13. nap: A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal 2. rész

Radikális lépést: https://youtu.be/V0t3gOqg9lc, 1. rész: https://youtu.be/CS1b9CsVdM0, 2. rész: https://youtu.be/FGaTsRF1PlM

 

Napi aktuális téma

Radikális lépést!

____________________________________

A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal 2. rész

https://nemzetiegyseg.com/13Osszehasonlitas2.pdf

 

 

II. rész

Miért, mit és hogyan

 

I. fejezet

Család

 

A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? – Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember?

 

Miért?	Mit?	Hogyan?
Az EU nem vállal közös tevékenységet a családtagokkal annak érdekében, hogy a család a társadalom alapja maradjon	Családi funkciók feltételeinek biztosítása	- Az alapvető emberi jogok feltételeinek biztosításával, - az anya családért végzett tevékenységének erkölcsi és anyagi elismerésével

 

1. szakasz

Az EU családpolitikája

 

Az EU a családdal kapcsolatos rendelkezéseit az Alkotmány-tervezet II. Része tartalmazta (II-67., II-69., II-74., II-84., II-85., II-86., II-93. és II-94. cikkek), de a Lisszaboni Szerződés ezt nem vette át.

Az EUM 81. cikk (3) bekezdése így rendelkezik: „a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdésekre vonatkozó intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg.” – vagyis a család, mint letelepedés szabadságával kapcsolatos közösség fog majd az EU „érdekkörébe” szabályozási szinten tartozni.

 

Ha áttekintjük az EU Alkotmány-tervezetből át nem vett cikkek hatását, egyértelművé válik, hogy azok sem adtak megoldást a családi feladatok teljesítéséhez.

Ezek a cikkek – a négy liberális alapelv következményeként - ugyanazt a két hibát tartalmazták, mint az általános emberi jogokat meghatározó passzusok: a feltételek és a kötelezettségek meghatározásának hiányát.

Az Unió „elismeri és tiszteletben tartja” a családok funkcióihoz való jogot, de semmit nem biztosít ahhoz, hogy azok feltételei rendelkezésre álljanak.

Azt, hogy az Unió mennyire nem gondolja komolyan a családdal kapcsolatos jogok érvényesíthetőségét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legalapvetőbb családi funkciót, azt, ami a családokat a legszentebb emberi közösséggé emeli, az utódok védelmét – különösen a magzat védelmét - nem a társadalmi, hanem az egyéni felelősség kategóriájába sorolja. (A magzat védelméről nem is rendelkezik, még „az elismerés és a tiszteletben tartás” szintjén sem.)

Az, hogy „elismeri és tiszteletben tartja” a család jogait, egyben a felelősség áthárítását is jelenti, nem vállal közös tevékenységet a családtagokkal annak érdekében, hogy a család a társadalom alapja maradjon.

2. szakasz

A Szent Korona eszmén alapuló Gondoskodó Magyarország családpolitikája

 

A család a legszentebb emberi közösség, a társadalom alapja. A magyar családmodell a sokgyerekes nagycsalád és a több generáció egységét jelentő nagy család.

 

A Gondoskodó Magyarország a magyar családmodellt támogatja,

a családi funkciók feltételeinek biztosításán keresztül.

 

A magyar családmodell funkciói:

-    Családi egység védelme

-    Magzat védelme

-    Gyermek védelme

-    Anya védelme

-    Szülő védelme

 

A családi funkciók feltételeit biztosítja:

-    az alapvető emberi jogok biztosításával,

-    a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához nyújtott támogatással (pl. lakásnagyság bővítése, gépkocsi vásárlás, családi vállalkozás indítása),

-    az anya családért végzett (elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos) tevékenységének elismerésével, ami a következőt jelenti:

      

azon túl, hogy a gyermekek ingyenesen étkeznek, tandíjmentességben-, térítésmentes tanszerellátásban, valamint ruházkodási hozzájárulásban részesülnek,

az anya a gyermek 10 éves koráig (az általános iskola 4. osztályának befejezéséig) a szakmája szerinti mindenkori átlagjövedelmet kapja

(anyasági elismerés)

    

tevékenysége társadalmi elismeréseként, a második gyermektől kezdve gyermekenként 10 %-kal kiegészítve.

     Ha minden gyermeke betöltötte a 10. életévét, vagy az általános iskola 4. osztályát befejezte, a mindenkori átlagjövedelem fele és a második gyermektől ennek 10 %-a az elismerés összege, a gyermek 24 éves koráig, vagy addig, amíg szakmai végzettséget nem szerez.

Miután

a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése

a Gondoskodó Magyarország alapja,

ezekre a feltételekre csak akkor jogosult a család, ha a funkciókat maradéktalanul teljesíti.

 

3. szakasz

Az EU és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összefoglalása

 

EU-tagország	Szent Korona Országa
A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. II/93*	A családi egység védelme, a társadalom alapérdekeként
A magzat védelmét nem a társadalmi, hanem az egyéni felelősség kategóriájába sorolja	A magzat védelme
Tilos a gyermekek foglalkoztatása II/92*	A gyermek védelme
A családjogi szabályozást átveszi az EU (EUM 81. cikk)	Az anya védelme
	A szülő védelme
* Az EU Alkotmány tartalmazta, de a Lisszaboni Szerződésből kimaradt

 

 

 

II. fejezet

Korosztályok

 

IIa. fejezet

Ifjúságpolitika

 

A fiatal kor a szakbarbárképző idomítás, vagy a teljes életre felkészítő Felkelő Nap kora?

