, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül az állam biztosít

- beruházási támogatást,

- vetőmag-, szaporítóanyag és törzsállomány biztosítási támogatást,

- hozzájárulást a természetes termeléshez szükséges talajerőutánpótlási és természet-, valamint emberi egészségbarát védőszerek, technológiák alkalmazásához.

 

Az élelmiszeripar alapvetően az alapanyag-ellátó területekhez kell, hogy kötődjék. A termelőeszközök főszabályként település-önkormányzati, kivételesen magántulajdonban vannak. Az élelmiszeriparral kapcsolatban is az összehangolt életföltétel-kielégítésben történő részvétel az Állam érdeke, ezért az állam által felajánlott kontingens után, az anyagi elismerésen kívül az állam biztosít

- beruházási- és

- technológia-beszerzési támogatást.

 

2.42   Ipar

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? – Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt?

 

Az ipar alapvető feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok életföltételeinek eszköz részét.

 

a.  A Szent Korona Értékrend szerinti Államban

aa.  az ipari termék gyártásának technológiája és a gyártásakor felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok nem károsíthatják sem az emberek egészségét, sem a természetet;

ab.  olyan ipari termék forgalomba hozása, vagy olyan csomagolási technológia és csomagolóanyag használata tilos, amelyek használatával az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyeztetni, vagy a természetet károsítani lehet.

 

b.  Az alapvető emberi jogok biztosítását szolgáló termékek előállítása

Az állam a területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden iparosnak, vállalkozónak termékenként azt a kontingenst, amelyre az Államnak szüksége van. Amennyiben a megkeresett elfogadja az állam ajánlatát, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül az állam biztosít

ba.  beruházási támogatást,

bb.  alap- és félkészanyag termelés és felhasználás összehangolást.

 

c.  A kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló termékek előállítása

A személyes használatú termékek és a családi használatú beruházások fedezete az egyéni elismerés mértéke (jövedelem).

ca.   Állami tulajdonban vannak az alábbi tevékenységeget végző szervezetek: energiaátalakítás, bányászat, közlekedési eszközök gyártása, közút- és vasútépítés, gépgyártás, építőanyag-gyártás, vegyipar, gyógyszeripar, könnyűipar.

cb.  Az előző felsoroláson kívül eső termelőtevékenység magántulajdonon alapuló szervezetekben történik.

Az állam a termékeket igénylő állampolgárok számára információt szolgáltat azoknak a termelő szervezeteknek az adatairól, amelyek előállítói, gyártói az igényelt terméknek és hitelt nyújt a termék beszerzésére.

A Szent Korona Értékrend a termelő magánvállalkozások számára

-    beruházási hitelt vagy támogatást ad és

-    anyag-, illetve félkészáru termelés és felhasználás összehangolást végez.

 

2.43   Szolgáltatás

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás?

 

A gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos általános követelmények:

-    a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységhez alkalmazott technológia és tevékenységhez felhasznált anyagok nem károsíthatják sem a dolgozók egészségét, sem a természetet;

-    a tevékenységgel kapcsolatos hulladékok, valamint a szolgáltatás igénybevételének következményei az ember lelki-, szellemi és anyagi életét nem veszélyeztetheti, és a természetet nem károsíthatja.

A kommunális és szociális szolgáltatást a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek végzik. Az alapvető emberi jogokat biztosító szolgáltatások kvótáit és a kvótán felüli szolgáltatások díját az államháztartás állapítja meg. Az alapvető életfeltételek kvóta alapján végzett szolgáltatásokat a megállapított díjtétel mellett az államháztartás fedezi.

 

a.  Energia: a jelenlegi energiaellátó rendszert meg kell újítani, mert az rossz hatékonyságú, továbbá természetromboló- és veszélyeztető (atom-, víz- és ásványianyag átalakítás). Ezért új energiaszolgáltató rendszert kell figyelembe venni (elsősorban alternatív energiaforrásokat). Az átalakítás fő szempontjai: természetbarát, lehetőleg helyi energiatermelő berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával (a Települési Önellátó Rendszer részeként).

A Szent Korona Értékrend szerint kiemelten kell támogatni azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának főbb szempontjait kielégítik.

