A Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkaterve

 

A Szent Korona Értékrend bevezetésének

 

MUNKATERVE

 

(a Választási főtörvény[1] ideiglenes végrehajtási utasítása)

Letöltési cím 

 

Ez a munkaterv azoknak a szabad magyaroknak a tettein keresztül valósul meg, akik elfogadják a közszabadságot megvalósító Szent Korona Értékrendet az emberi élet alapjaként.

 

A munkaterv

-    módszere a településektől (alulról) építkezés[2],

-    eszköze a teljes önellátás-szervezés[3],

-    ismeretátadó anyagai a „miért-mit-hogyan” arisztotelészi kérdésre adott válaszok[4],

-    irányító adatai a Települések összehangolása adatállományban[5]

szerepelnek.

 

A munkaterv vázlata:

 

I.       Előkészítés

II.      Településeken végzett tevékenységek

III.    Járásokban végzett tevékenységek

IV.    Megyékben végzett tevékenységek

V.      Országos összehangoló tevékenység

VI.    Országgyűlési képviselőválasztás

VII.   Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

 

I. Előkészítés

 

Azok, akik vállalják, hogy összehangolói lesznek az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítésének, Továbbadó Szert tartanak. 

 

1.    A Továbbadó Szer helye és időpontját az igényeknek megfelelően szervezzük

 

2.    A Továbbadó Szeren a résztvevők által vállalt feladatok:

 

-    a Tudat gondolattá válásával a tettvállalás fogadókészségének kialakítása

cél: a tudat rezgése minél több emberben érje el a Krisztusi Szent Korona rezgését;

-    a Szent Korona Értékrend fő jellemzőinek általános, részeinek érdekcsoportonkénti megismertetése

     cél: minden lelkileg fogadókész ember értse meg, hogy a Szent Korona Értékrend közszabadsága mit jelent általában, és az ő településére, vallására, nemzetiségére, nemére, korcsoportjára és szakmájára vonatkozóan;

-    a megismertek gyakorlattá tétele

     cél: a települések önellátásra történő felkészülését jelentő Települési törvény elkészítése és lehetőség szerinti alkalmazásán keresztül a települések, járások, megyék, nemzetiségek, vallások, nemek, korcsoportok, szakmák elöljáróinak, követeinek kiválasztása.

 

3.    A Továbbadó Szeren tartott ismeretátadás dia és video segédlettel

       A Szent Korona Értékrend Akadémia[6] első második és harmadik fokozata.

 

3.1  Első fokozat[7]

    

Első nap

A nap címe: A Szent Korona Értékrend általános ismertetése[8]

 

10.00-11.00     Az Átadó Szer ünnepélyes megnyitása

                       

11.00-17.00     Gondoskodó Magyarország

                        Közben ebédszünetet és óránként kávészünetet tartunk

 

17.00-19.00     Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell

                        Közben óránként szünetet tartunk

 

Második nap

 

A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend szerinti gondolkodási mód elemző és gyakorlati összevetése

 [9]

09.00-19.00     A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló természetes rendszer

Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk

 

                        A részterületek elérhetősége

 

Emberi környezet:

 

	Szakterület	A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés
	Települések összehangolása - https://nemzetiegyseg.com/Telepules.html	A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? - Nevelés, vagy idomítás, egészség, vagy használható állapot, együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás?
	Jog és közigazgatás - https://nemzetiegyseg.com/Jog.html	Természetesség vagy természetellenesség?
	Vallás - https://nemzetiegyseg.com/Vallas.html	A vallás a természetes értékrendre vezető lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltűrésének eszköze?
	Kultúra és tudomány - https://nemzetiegyseg.com/Kultura.html	A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? - Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság?
	Egészségügy - https://nemzetiegyseg.com/Egeszsegugy.html	Egészség, vagy használható állapot?
	Nevelés, oktatás - https://nemzetiegyseg.com/Neveles.html	Nevelés vagy idomítás?
	Védelem - https://nemzetiegyseg.com/Vedelem.html	A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy a világterrorista támadógépezet társtettesévé alázott kengyeltartója?
	Család, korosztályok - https://nemzetiegyseg.com/Csalad.html	A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? - Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember?
	Nemzetiség - https://nemzetiegyseg.com/Nemzetiseg.html	A nemzetiség a természetes különbözőség egymást erősítő, szerves egységének része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított megosztottság, szétszakítottság forrása?

