1. nap: Áttekintés (A Gondoskodó Magyarország stratégiája és taktikája)

 

1. rész: https://youtu.be/fC4955Op9P8, 2. rész: https://youtu.be/d0JcnARv7mA, 3. rész: https://youtu.be/fKe7dbw4Zcw

 

Áttekintés (A Gondoskodó Magyarország stratégiája és taktikája)

https://videoemail.iwowwe.com/VMail.aspx?T=E&L=26144011&D=4AC763DB-FA37-48FA-887D-DC101B87C8B9

 

 

I. Az irányítás (stratégia) és végrehajtás (taktika) fogalma, szerepe a gondolkodási mód minta (paradigma) váltásban

 

A stratégia egy cél elérése érdekében követendő iránymutatás és az az alapján kidolgozott irányelvek összessége.

A taktika azoknak a cselekvés-elemeknek a rendszere, amelyek a stratégia megvalósításához vezetnek.

A stratégia tehát irányítási, a taktika pedig vezetési kategória.

Ebből eredően a stratégiának olyan rendszert kell alkotnia, amely a taktikával, a rendszerkapcsolatokon keresztül, a stratégiai célt megvalósítja.

 

A nemzetstratégia egy nemzet céljának eléréséhez vezető iránymutatás és irányelv-rendszer.

 

A nemzet és a cél fogalmának meghatározása tehát előfeltétele annak, hogy pontosan tudjuk, milyen nemzetstratégiáról beszélünk.

 

A két alapfogalom a magyar nemzet vonatkozásában összefügg, tekintettel arra, hogy az egyetemes magyarság célja mindig az állam és az ember szabadságának szerves egysége volt és lesz mindaddig, amíg egy magyar ember lesz a földön.

 

Az egyetemes magyarság fogalom-meghatározását Kmetty Károly adta meg az államalapító magyar nemzet és az államalkotó nemzetek szerves egységeként. Ezt az egységet nevezte a Szent Korona teste személyi részének (Szent Korona Tagjai), amely a Szent Korona teste másik részével, az életteret adó területtelösszhangban alkotja a Szent Korona Országát, Magyarországot.

Ez a kettős egység egy irányítási-vezetési feladategységet (mátrixot) alkot, amely az állam és az ember szabadságát az ember és a föld (terület) összehangolt működésében határozza meg.

 

A magyar nemzetstratégia különös jelentőségű a Földkerekség minden állama és nemzete számára, tekintettel arra, hogy nyelvünkben, hagyományainkban átörökítettük annak az ősi civilizációnak az értékrendjét, amely mintát ad az emberiségnek az emberi életre – Németh László szavaival. Ez a Magyar Küldetés, amellyel az Istenszülő feladatai egy részének végrehajtását kegyelmezte ránk (ez Molnárfi Tibor gondolata).

 

A Magyar Küldetés az egyetemes magyarság számára azt az áldott felelősségét jelenti, hogy át kell vezetnie az emberiséget a sötétség, az egoizmus, az individualizmus, a megosztottság most leszálló Világtörténelmi korszakábóla testvériség, a szeretet, a közösségi szellem új Világtörténelmi korszakába.

 

Ezért hát, a magyar nemzetstratégiát úgy kell kialakítani, hogy az minden állam és nemzet, vagyis a Földkerekség egésze számára adjon közszabadságot megvalósító életviteli mintát.

 

A Szent Korona Értékend ezt - a Földkerekségnek mintát adó - felépülést jelenti.

II. Az irányítás (stratégia) és végrehajtás (taktika) a törvényalkotás döntési folyamatában

 

A döntési folyamatot a döntési helyzet indítja el, ami a végrehajtás (taktika) szintjén, a településeken keletkezik egy új élethelyzet kialakulásával, vagy egy meglévő módosítási igényével.

A szabályozásra vonatkozó iránymutatást és az irányelveket az irányítási szint (stratégia) adja meg, így válik minden emberi tevékenység a szerves egységként működő világ részévé.

 

III. Az irányítás a társadalmi együttélés szabályozásában (jogrendszerben)

 

1. Iránymutatás (Alkotmány)

 

Az alapvető iránymutatás az anyagtalan és anyagi világ egysége, amelyben az anyagtalan az irányító, az anyagi világ pedig a végrehajtó.

Ezt a Magyar Biblia a következők szerint fogalmazza meg: ’A Teremtő a Szent Koronát az embar (nő és férfi kettős egysége - HJ) fejére tette, hogy ezen keresztül a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagot’.