 

Miért?	Mit?	Hogyan?
Nincsenek biztosítva az életfeltételek, különösen a szülőhazában	Képesség szerinti adottságok kibontakoztatása, életkezdési lelki-, szellemi- és anyagi támogatás	A társadalom - mintegy a küldetés teljesítésére kapott előlegként - köteles a lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség feltételeit biztosítani.

 

1. szakasz

Az EU ifjúságpolitikája

 

A Lisszaboni Szerződés nem vette át az EU Alkotmány-tervezet II-74., II-84., II-92. cikkeit, amelyek legalább látszat-megoldásokat adtak az ifjúság emberi jogainak érvényesítésével kapcsolatban.

A Lisszaboni Szerződés gyermek és ifjúsági politikáját a „liberalizmus” hatja át: EUM 6., EUM 47., EUM 165., EUM 166., EUM 214. cikk.

1.1  Az, hogy a tőke szabadon áramlik a tagországok között, azt is jelenti, hogy a tőke alapít iskolákat, amelyekben saját értékrendje szerint, és nem az állam, az államalapító nemzet, vagy az államalkotó nemzetek kulturális hagyományainak megfelelően. Az állami iskolák lassan vagy tulajdon-átruházással, vagy a tanárok „átirányításával” alkalmazkodni fog a magán-iskolákhoz.

1.2  Ezzel válik lehetővé, hogy gyökértelen világpolgár (kozmopolita) embertömeg alakuljon ki, amely már nem gyökereihez kötődik, hanem az őt gyökértelenné tevő diktatúrához.

1.3  Az előidomítás lényege az, hogy a gyermekkor ne a lelki értékek, az alapvető erkölcsi és együttélési normák alap-letevőjévé váljon, ne a Tündérmesék tisztasága alapozza meg a tiszta, emberi életet, hanem ez a kor a pénzközpontú, idegen értékrendet természetesként követő felnőttkor előkészítője legyen.

1.4  Az így előidomított emberek számára már semmit sem jelent a haza, az ország földje már nem szülőföld, a család már nem a társadalmi lét alapja.

 

Az EU jelenlegi szabályai és a tervezett Lisszaboni Szerződés által leírtak nem adnak biztonságot a gyermekek és a fiatalok egészséges fejlődésére, hiszen – rendkívül hiányosan meghatározott – jogaik gyakorlásához nincsenek meg (az elsősorban családi) feltételek.

Ma Magyarországon a hivatalos felmérés szerint 200 ezer gyermek éhezik. Jelentős azoknak a száma, akik családja a létminimumon, vagy az alatt él, a szülők, a munkaképes testvérek állástalanok, vagyis olyan mintát látnak, amely a mindenáron túlélésre és nem az értékes élet követésére ösztönöz.

Az EU csatlakozás után a családok anyagi és erkölcsi helyzete tovább romlott, miután az addig még működő vállalkozások jelentős része megszűnt. Ez a helyzet természetszerűen kihat a gyermekek helyzetére is.

Az ország költségvetésének bevételei folyamatosan csökkennek, kiadásainak jelentős része az EU jogharmonizálása által meghatározott rendeltetésűek, vagyis a szociális kiadások (akár gyermekekre, akár az általános egészségvédelemre, akár az idősekre vonatkoznak) az EU támogatási körén (és költségvetésén) kívüliek, a gyarmatbirodalom tartományává süllyedt ország tehát alkalmatlan arra, hogy gondoskodjon saját jövőjéről, a gyermekek teljes értékű emberré válásáról.

 

2. szakasz

A Szent Korona eszmén alapuló Gondoskodó Magyarország ifjúságpolitikája

 

A felkészülés korszaka az aktívkori tevékenységek végrehajtására. Fogantatástól az első szakma megszerzéséig tart.

Az ember életének ebben a szakaszában alakul ki szabad akarata.

Ehhez a társadalom - mintegy a küldetés teljesítésére kapott előlegként - köteles a lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség feltételeit biztosítani.

(Amennyiben az a személy, aki állampolgárságát meg kívánja változtatni, a magyar állampolgárság megszűntetésének feltételeként „elszámol” a felkészülési időszak költségével.)

Az ifjúkorban az állam által biztosított feltételek:

-    A családi funkciók feltételeinek biztosításával kapott lelki- és szellemi szabad akarat kialakulásának feltételei.

-    Anyagi feltételek az első szakma megszerzéséig:

          = tandíjmentesség,

          =            tankönyvek, füzetek, egyéb technikai eszközök ingyenes ellátása,

          =            színház, múzeum, könyvtár és kulturális egyéb rendezvények ingyenes látogatása,

          =            ingyenes étkezés,

          =            díjmentes utazás,

          =            ruházkodási hozzájárulás,

          =            szünidei ingyenes program.

-    Anyagi feltételek az első szakma megszerzésekor:

          =            a szerzett ismeretet hasznosításának lehetősége (munkalehetőség),

          =            önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak - figyelemmel a nagy család modellre).

          = amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni, akkor annak beruházási feltételei (részben hitelezéssel).

Az első szakma megszerzését követően - nemtől függetlenül - köteles az ifjúkorú honvédelmi ismereteket szerezni és gyakorlati képzésen részt venni. Amennyiben nem hivatásos katonai végzettséget szerez, az ismeretek és a gyakorlat megszerzése után tartalékosként vesz részt - szükség esetén - a honvédelemben.

 

A Gondoskodó Magyarországon a felkészülési időszak társadalmi csoportja az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban.