 

Gazdaság

 

	Szakterület	A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés
	Gazdaság általános jellemzői - https://nemzetiegyseg.com/Gazdasag.html	A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? - Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől?
	Államháztartás (költségvetés) - https://nemzetiegyseg.com/Koltsegv.html	Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze?
	Mezőgazdaság és élelmiszeripar - https://nemzetiegyseg.com/Mezogazd.html	A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat?
	Ipar - https://nemzetiegyseg.com/Ipar.html	Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? - Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt?
	Szolgáltatás - https://nemzetiegyseg.com/Szolgaltatas.html	A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás?
	Idegenforgalom - https://nemzetiegyseg.com/Idegenf.html	Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés?
	Kereskedelem - https://nemzetiegyseg.com/Kereskedelem.html	A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése?
	Szállítás, közlekedés - https://nemzetiegyseg.com/Szallitas.html	A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz?

 

Harmadik nap

 

A nap címe: A jelenlegi rendszer tényadatokon alapuló kritikája[10]

 

10.00-16.00     A mátrix (tábla) elmélet a liberális-kapitalista és a Szent Korona Értékrend gondolkodási módjában (paradigmájában)

                        Közben ebédszünetet, óránként kávészünetet tartunk

16.00-19.00     EU-sarc

                        Közben óránként szünetet tartunk

 

Negyedik nap

 

A nap címe: A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend gondolkodási mód részeinek összevetése[11]

 

09.00-12.00     Eszmei gondolkodási mód (paradigma) váltás

                        Közben óránként szünetet tartunk

12.00-13.00     Ebédszünet

13.00-16.00     Jogi gondolkodási mód (paradigma) váltás

                        Közben óránként szünetet tartunk

16.00-19.00     Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás (településektől induló, teljes önellátás)

                        Közben óránként szünetet tartunk

19.00-19.30     Az Akadémia zárása – Összegzés

 

3.2  Második (gyakorlati) fokozat[12]

      

10-11         Megnyitás, bevezető

 

11-12         Miért

A jelenlegi helyzet általános értékelése, a birodalom erkölcsi bukásával kialakult gazdasági és társadalmi válság hatása.

 

12-13         Ebéd

 

13-14         Mit

Alulról építkező hatalmi, képviseleti rendszer ideológiai, jogi és gazdasági rendszere. A település – járás - megye – ország, állandó rész, valamint az emberi környezet és a gazdaság által meghatározott változó rész összehangolása, vagyis a Gondoskodó Magyarország általános jellemzése.

15-18         Hogyan

A Települési Törvények, mint az állam önszerveződésének alapjai.

A Szent Korona Értékrend mátrix-rendszerének gyakorlati felépítése.

A rendszer kialakulását - a képviseletüket előre jelző települések (kerületek) adatain keresztül – gyakorlatban mutatom be.

 

3.3  Harmadik (alkalmazó) fokozat[13]

      

10-11         Megnyitás, bevezető

 

11-12         A mátrix-elmélet érvényesülése a Gondoskodó Magyarországon

 

12-13         Ebéd

 

13-14         A Gondoskodó Magyarország szabályrendszere (jogrendszere)

 

14-15         A Gondoskodó Magyarország hatalomgyakorlási rendszere

 

15-16         A Gondoskodó Magyarország választási rendszere

 

16-17         A Gondoskodó Magyarország állandó része: a magyar anyaföld

 

17-18         A Gondoskodó Magyarország változó része: a magyar ember

II. Településeken végzett tevékenységek

 

A Továbbadó Szeren, illetve azt követően, küldetését a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad magyarok saját településen kezdik el tevékenységüket.

 

1.  Az egy településen élő Tanítók előkészülnek arra, hogy településük a Szent Korona Értékrend része legyen.

 

a./   A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott tevékenységvégzése jelenti.