Ugyanezt a gondolatot Bálint Sándor egyik tanításában így mondta: „A Szent Korona búvópatakként követte a magyarság történelmét, és – amikor szükség volt rá – tiszta forrásként felemelkedett azért, hogy megmártózhassunk benne.”

 

Az iránymutatás (a Szabadság Alkotmánya) a Teremtőtől kapott Teljes Tudás és a Szabadság kettős egységében élt legnagyobb kincsünkként, és megfogalmazta azt a logikai zárt rendszert, amely a szabadságot jelentő cél emberi érték- és érdekvédő közösségre (államra) és az emberre történő meghatározása mellett annak feltételeit és védelmének kötelezettségét is tartalmazza.

 

A Szabadság Alkotmánya

(rövid szövegváltozat)

 

Alapminta (Magyarország)[1]	Minta államszövetségre (Európai Konföderáció)[2]	Minta a Földkerekség minden országára[3]
1. §   Hungaria semper libera.   Magyarország örökké szabad.	(1) Minden állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen.	1. §   Minden isteni iránymutatás szerint élő állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen.
2. §   Una et eadem libertas.   (1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.   (2) A Szent Korona tagja: a./  az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./  az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek	(2) Minden embernek a jogok és kötelezettségek összhangjában egy és ugyanazon szabadsága van.	2. §   (1) Az ország minden állampolgárának a jogok és kötelezettségek összhangjában egy és ugyanazon szabadsága van.   (2) Állampolgárok, vagyis az egy és ugyanazon szabadság gyakorlói a./  az államalapító őslakosok nemzetének tagjai, bárhol élnek a világon, valamint b./  az államalkotó nemzetek tagjai, ha olyan isteni iránymutatás szerint élő ország területén élnek, amelyben nem államalapítók.
3. §   Sacra Corona radix omnium possessionum.   (1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak.   (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.)  Nem semmisítheti meg a birtokot. b.)  Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.)  Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.	(3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona.	3. §   (1) Minden ország lelki, szellemi és természeti vagyona az isteni iránymutatás szerint élő ország örök és elidegeníthetetlen tulajdona, amelyen birtokjogot csak az Ország állampolgárai gyakorolhatnak.   (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.)  Nem semmisítheti meg a birtokot. b.)  Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.)  Csak az ország állampolgáraira ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.
4. §   Sub speciae Sacrae Coronae.   Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.	(4) Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja.	4. §   Az isteni iránymutatás szerint élő ország vagyonával létrehozott minden érték az ország állampolgárai által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja.
5. §   Ius resisterndi et contradicendi.   (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.   (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./  az állam szabadságának, b./  a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./  a birtoklás szabályának, d./  a vendégjog szabályainak, e./  a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.	(5) Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.	5. §   (1) Azzal szemben, aki az isteni iránymutatás szerint élő ország, vagy az ország állampolgárainak szabadságát veszélyezteti, az isteni iránymutatás szerint élő ország minden állampolgárának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.   (2) Az isteni iránymutatás szerint élő ország értékrendjének megsértését jelenti: a./  az állam szabadságának, b./  az ország állampolgárai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./  a birtoklás szabályának, d./  a vendégjog szabályainak, e./  a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

 

(Ennek elemei elszigetelten jelennek meg a Szent Korona irodalomban latin nyelvű törvénypontokként, a fentiek szerint.)

 

 

2. Irányelvek (Alaptörvény)

 

Figyelembe véve az emberiség történelme során a Teljes Tudás (vagyis a hit és a tudomány kettős egysége – Aquinoi Szent Tamás) alkalmazásával elért eredményeket (kiszűrve a vakhit és vaktudomány torzításait), az iránymutató Szabadság Alkotmányából eredő irányelveket Alaptörvényként kell meghatározni az új Világtörténelmi korszak megteremtéséhez.

A Teljes Tudás eredményeként elért fejlődés mindenkori helyzete által meghatározott mértékben az irányelveket (Alaptörvényt) közakarattal változtatni kell, az örök és változtathatatlan Szabadság Alkotmány iránymutatása szerint.