 

3. szakasz

Az EU és a Gondoskodó Magyarország ifjúságpolitikájának összefoglalása

 

EU-tagország	Szent Korona Országa
A nevelés és oktatás alapja:
a tőke érdekei szerint	a Szent Korona értékrend és a kulturális hagyomány
A nevelés és oktatás célja:
munkaerőpiac kiszolgálása (mindenáron túlélés)	képességek szerinti felkészítés az értékes életre
A felkészülés feltételei:
a tőke érdekei szerint	teljes ingyenesség
Első szakma megszerzésekor:
A munkaerőpiac felvevőképességének megfelelően vagy talál munkát itthon vagy külföldön vagy munkanélküliként kezdi az aktív kort.	-    A szerzett ismeretet hasznosításának lehetősége (munkalehetőség), -    önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak), -    amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni, akkor annak beruházási feltételei.

 

 

IIb. fejezet

Aktív korúakkal kapcsolatos politika

 

Az aktív korú ember piaci árú vagy a nemzeti vagyon növelésében részt vevő, Delelő Nap korában lévő egyéniség?

 

Miért?	Mit?	Hogyan?
Az embert a keresletet kiszolgáló áruvá degradálja a „munkaerő piacon”.	Adottsága és képessége szerint mindenki részt vesz a lelki-, szellemi- és anyagi nemzeti vagyon növelésében.	Az aktív korban végzett feladatok: -   Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő tevékenységek. -   Érdekprioritás szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek csoportja különböztethető meg. -   A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül és önállóan végrehajtandó feladatok.

 

1. szakasz

Az EU aktív korúakkal összefüggő politikája

 

A Lisszaboni Szerződés nem vette át az EU Alkotmány-tervezet II-75., II-76., II-77., II-83., II-87., II-88., II-89., II-90., II-91., II-94. és II-96. cikkeit, amelyek legalább látszat-megoldásokat adtak az aktívkorúak emberi jogainak érvényesítésére.

A Lisszaboni Szerződés az aktív korúakkal kapcsolatban – minden más rendelkezésével azonosan – olyan jogokat határoz meg (EUSZ 3. cikk, EUM 9., EUM 45., EUM 46., EUM 48., EUM 145., EUM 146., EUM 147., EUM 148., EUM 149., EUM 150., EUM 151., EUM 152., EUM 153., EUM 156., EUM 157., EUM 158., EUM 162., EUM 163., EUM 164. cikk), amelyek teljesülése ellentétes a liberális alapelvekkel, ezért azok gyakorlásának nincs meg azok reális feltétele.

A jogok gyakorlásának a feltételei hiányoznak ennél a korosztálynál is. Ezek a feltételek nemcsak anyagiak és a költségvetés által kompenzálhatóak (ha az ország költségvetésének lenne megfelelő önállóan használható fedezete az EU-kötelezettségek teljesítése és az EU elvonásai után), hanem a liberális alapelvekkel ellentétesek is.

A munkanélküliség fenntartása lételeme a piacgazdaságnak, ugyanis csak ezzel lehet kényszeríteni a munkavállalókat a számukra kedvezőtlen körülmények és feltételek elfogadására, vagyis a nyereség növelésére. Így lehet az embert áruvá degradálni a „munkaerő piacon”.

Hiába van joga az EU-polgárnak a foglalkozás megválasztásához, a tájékoztatáshoz, és mindenhez, amit a Lisszaboni Szerződés tartalmaz, ha a tőke szabad áramlása lehetővé teszi, hogy egy-egy tagországot tranzit-állomásként használjon, érdekei szerint bármikor továbbálljon egy másik tagországba, vagy az EU-n kívüli országba, ha ott olcsóbb munkaerőt talál, vagy egyéb módon tudja nyereségét növelni. Ekkor bezárja a gyárat, szélnek ereszti a munkásokat, akik vagy munkanélküliek lesznek, vagy egy másik szabadon beáramlott tőke prédájává válnak a munkaerő piacon, kevesebb bérért és rosszabb feltételek között.

A vállalkozás szabadsága azt jelenti a magyar vállalkozók többsége számára, hogy a csatlakozáskor meglévő vállalkozást szabadon fel lehet számolni, mert nem tudja teljesíteni a vállalkozó azokat a bürokratikus és beruházást igénylő feltételeket, amelyeket a továbbműködés feltételeként meghatároznak.

Amennyiben van „önrésze” hitel felvételéhez, amivel a feltételeknek eleget tud tenni, akkor pedig Damoklész kardjaként lóg a feje felett a piacvesztés réme, ami azt eredményezheti, hogy csődbe kerül és tapasztalhatja, hogy mit jelent a tulajdonhoz való jog: tulajdonát joga van kényszerűségből átadni a hitelezőnek.

A szociális biztonságról és szociális segítségről beszélni az EU-n belül egyszerűen cinizmus.

Nem a szociális érzékenység, hanem a nyereséget hozó „fizetőképes kereslet” fenntartása az oka a munkanélküli segély és a szociálisnak nevezett, de voltaképpen (a vásárlásokon keresztül) nyereségnövelő juttatásoknak, amelyeket természetesen csak korlátozva adhatnak a tagállamok kormányai, a „közös érdek” – vagyis a háttérhatalom mindenkori érdeke – szerint.

 

2. szakasz

A Szent Korona eszmén alapuló Gondoskodó Magyarország aktív korúakkal összefüggő politikája

 

   Az ember életének ebben a szakaszában fő feladataként részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Ez

 

joga és kötelessége a Gondoskodó Magyarország minden állampolgárának.

 

Az aktív korban végzett feladatok:

-      Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló (pl. élelmiszertermelő) és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő (pl. kutató) tevékenységek.