 

b.  Közlekedés, távközlés

     A Szent Korona Értékrend alapelve a közlekedéssel kapcsolatban az, hogy a. vízi- közúti- és vasúti közlekedési útvonalak létesítése, valamint a. tömegközlekedés és az áruszállítás járműveinek beszerzése, (a közúti árufuvarozás járműveinek kivételével) államháztartás „Lehetőség-növekedés” fejezetében megvalósítandó feladat. A vasúti- és légi közlekedés üzemeltetését, valamint a közutak felügyeletét a közlekedési kormányzathoz tartozó állami vállalatok végzik. A vízi közlekedés és a közúti tömegközlekedés üzemeltetése a települési önkormányzatok feladata.

     A távközléssel kapcsolatban az általános alapelv két elemét külön-külön is kell értelmezni. Az első elem szerint csak olyan eszközöket lehet alkalmazni, amelyek sugárzással, vagy egyéb módon nem károsítják a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyesek sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre. A másik elem a hagyományos távközlési rendszerek (rádió, tv) mellett vonatkozik az Internetre is, amelyet a „Világ szellemi szemétdombja” jelenlegi szintjéről a „Világ szellemi kincsestára” szintjére kell emelni.

     A Szent Korona Értékrend kialakítja azt a távközlési hálózatot, amely az általános alapelvnek megfelelően az embert szolgáló „informatikai társadalom” kialakításának az alapja lesz, és hatalomra jutását követően fog teljessé válni.

 

c.  A nem általános gazdasági érdekű szolgáltatások (szolgáltató kisipar)

A kommunális és szociális szolgáltatások kivételével a lakossági szolgáltatásokat a magántulajdonon alapuló kisipar végzi.

A Szent Korona Értékrend a szolgáltató kisiparosok számára

-    beruházási támogatást és hitelt biztosít, és

-    anyag-, illetve félkészáru termelés és felhasználás összehangolást végez.

 

2.44   Idegenforgalom

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés?

 

Politikailag eszköze annak, hogy a magyar küldetés beteljesedjen, vagyis a szerves egységként működő állam megismerésével mintát szolgáltassunk az egész emberiségnek.

Gazdaságilag hozzájárul a magyar állampolgárok életfeltételeinek biztosításához.

A szállodák önkormányzati, míg az éttermek, panziók és magánházakban biztosított vendéglátóhelyek magántulajdonban vannak. Az állam összehangolja a belföldi és külföldi igényfölmérés alapján az önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyek forgalmát. Ugyanezt felajánlja az idegenforgalomban résztvevő magánvállalkozóknak a létesítmények kihasználásának összehangolását.

Az összehangolásban részt vevő vendéglátóhelyek számára a Szent Korona Értékrend

-    beruházási támogatást vagy hitelt nyújt, illetve

-    mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés és felhasználás összehangolást végez.

 

2.45   Kereskedelem

 

A föderalizmus és a konföderalizmus közötti különbséget a következő kérdésekre adott válasz fejezi ki:

A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése? 

 

a.  Belkereskedelem

A Szent Korona Értékrend belkereskedelmének feladata, hogy az igényeket kielégítő termékeket, terményeket eljuttassa a termelőtől az állampolgárig.

     A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem.

     Az állami gazdaság-összehangolásban résztvevő boltok végzik - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvető emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását az állampolgárokhoz.

A Szent Korona Értékrend szerinti Állam a kiskereskedőnek

=   beruházási támogatást- és hitelt biztosít,

=   a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását összehangolja.

 

b.  Külkereskedelem

A Szent Korona Értékrend külkereskedelmének feladata, hogy a magyar állampolgárok igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz, illetve az Állam földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelő minőségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket a magyar állampolgárok rendelkezésére bocsássa.

A külkereskedelem, mint a Szent Korona Értékrend gazdasági összehangolásának része szoros összefüggésben van a vámrendszerrel. Ennek két oka van:

-    ne fordulhasson elő negatív külkereskedelmi egyenleg, ami veszélyezteti az alapvető emberi jogok biztosítását, és a pénz értékközvetítő szerepét,

-    védővám alkalmazása annak érdekében, hogy a magyar áruk szolgálják elsődlegesen a Magyarországon jelentkező igények kielégítését, a külföldi áruk szerepe a választékbővítésre és az itthon nem, vagy nem megfelelő mennyiségben előállítható termékmennyiségre korlátozódjon.