 

Iránymutatás (Szabadság Alkotmánya) pontjai	Alapminta (Magyarország Alaptörvénye)[4]	Minta államszövetségre (Európai Konföderáció)[5]	Alaptörvény-minta a Földkerekség minden országára[6]
1.	30 – 49. oldal	240 – 254. oldal	33 – 50. oldal
2.	50 – 83. oldal	255 – 290. oldal	51 – 80. oldal
3.	89 – 97. oldal	297 – 307. oldal	85 – 93. oldal
4.	98 – 100. oldal	308 – 310. oldal	94 – 96. oldal
5.	101 – 108. oldal	311 – 320. oldal	97 – 103. oldal

 

3. Alaptörvény szintű főtörvények

 

Ahhoz, hogy a Szent Korona Értékrendje gyakorlattá válhasson, az arisztotelészi hármas kérdés mindegyikére választ kell adnia a szabályozásnak.

 

A „Miért?”-re a Szabadság Alkotmánya ad választ, így: „Az isteni iránymutatást követő állam és a területén élő emberek szabadságáért.”

A „Mit?”-re az Alaptörvény adja meg a választ, ekként: „A szabadság feltételeinek biztosításával.”

 

Ahhoz, hogy eljussunk az Igazsághoz, a „Hogyan?” kérdésre is választ kell adnunk, az alaptörvény szintű főtörvényekkel:

-    a Hatalomgyakorlási főtörvénnyel, ami a következő választ adja: „A kettős egységű hatalomgyakorlással”,

-    a Választási főtörvénnyel, ami az alábbi választ adja: „A néphatalom érvényesítésével” és

-    az Ünnepekről és jelképekről szóló főtörvénnyel, ami válasza a következő: „A nemzeti önbecsülés és önazonosságtudat folyamatos életben tartásával.”

 

Az alaptörvény szintű főtörvények jogszabály-tervezetei:

 

Alaptörvény szintű főtörvény	Alapminta (Magyarország)	Mintafogadás a Földkerekség minden országára
Hatalomgyakorlási	113 – 178. oldal[7]	107 – 164. oldal[8]
Választási	179 – 212. oldal[9]	165 – 178. oldal[10]
Ünnep, jelkép	213 – 224. oldal[11]	179 – 188. oldal[12]

 

IV. A stratégia és a taktika kapcsolata

A vezetés a társadalmi együttélés szabályozásában (jogrendszerben)

 

- Mindennapi együttélés szabályozása (törvények)

- A szabályozás szintjei

 

Mint a szabályozási rendszer logikai felépítése mutatja, a stratégiát meghatározó iránymutatás és az abból eredő irányelvek érvényesítésének taktikai lépéseit a jogrendszer törvényei és végrehajtási utasításai tartalmazzák.

 

A Szent Korona Értékrend ősi civilizációt közvetítő gondolkodási mód mintája (paradigmája) lényegi kérdésekben tér el a nyugati civilizáció paradigmájától.

 

Az első közvetlen hatalomgyakorlást megvalósító lépést (az első választást a Szent Korona Értékrend alapján) a választott alkalmassága és a választó felelőssége kettős egységének jegyében kell megtenni.

Az alkalmasság bizonyításának eszköze a Települési Törvény elkészítése, a választói felelősség pedig a társadalmi együttélés településre vonatkozó szabály-rendszerének (Települési Törvény) megismerésén és elfogadásán alapszik.

 

Az alkalmasság – felelősség kettős egysége megvalósulásának taktikai lépéseit a Választási törvény ideiglenes végrehajtási utasítása határozza meg[13], ami olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek a végleges végrehajtási utasításban nem szerepelnek (pl. Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Települési Törvények alapváltozatának elkészítése, első és egyetlen teljes körű választás), mert ezek olyan átmeneti intézkedések, amelyeket a Szent Korona Értékrend iránymutatása szerint élő állam jogrendszere a Települési Törvényekből felépülő, szakterületekre vonatkozó törvényekkel szabályozza.

 

Így vezet el az Isteni Iránymutatás stratégia-meghatározása az annak végrehajtását jelentő taktikai feladat-meghatározásokig.

(Az ország minden településére vonatkozó alapadatok adatbázisomban vannak.)

______________________________________

 

Két nemzetet akart írmagostól megsemmisíteni a most letűnő Világtörténelmi korszakot uraló sötét erő, hatalma átmentésének eszközeként, az indiánokat és a magyarokat. A tisztaság érvényesülésének folyamatosságát akarták ezzel megszakítani, annak a lehetőségét elvenni az emberiségtől, hogy az egoizmus, az individualizmus, a megosztottság helyett a testvériség, a szeretet és a közösségi szellem irányítsa az emberiséget.