-      Érdekprioritás szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása (pl. nevelés, védelem, közigazgatás, használati cikkek előállítása) és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek (pl. természetvédelem) csoportja különböztethető meg.

-      A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül (alkalmazottként, vagy tulajdonosként) és önállóan végrehajtandó feladatok (pl. kistermelés, kisipar).

Tevékenysége elismeréseként az alapvető emberi jogainak gyakorlása mellett megilletik mindazok a jogok, amelyek tevékenységéhez kapcsolódnak. Természetesen a megnövekedett jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is.

 

A Gondoskodó Magyarországon az aktív korú állampolgárok tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportjuknak létszámarányosan megfelelő számú, az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőkön keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

 

3. szakasz

Az EU és a Gondoskodó Magyarország aktív korúakkal kapcsolatos politikájának összefoglalása

 

EU-tagország	Szent Korona Országa
A jogok gyakorlásának a feltételei hiányoznak, mert ellentétesek a liberális alapelvekkel	A megnövekedett és feltételekkel biztosított jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is
A munkáltató célja: kevesebb bérért és rosszabb feltételek között, jobb minőségben és nagyobb mennyiségben végzett munka	Értékarányos jövedelmezés

 

 

IIc. fejezet

Idős korúakkal kapcsolatos politika

 

Az időskorú feleslegessé vált elhasználódott alkatrész vagy a Lenyugvó Nap korában élő megbecsült egyéniség?

 

Miért?	Mit?	Hogyan?
Az időskorúakat (nyugdíjasokat) felesleges embereknek (elhasználódott alkatrészeknek) tekinti.	Biztosítani a feltételeket a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez fűződő jogok gyakorlásához.	Az aktív korban végzett nemzeti vagyon növelés elismerése

 

1. szakasz

Az EU idős korúakkal összefüggő politikája

 

Nem rosszindulatú megfogalmazás, hanem ténymegállapítás azt mondani, hogy az időskorúakat (nyugdíjasokat) az EU felesleges embereknek tekinti. A nyugdíj-ellátás nem szabályozott, minden állam úgy határozza meg, ahogyan az ország költségvetésének maradékból lehetősége van. A nyugdíjasokat leginkább érintő gyógy- és gyógyszer ellátásban mutatja a piacgazdaság leginkább ki embertelenségét. Nemhogy nem ingyenes, de még forgalmi adó is terheli a gyógyszereket, a gyógyellátásért viszont a gépek karbantartásának megfelelően fizetni kell a gyógyításért. Így válik a munkaerő piac mellett az egészségbiztosítással is áruvá az ember. 

Az, hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az EU Reformszerződésének egyetlen cikke sem vonatkozik az időskorúakra (kivéve az EU tisztségviselőket) miután az EU Alkotmány egyetlen idősekre vonatkozó cikkét (II-85. cikk) nem vette át.

Az EU egész időskorúakkal kapcsolatos és általános szociális politikájának lényege: elismeri és tiszteletben tartja minden ember szegénységhez, nélkülözéshez és kiszolgáltatottsághoz való jogát.

 

2. szakasz

A Szent Korona eszmén alapuló Gondoskodó Magyarország idős korúakkal összefüggő politikája

 

A tapasztalatátadás időszaka, a Lemenő Nap kora.

Az életnek ebben a szakaszában az ember fő feladata az, hogy átadja lelki-, szellemi- és anyagi vagyonát a következő generációnak. E mellett szakmájának-, hivatásának jellegétől és egyéni adottságaitól függően tovább végzi felkészülését.

Ebben a korszakban az embert ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a végrehajtás korszakában, de átsúlyozva, úgy, hogy a szülővédelemmel kapcsolatos jogai erősödnek meg.

A tapasztalatátadás korának elismerése a Gondoskodó Magyarország részéről

-      az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása,

-      tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és

-      nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.

Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyon növekedése folyamatosan emelkedik, a nyugdíj összege és vásárlóereje is évről-évre nő.

 

A Gondoskodó Magyarországon a tapasztalatátadási időszak (nyugdíjas kor) társadalmi csoportja az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban.

 

3. szakasz

Az EU és a Gondoskodó Magyarország idős korúakkal kapcsolatos politikájának összefoglalása

 

EU-tagország	Szent Korona Országa
A jogok gyakorlásához nem biztosított feltételek miatt az EU-tagország időskori politikája az alábbi: elismeri és tiszteletben tartja minden ember szegénységhez, nélkülözéshez és kiszolgáltatottsághoz való jogát.	A tapasztalatátadás időszaka. A nemzeti vagyon növelésének elismerése: az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása, tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.

 

 

III. fejezet

Területi politika

 

A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? – Nevelés, vagy idomítás, egészség, vagy használható állapot, együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás?

 

Miért?	Mit?	Hogyan?
Nem független országok szervezete az EU, hanem egy ország, amelynek részeit nem a tagállamok képezik, hanem a kialakított régiók	Magyarország törvényhozási, politikai, gazdasági, társadalmi és területi függetlenségének visszavétele	Alulról építkező, összehangolt  önellátásban működő, önálló megye és települési felépítés

 

1. szakasz

Az EU területi politikája

 

A Lisszaboni Szerződés területi társadalmi csoportokra vonatkozó általános szabályozásait az EUM 9., EUM 45., EUM 46., EUM 148., EUM 149. cikk, a EUM 39., EUM 174., EUM 191., EUM 300., EUM 149. és EUM 309. cikkek tartalmazzák.