Amennyiben a Továbbadó Szeren egy adott települést csak egy személy képviseli, az ő feladata a csoport kialakítása a szakterületek ismeretátadó anyagainak felhasználásával.

 

b./   A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi.

    

c./   Az adatlapon szereplő adatokat[14] az egyik számítógépes programjával elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával a település a szerves egység részeként működik.

       Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a település működési rendszerének szakirányú részét.

 

2./ Települési elöljárók és követek jelölése és választása

 

A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény[15] szerint. 

 

Magyarország elnöke	Magyarország miniszterelnöke
Nemzeti Tanács
	Országgyűlés alsóházának tagja	Országgyűlés felsőházának tagja
	Települési önkormányzatok	Társadalmi csoportok önkormányzatai

 

Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi elöljáróság jelölése és választása.

     Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása.

     Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést[16] kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési Elöljáróságot.

     A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) által készített önkormányzati terv a Település Törvényévé válik.

     A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai.

 

     A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró.

 

III. Járásokban végzett tevékenységek

 

Járás kifejezésen – a Választási főtörvény végrehajtási utasításának hatályba lépéséig – a választókörzeteket értjük.

 

A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát.

 

1.  A Járási Általános Jelölőgyűlés

 

a./ Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés alsóházában,

Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek a járás településeinek törvényei alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést[17] kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés alsóházában, az általa készített önrendelkezési terv válik a Járás Törvényévé.

     Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek.

 

b./ A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít, amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik.

 

c./ Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre.

 

2.  Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre.

IV. Megyékben végzett tevékenységek

 

Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát.

 

1.  A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói tisztségre.

 

a./ A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési tervet készítenek, a megye járásainak Járási Törvények alapján, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést[18] kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a Nemzeti Tanácsban, az általa készített önrendelkezési terv lesz a Megye Törvénye.

     A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja.

 

b./ A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

 

2.  A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

 

a./ megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag,

b./ megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke,

c./ felsőházi képviselő.

elöljárói tisztségekre.

 

A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést[19] kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a megye

-    szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában,

-    a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja,

-    a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke.

 

A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos Szakmai Jelölőbizottságának.

 

A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja.

V. Országos összehangoló tevékenység

 

Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát.

 

1.  Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít

 

a./ Magyarország elnöke,

b./ Magyarország miniszterelnöke

elöljárói tisztségekre.

 

ad a./   A Magyarország elnöke (kündü) elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést[20] kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített szabályozási és ellenőrzési terv lesz Magyarország Irányító Törvénye.

 

Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

 

ad b./  A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést[21] kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke, az általa készített végrehatási terv lesz Magyarország Végrehajtási Törvénye.

 

2.  Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

 

a./ országos társadalmi csoport (szakma) elnöke,

b./ Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő

elöljárói tisztségekre.

 

ad a./   Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést[22] kötnek.

Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke.

           

A szakmai önkormányzat elnöke a Nemzeti Tanács tagja.

 

ad b./       Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést[23] kötnek.

Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.

Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben.

 

VI. Országgyűlési képviselőválasztás

 

Akkor kell a hatalomátvétel eszközeként használni, ha az Alkotmányozó Nemzetgyűlés valamelyik feltétele nem teljesül.

Az elöljárók – természetesen – csak közvetve töltik be hivatalukat.

A részterületek felsőházi képviselőjelöltjei a megyei és országos listát alkotják, a IVII/2. pontban meghatározott sorrendben.

Az alsóházi képviselőjelöltek „egyéni” jelöltként indulnak a választáson.

           

Amennyiben Országgyűlési képviselőválasztáson történik a hatalmat gyakorló erő meghatározása, akkor Alkotmányozó Nemzetgyűlést kell kiírni, a pártrendszer nélküli hatalomgyakorlás létrehozására.

VII. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

 

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Továbbadó Szeren létrehozott „Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa” végzi.

Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával.

 

Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az alkotmányos joghézag miatt törvényes[24].

 

1.  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei

Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie:

a./ a 2010-es országgyűlési választás győztes pártjára (FIDESZ) szavazók számánál (2 706 292[25]) nagyobb, egy helyen megjelenő választói támogatottság, valamint

b./ az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben meghatározottak szerint megtörtént.