Általános jellemzője, hogy nem településekben, hanem területi egységekben („régiókban”) történő szervezést valósít meg. Miután egy-egy régió határoktól független, gazdasági egység, ezért – jellemzően - több ország, egymással szomszédos területeit fogja össze, ezzel is kifejezi, hogy nem független országok szervezete az EU, hanem egy ország, amelynek részeit nem a tagállamok képezik, hanem a kialakított régiók. Ezzel Trianon gyalázatát teszi teljessé a Lisszaboni Szerződés.

A települések, mint a régió részei rendelkeznek önálló képviselőkkel a Régió Bizottságban és az EU jogi aktusainak létrehozásában javaslattételi (és nem döntési) joguk van a területüket érintő témában. Amint az EUM 352. cikk fogalmaz: a Régiók Bizottsága tanácsadó szerve az EU-nak. A Lisszaboni Szerződés visszatérő fordulata a regionális döntésekkel kapcsolatban: „Amennyiben a szóban forgó rendelkezéseket rendkívüli jogalkotási eljárás keretében a Tanács fogadja el, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz”. Így tehát az EU-ban a szubszidiaritás elve sem érvényesül – csak szavakban.

A régiók szerepét a Lisszaboni Szerződés a gazdasági és a környezetvédelmi kérdésekben szabályozza, értelemszerűen, hiszen a szociális, egészségügyi, kulturális kérdések nem az EU kompetenciájába tartoznak, csak fedezet nélküli „támogatás és egyetértés” szintjén.

A régiók pályázatokon keresztül részesednek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, amelyet – éppúgy, mint az összes támogatási (voltképpen visszaosztási) forrást, az Európai Beruházási Bank kezeli és bírálja el, illetve folyósítja, ha a pályázatokat támogatásra érdemesnek találja.

Amennyiben egy tagországhoz tartozó valamelyik régió nem teljesíti az EU „harmonizációs intézkedéseit” (a „közös érdek” érvényesítését), akkor adott hatáskörben és adott ideig védzáradék [EUM 114. cikk (10) bekezdés] vagy védintézkedések (EUM 66. cikk) érvényesítésére jogosult az EU vagy annak meghatározott tagállama.

Egyszerűen: az EU a régiók (vagyis a területi társadalmi csoportok) érdekeit nem összehangolva, hanem egy központilag meghatározott közös érdeknek alárendelve érvényesíti. A régiók lakosságának érdekei ezért kiszolgáltatottak a liberális alapelveknek, vagyis területüket bárki megveheti, azon a területen élők érdekeinek figyelmen kívül hagyásával érvényesíti a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság szabályait, vagyis munkahelyeket vagy munkanélküliséget hozhat létre önérdeke szerint, árukat és szolgáltatásokat hozhat és vihet, függetlenül attól, hogy azok – a támogatási rendszer diszkriminációja folytán – tönkreteszik-e a hagyományos helybeli termelőket és szolgáltatókat, vagy nem. 

A településen vagy a régióban élő emberek életfeltételeinek teljességét a települési önkormányzatoknak kell biztosítani (egészségügyi, nevelési ellátás, kultúra, közbiztonság) abból a költségvetési keretből és iparűzési adóból, amely rendelkezésére áll. Mivel a települések költségvetési támogatása a legalapvetőbb szolgáltatásokra sem elegendő már most sem, két megoldás közül választhatnak: megemelik az iparűzési adót - ebben az esetben elveszítik a vállalkozásokat és a munkahelyeket -, vagy lemondanak az életfeltételek teljességének biztosításáról. (A harmadik megoldást már „felélték” az önkormányzatok. Ez az önkormányzati vagyon értékesítése volt – a megfelelő mértékű korrupció érvényesítésével.)  

 

A Lisszaboni Szerződés a területi társadalmi csoportokon élő emberek életfeltételeinek teljessé tételét az alábbiak szerint szabályozza:

 

1. Önálló közigazgatásukat a tagállamok elveszítik (EUM 3. cikk)

Ez az intézkedés a tagországok saját hatásköréből kiveszi mindazokat az eszközöket, amelyekkel a tagállam saját polgárai jogainak és kötelezettségeinek összhangját biztosítani tudná, és az állam saját polgárainak érdekeit kifejezésre juttatná.

2. A belbiztonság feletti rendelkezést a tagállamok elveszítik (EUM 85., EUM 88. cikkek)

Azon túl, hogy ezek a rendelkezések meggátolják a tagállamok saját hagyományai és normarendszere szerinti bűnmegelőzést és bűnüldözést, lehetővé tesznek olyan intézkedéseket - akár a tagország érdekeivel szemben is -, amelyek az „uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértőnek” (EUM 88. cikk) minősítenek az adott ország érdekeit védő cselekedetet, illetve jogkövetkezmény nélkül hagynak az adott ország hagyományos normarendszere szerinti elítélendő tetteket. Ezért a jogkövető magatartás nem erkölcsi, hanem érdekszférába kerül, ezzel gyakorlatilag alap nélkülivé válik, ezért megszűnik a tagországok belbiztonsága.

3. Környezetvédelmi feltételek szigorítása (EUM 191. cikk), EUM 192., EUM 193. cikkek]

Ez az intézkedés azért szolgálja az esélyegyenlőtlenséget, mert a környezetpolitikai intézkedések nem objektív normarendszeren, hanem „közös érdeken” alapulnak. A „közös érdek”-et képviselő EU-jogszabályok az erőfölény gyakorlati alkalmazásával jönnek létre.

4. Fogyasztóvédelmi feltételek szigorítása (EUM 169. cikk)

5. Egészségvédelem biztonsági megszorításai (EUM 62., EUM 51., EUM 52., EUM 53., EUM 54., EUM 168. cikkek)

A fogyasztóvédelmi és egészségvédelmi védintézkedéseknél még jelentősebb mértékben mutatkozik az objektív normák alkalmazásának hiánya, mint a környezetvédelmi védintézkedéseknél. Ezekkel az intézkedésekkel egyes tagországok részvételét termék-előállítóként a belső piacban - egyes tagországok érdekeinek megfelelően - gyakorlatilag el lehet lehetetleníteni. Ide kívánkozik az a tapasztalat alapján kialakult vélemény, hogy - különösen az élelmiszerekre vonatkozó - EU-szabványok jelentős része a tőke kívánalmainak megfelelő „toleranciát” tartalmaz, mintegy bizonyítva, hogy az ember is árú a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaságban, vagyis egészsége is a tőkének alárendelt.

2. szakasz

A Szent Korona eszmén alapuló Gondoskodó Magyarország területi politikája

 

A Gondoskodó Magyarország a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg az önellátást.

 

A területi szervezettségnek három szintje van:

-      megye

-      járás

-      település

 

A területi elv alapján, a választópolgárok által közvetlenül választott képviselők alkotják a Gondoskodó Magyarország Országgyűlésének alsóházát.

 

A vidék Magyarországa az a társadalmi réteg, amely leginkább érzi a bőrén egységesen a háttérhatalom diktatúrájának negatív hatását, valamint a szerves egységként működő társadalom mintájára is ott található a legkézenfekvőbb példa, tehát az alulról szerveződésnek itt van a legfogékonyabb alapja. Amíg a budapesti szavazók döntő többsége nem jött rá arra, hagy a Demszky-féle politika és az egész vízfej-felsőbbrendűség csak arra szolgál, hogy megossza a magyar társadalmat a vagyoni-, párt- és a vallási különbség mellett a területi hovatartozás szerint is, és ezzel méginkább gyöngítse az egységes ellenállást a háttérhatalom diktatúrájával szemben, addig a vidék Magyarországa kell, hogy példát mutatva vezesse a fővárost.

A települések önellátóvá tétele az életföltételek önellátását biztosítja.

Az alapvető életföltételek biztosításával kapcsolatban többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja, hogy minden településen létre kell hozni a Települési Önellátó Rendszert a Települési Önkormányzat irányítása alatt.

 

Az önellátás részei:

 

1.       Egészségvédelem

          A Gondoskodó Magyarország egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. A Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után minden egészségügyi szolgáltatást (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) állampolgári alapjogként kezelve ingyenessé teszünk.

          A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után az egészségügy teljes rendszerét át fogjuk alakítani, a szerves egységként működő társadalom által diktált feltételeknek megfelelően. Az átalakítás a megyei- és települési elven szerveződő megelőző szűrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül működik.

 

2.       Táplálkozás: Mindenek előtt az egészséges táplálkozást kell elősegítenünk. Ez nem a manapság divatos és - a háttérhatalom diktatúrája manipulációinak köszönhetően - bizonytalan élettani eredménnyel működő módszerek támogatását jelenti, hanem a garantáltan természetes táplálkozás követését.

          Ennek érdekében egyrészt a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények elterjesztését (termesztésének, tartásának visszaállítását) kell támogatnunk (amit manapság biogazdálkodásnak hívnak).

          Másrészt a feldolgozás nélküli, illetve a természetes úton tartósított (füstölt, pácolt, szárított, hűtött - de nem fagyasztott) állati- és növényi termékeket kell priorizálnunk.

2.1     Meg kell szerveznünk a települések önellátását, mindenek előtt a mindennapi élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történő biztosítását.

          Tudatosítani kell mindenkivel, hogy a háttérhatalom diktatúrája lelkiismeretlenségének egyik következményeként (a gátlástalan pénzhajhászás miatt) mindannyian közvetlenül életveszélyben vagyunk. Ezt a veszélyt azért nem érezzük, mert viszonylag hosszú idő (tíz - húsz év) múlva mutatkozik meg káros hatása.

          A műtrágyák jelentős részéről, a műanyagokról, az atom- és vízierőművekről, a természetrombolás egyéb megnyilvánulásairól - és még sorolhatnánk, mi mindenről - derült ki, hogy természet- és emberiség-ellenesek.

          Aquinói Szent Tamás szerint: “Az igazi tudás (ezt nevezzük mi bölcsességnek) nem más, mint a hit és a tudomány együttesen.” Azok a tudósok, akik ezeket a termékeket alkalmazásra ajánlották, nem rendelkeznek a teljes tudással, vagyis nem bölcsek.

          Hiányzik belőlük a hit, az isteni szabályok összefüggéseinek ismeretével kapott meggyőződés, és a bizalom tudásuk eredményének pozitív hatása iránt, valamint ennek következménye, a felelősségérzet! Ezek a bölcsesség nélküli tudósok, vagy más kifejezéssel “szakbarbárok”, akik kártékony működésének következményeit fel kell ismernünk és meg kell szabadulnunk azoktól!

2.2     A Gondoskodó Magyarország célja, hogy először a fejlődésben lévő fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresőképtelen emberek, majd a teljes lakosság ingyenesen jusson az alapvető élelmiszerekhez.

2.3     Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minőségellenőrző laboratóriumot kell létrehozni és üzemeltetni megyénként. Csak azokat az élelmiszereket lehet forgalmazni, amelyek minősítését a saját laboratóriumunk végezte.