 

A feltételek számszerű adatai:

 

Megye	Választásra jogosultak		Település	Alsóházi képviselő	Nemzetgyűlési tag (legalább)	Elöljáró és képviselőjelölt támogatók	Terület		Országos területi önkormányzati tag	Lakósok		Országos szakmai önkormányzati tag
	száma	%-a					hektár	%		száma	%-a
Baranya	322 903	4,08%	301	9	581	102 580	441 650	4,84%	3	393 172	3,93%	2
Bács-Kiskun	435 354	5,50%	119	10	596	137 458	844 483	9,26%	5	528 418	5,28%	3
Békés	317 795	4,01%	75	8	435	100 340	562 968	6,17%	4	366 556	3,66%	2
Borsod-Abaúj-Zemplén	579 121	7,31%	358	15	793	182 851	724 996	7,95%	5	692 771	6,92%	4
Budapest	1 403 944	17,73%	23	23	1 922	443 280	52 513	0,58%	1	1 721 556	17,19%	11
Csongrád	337 910	4,27%	60	7	462	106 691	426 277	4,67%	3	423 240	4,23%	3
Fejér	212 004	2,68%	108	10	290	66 938	255 690	2,80%	2	427 416	4,27%	3
Győr-Moson-Sopron	350 012	4,42%	182	7	479	110 512	420 820	4,61%	3	448 435	4,48%	3
Hajdú-Bihar	430 388	5,44%	82	9	589	135 890	621 050	6,81%	4	541 298	5,41%	3
Heves	260 519	3,29%	121	7	356	82 256	363 725	3,99%	2	311 454	3,11%	2
Jász-Nagykun-Szolnok	327 999	4,14%	78	7	449	103 562	558 161	6,12%	4	390 775	3,90%	2
Komárom-Esztergom	248 987	3,14%	76	7	340	78 615	226 463	2,48%	1	312 431	3,12%	2
Nógrád	174 053	2,20%	131	6	238	54 955	254 552	2,79%	2	204 917	2,05%	1
Pest	858 850	10,85%	187	16	1 176	271 173	639 072	7,01%	4	1 229 880	12,28%	7
Somogy	266 821	3,37%	245	11	365	84 245	603 586	6,62%	4	320 578	3,20%	2
Szabolcs-Szatmár-Bereg	442 030	5,58%	229	12	605	139 566	593 654	6,51%	4	560 429	5,60%	3
Tolna	198 151	2,50%	109	5	271	62 564	370 323	4,06%	2	233 650	2,33%	1
Vas	215 230	2,72%	216	9	294	67 956	333 610	3,66%	2	259 364	2,59%	2
Veszprém	296 117	3,74%	217	10	405	93 495	449 284	4,93%	3	358 807	3,58%	2
Zala	239 727	3,03%	257	9	328	75 691	378 401	4,15%	2	288 591	2,88%	2
Összesen:	7 917 915	100,00%	3 174	197	10 974	2 500 618	9 121 278	100,00%	60	10 013 738	100,00%	60

 

2.  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai:

a/  Kimondja, hogy az 1949. évi XX. törvény nem Magyarország Alkotmánya, még csak Alaptörvénye sem, ezért megszűnteti annak hatályát.

b./ Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát[26] Magyarország alkotmányaként meghatározva.

c./ Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország Alaptörvényeként[27].

d./ Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere[28] szerint, a választók által kiválasztott elöljárók és népképviselők megbízását[29], ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.

3.  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának feladatai

 

a./ Ismeretátadás

     Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele megkezdődött a Továbbadó Szeren, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre: részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni.

 

b./ A Szent Korona Értékrend ismertté tétele a Továbbadó Szeren nem képviselt településeken

     Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk.

 

c./ Jogszabálytervezetek vitára előkészítése

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (VII/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése.

Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival.

 

d./ Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét.

 

e./ Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést

A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg megbízatásuk elfogadását.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek.

 

2012. Új Kenyér havának 23. napján

Összeállította:

 

Halász József,

a Szent Korona alázatos szolgája