          Ez egy önvédelmi, kényszerű kötelezettség.

          A különböző, a háttérhatalom diktatúrájának érdekeit védő, szabványok és az ezek betartását ellenőrző szervezetek – különösen az utóbbi években – bebizonyították teljes alkalmatlanságukat arra, hogy megvédjék az embereket az egészségromboló élelmiszerek fogyasztásától. (Ld. az először Angliában pusztító kergemarha kór.)

          Ki kell alakítani egy minden diktatórikus sugallattól független szabványrendszert, először az élelmiszerekre vonatkozóan.

          Mivel genetikailag a szaporító-állomány jelentős része – mind a növényeknél, mind az állatoknál – erőteljesen manipulált, mindenek előtt ezt kell visszaállítani az eredeti minőségre.

          Ugyancsak halaszthatatlan a termőtalaj természetes kémiai állapotának visszaállítása, előbb semlegesítő termények termesztésével, majd a szerves talajerő-utánpótlással.

          Szintén nem kitalálni, hanem helyre kell állítani az ökologikus egyensúly természetes működését.

2.4     A minőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minőségének vizsgálatára is. Az egészséges ivóvíz éppúgy elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, mint az élelmiszer.

3.       Lakás

          A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy minden magyar állampolgárnak joga van lakásra és a családoknak lakást kell biztosítani. Az állampolgár határozza meg, hogy milyen lakásban kíván lakni. Ezt az alapelvet - a szociális megoldást adó karitatív tevékenység kivételével - a Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után lehet megvalósítani.

3.1     A lakás biztosításának módja

         Az alábbiak akkor lépnek érvénybe, amikor a Gondoskodó Magyarország átveszi a politikai hatalmat.

3.11   Önálló telkes családi ház

          Az önkormányzatok által kijelölt, közművesített területen épült vagy építendő ház.

         Az építési költséget vagy a vételárat, továbbá a berendezési tárgyak árát kamat- és kezelési költségmentes kölcsön formájában hitelezi az állam „Építési hitel alap”-ja terhére a Magyar Nemzet Bank. A hitel futamideje 20 év, a havi visszafizetendő részlet fedezete a hitelt felvevő család tagjainak munkája alapján elért személyi elismerése. A hitel visszafizetése a beköltözést követő hónaptól esedékes. A hitel részleteit a munkáltató utalja át az állampolgár személyi elismerésből, havonta a hitelszerződés szerint.

          Építés esetén minden hatósági eljárás (így az engedélyezés is) térítésmentes.

          Minden állampolgár életében csak egyszer jogosult a családi ház építési hitel igénybe vételére.

          Az „Építési hitel alap” minden évben a tárgyévi költségvetés függvényében változik. A részletek az „Építési hitel alap”-ot növelik.

          A hitelt pályázni kell. Pályázhat minden család (gyermek nélküli házaspár is),

         -     ha a családtagok egyike sem rendelkezik önálló lakással, vagy lakás céljára szolgáló ingatlannal,

         -     ha a családtagok közül legalább egy munkahellyel rendelkezik és a törlesztő részlet nem több, mint a családtagok együttes személyi elismerésének 1/3-a,

         -     ha a családtagok egyike sem vette igénybe a hitelkérelem elbírálása előtt az „Építési hitel alap” hitel-szolgáltatását.

3.12   Lakótelepi lakás

          Az igényektől függően az önkormányzatok által kijelölt közműves területen az állam által épített több lakásból álló társasházat építenek az állam az „Építési hitel alap”-ból fedezve a költségeket.

          A hitelt éppúgy kell pályázni, mint a családi házépítési (vásárlási) hitelt. A hitel a lakás vételárán kívül a berendezési tárgyakra is vonatkozhat.

3.13   Szociális lakás

          Az igények alapján az „Építési hitel alap” terhére az állam által épített, bebútorozott, több lakásos házban történő ideiglenes, térítésmentes lakáshasználatot biztosít azoknak az állampolgároknak, akik munkanélküliek, vagy lakótelepi lakás havi részlete is több a személyi elismerésük 1/3-ánál.

         Az elhelyezés házaspárok és családosok esetén önálló lakásban történik. Két egyedülálló személy együttesen jogosult egy szociális lakás igénybevételére.

          A szociális lakásban élők nem hitelt vettek föl, hanem csak a lakás-lehetőséget kapták. Tehát amennyiben a szociális lakásban élőknek megváltozik a személyes körülménye, akkor természetesen igényelhet családi házat, vagy lakótelepi lakást.

         A Gondoskodó Magyarország ezt a lehetőséget biztosítja „Az emberi jogok minimális szintjének megfelelő életföltételek biztosítása” címszó alatt leírt alapítványon keresztül a rendelkezésre álló korlátok között.

3.2     A lakások rezsi költségének - az előzőekben említett energia és hőszolgáltatáson kívül - a víz- és csatornahasználati költsége is az állampolgári jog biztosításaként az államot terheli.

3.3     A lakások felújítási költsége előtakarékosság alapján nyújtott hitellel kiegészítve fedezhető A hitel összege legfeljebb az előtakarékossági összeget érheti el. A lakás felújítási hitel kamat- és kezelési-költség mentes.

 

4.       Nevelés és oktatás

          A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy minden magyar állampolgár joga küldetésének megismerése és adottságainak fejlesztése, olyan pedagógusok segítségével, akik ezt hivatásukként végzik.

          Nem csupán hiba, hanem a magyar nemzet elleni legsúlyosabb bűncselekmény az a nevelés nélküli, oktatásnak nevezett agymosás, amit a cionista diktatúrát kiszolgáló kormányok művelődésügy néven végeznek.

          Ezért a Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után a teljes nevelés- és oktatásügyet új, a keresztény szellemiséget képviselő rendszerré fogja átalakítani. Ennek alapját a következők képezik: Minden magyar állampolgár első diplomájával bezárólag teljes tandíjmentességet élvez, továbbá ingyenes tankönyv- és tanszer ellátásban részesül, amennyiben állami intézményben, vagy olyan alapítványok által üzemeltetett intézményben folytatja tanulmányait, amelyre az állam kiterjeszti ezt a szolgáltatást.

          Egyéb intézmények önfenntartó módon végezhetnek pedagógiai tevékenységet, de okmány-kibocsátási jogosítvány nélkül.

          A Gondoskodó Magyarország megalakulása után a hatalomra kerülésig elvégzi azokat a nevelő feladatokat, amelyekre lehetősége nyílik.

 

5.       Ruházkodás

          Kényszerből kell felvenni a Gondoskodó Magyarország alapelveként, az emberi jogok közé a mindenkori évszaknak megfelelő ruházat biztosítását, mint az életföltételek egyik elemét.

          Ez alapján a hatalomra kerülés után azoknak tudunk megfelelő ruházatot is adni, akiknek szociális lakást is biztosítunk.

          A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után ezt az alapvető emberi jogot az alábbiak szerint biztosítjuk:

5.1     Minden magyar állampolgár születésétől kezdve, nappali tagozaton végzett tanulmányai befejezéséig, évente két alkalommal (szeptemberben és áprilisban) jogosult térítésmentes ruhautalványra.

5.2     A koruk, vagy egészségi állapotuk miatt rászorulók ugyanilyen összegű és gyakoriságú ruhautalványra jogosultak.

 

6        Élet- és vagyonvédelem

          A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy az állam kötelessége minden magyar állampolgár életét és vagyonát hatékonyan megvédeni. Ezért szervezetileg is szét kell választani a megvalósult bűncselekményekkel kapcsolatos tényfeltáró és a közbiztonságot őrző, valamint a bűnmegelőzést végző tevékenységeket. Az előzőt a rendőrség, az utóbbit a csendőrség végzi.

 

7.       Közbiztonság

          A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy hazánkat meg kell szabadítani mindazoktól a - magyar és nem magyar - személyektől, akik az emberi életet és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik. Ezért jogszabály változtatással a jogokat arányossá kell tenni a kötelezettségek viselésével. Olyan eljárási szabályokat és büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bűncselekmények elkövetésétől. Azokat a személyeket viszont, akik bűncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban) „dolgoznak”, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a magyar társadalomból (a cionista diktatúra által kitermelt „fehérgalléros” bűnözőivel együtt), mint első számú közellenséget.

          A Gondoskodó Magyarország koordinálja a területenként és településenként szervezett bűnmegelőző csendőrség és a bűnüldöző rendőrség munkáját és biztosítja azok működési feltételeit.

            A Magyarország területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja.

 

Önellátás

 

•         Egyetlen lehetőségünk arra, hogy megőrizzük függetlenségünk visszaszerzésének a lehetőségét az, hogy kivonjuk magunkat az EU elnyomorító intézkedéseinek hatása alól.

•         Ez a tényleges, teljes függetlenség megvalósítását jelenti, amihez a gazdasági függetlenség visszaszerzése az első lépés.

•         Az emberi Szentháromság, vagyis a lélek, a szellem és a test harmonikus egysége életterét veszíti az EU-ban, ennek a visszaszerzését kell célul kitűznünk.

•         Célja: a magyar föld magyar birtokban (Szent Korona a tulajdonos) tartása, ezen keresztül a Szent Korona önigazgatási rendszerének megszervezése.

•         Teljes önellátás = önigazgatás

•         Jelentősége: az EU által ellehetetlenített foglalkozási csoportok esélyeinek visszaadása (gazdák, szállítók, kiskereskedők, élelmiszer-feldolgozók, iparosok)

•         Működésének elve: településen belüli igény kielégítés a helyi lehetőségekkel, összehangolt igény kielégítés a szomszédos településekkel (megye, ország)

•         Igény-lehetőség egyenleg = termelés-biztonság

 

Az önellátás bevezetésének szakaszai:

 

•         Az első szakasz a szervezet kialakítása, a települések és a családok általános adatainak felvétele, valamint az alapvető élelmiszerek önellátásának részleges, majd teljes megvalósítását jelenti.

•         A második szakasz célja a teljes társadalmi és gazdasági összehangolás, a Gondoskodó Magyarország megteremtése.

3. szakasz

Az EU és a Gondoskodó Magyarország területi politikájának összefoglalása

 

EU-tagország	Szent Korona Országa
Önálló közigazgatásukat a tagállamok elveszítik EUM 3.	A területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg a teljes önellátást
A belbiztonság feletti rendelkezést a tagállamok elveszítik EUM 88., EUM 89.	Az önellátás részei: 1. Egészségvédelem 2. Táplálkozás 3. Lakás 4. Nevelés és oktatás 5. Ruházkodás (átmeneti, kényszerintézkedés) 6. Élet-, környezet és vagyonvédelem 7. Közbiztonság
A környezetvédelem nem objektív normarendszeren, hanem „közös érdeken” alapul EUM 191., EUM 192., EUM 193.
Fogyasztóvédelmi (EUM 169.) és egészségvédelmi szabványok nem objektív normákat tartalmaznak. EUM 62., EUM 51., EUM 52., EUM 53., EUM 54., EUM 168.