16. nap: A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal 5. rész

Fürkész hírek: https://youtu.be/0zRlYI7rlxc, 1. rész: https://youtu.be/gklQVl0p9ts, 2. rész: https://youtu.be/OJih2q0sOR8

Napi aktuális téma

 

Fürkész-hírek

tényközlő és elemző hálózat megteremtése a magyarság  védelmében

 

Őseink fürkészeknek nevezték azokat az embereket, akik a Lélek és az értelem kettős egységének megteremtésén fáradoztak, felkészítve az egyetemes magyarságot a szabadság megvédésére.

Mérhetetlen szerepük volt a fürkészeknek abban, hogy a 907-es Pozsonyi csatában nemhogy a magyarok kiirtását hiúsítottuk meg, hanem – utoljára történelmünk során – megvédtük szabadságunkat a nyugati civilizációval és a zsidókereszténységgel szemben, hiszen az ismeretek megszerzésével, továbbadásával, a „véres kard” lelki és értelmi ereje hatásának fokozásával felkészítették a magyarságot az önvédelemre.

 

Most a cionista diktatúra, mint láthatatlan hatalom félretájékoztatással, a tények eltitkolásával, provokációval, gyűlöletkeltéssel, a megosztottság növelésével igyekszik bennünket védekezés-képtelenné tenni. Ahhoz, hogy ezt a szándékát megtörjük lélekben, értelemben egyaránt felkészültnek kell lennünk az önvédelemre, kellő erőt gyűjtve – amíg lehet – szabadságunk visszaszerezésére.

A cionista diktatúra helytartói elkövettek egy hatalmas hibát: mérhetetlen gőgjükben alábecsültek bennünket, és leleplezhetővé tették nemcsak céljukat, hanem eszközeiket is, ezzel lehetővé vált, hogy saját fegyverüket ellenük fordítsuk.

 

Noam Chomsky „A Világ Urainak Tízparancsolata” című írásában (https://maga-a-valosag.hu/?page_id=2031) – amelynek parancsolatainak érvényesülését a gyakorlatban érezzük és tudjuk – meghatározta azokat a lépéseket, amelyet a parancsolatok megvalósulása ellen kell tennünk. Ezt vázoltam fel „A pozitív és negatív gondolkozásról” c. írásomban (https://nemzetiegyseg.com/15Apozitivesnegativgondolkozasrollevel.pdf, https://youtu.be/ISY3ytFKgWo).

 

Ez a gőgös alábecsülés eredményezi, hogy meg tudjuk szervezni önvédelmünket a fürkészek szellemében: a Lélek és az értelem kettős egységének megteremtését végezzük, felkészítve az egyetemes magyarságot a szabadság megvédésére.

Az eszközeinknek is azonosaknak kell lenniük a fürkészekével: az ismeretek megszerzésével, továbbadásával, a lelki és értelmi kettőben egység erejének fokozásával felkészíteni a magyarságot az önvédelemre.  

 

 „A Világ Urainak Tízparancsolata” meghatározta „A Világ Uraival szembeni Ellenállás Tízparancsolatát”, aminek végrehajtása a XXI. század Magyar Fürkészeinek feladata:

 

1.      A cionista diktatúra bukási folyamatának bizonyítékai

1.1    az EU bukási folyamatának tényközlése a napi hírek tükrében - https://euellentpont.com,

1.2    heti helyzetelemzés a megoldásra koncentrálva - https://gondoskodomagyarorszag.com

 

A bukási folyamat eseményeinek értékelése napi gyakoriságú hírlevélben

 

 

2.      Felkészítés a cionista diktatúra utáni életre

2.1    a cionista diktatúra megszorító intézkedései hátterének feltárása,

2.2   a Gondoskodó Magyarország megszorító intézkedéssel sújtott élethelyzetre vonatkozó megoldása,

2.3   a megoldás alkalmazhatósága,

 

3.     A cionista diktatúra „átmenetinek” nevezett hátrányos intézkedései

3.1   megszüntethetetlenségének bizonyítása a diktatúrában,

3.2   a gyakorlati bizonyítást az EU-sarc településenkénti adatbázisa szolgáltatja (hely: https://www.euellenpont.com/eu-sarc-telepulesenkent/),

3.3  a Gondoskodó Magyarország megoldása a hátrányos helyzetre,

3.4   a megoldás alkalmazhatósága,

 

4.      Az ok-okozati összefüggések

4.1    a cionista diktatúra bukásának eseményei közötti összefüggések feltárása,

4.2   az esemény rendszerkapcsolatának bemutatása a Gondoskodó Magyarországon keresztül,

4.3   A Szent Korona Értékrend Akadémia országos szervezése,

4.4   A Települési Önellátó Hálózat kialakulási folyamatának bemutatása (hely: https://www.gondoskodomagyarorszag.com/csapatunk/)    

 

5.     A cionista diktatúra hamis riasztásainak

5.1   tényekkel cáfolása megjelenésükkor,

5.2   háttér és szándék leleplezés,

5.3  a hamis riasztás lehetőségének megelőzése a Gondoskodó Magyarországon,

 

6.     A lélek és értelem összhangjának megteremtése

6.1   az érzelmi hatások (provokációk, gyűlöletkeltések) értelemmel történő azonnali feloldása,

6.2   a cionista diktatúra érzelmi provokációi céljának és hátterének feltárása,

6.3  a provokáció gyakorlati következményének feltárása,

6.4   a provokációval kapcsolatos esemény megoldása a Gondoskodó Magyarországon,

 

7.      A cionista diktatúra torz lehetőség-fejlődési irányának

7.1    feltárása a napi eseményekhez kapcsolódva,

7.2    a Gondoskodó Magyarországot felépítő hagyományaink eseményekhez kapcsolódó igénymeghatározásának bemutatása, az élettér lehetőségein keresztül,

7.3   a cionista diktatúra torz nevelés-oktatási politikájának leleplezése az eseményen keresztül,

7.4    a Gondoskodó Magyarország igény- és lehetőség összhang meghatározó szerepének bemutatása az eseményen keresztül,

 

 

8.     A közérdekű adatok megismerési joga gyakorlásának meggátolása a cionista diktatúrában

8.1   a meggátolás leleplezése napi eseményekhez kapcsolódva,

8.2   a cionista diktatúra által gyakorlásában meggátolt közérdekű adat ismertetése,

8.3  a gyakorlásában meggátolt közérdekű adat a Gondoskodó Magyarországon,

 

9.     A cionista diktatúra intézkedéseinek hatása a nemzeti önbecsülésre és önazonosságtudatra

9.1   a küldetés gyakorlása elnyomásának leleplezése napi eseményhez kapcsolva,

9.2   napi esemény negatív hatása a nemzeti önbecsülésre és önazonosság-tudatra,

9.3  a Gondoskodó Magyarország önbecsülés és önazonosság-tudat erősítése az eseménnyel kapcsolatban,

 

10.   Célmeghatározás feltétel-nélkülisége, jövőkép hiánya és az élethelyzetek elkülönített (izolált) kezelése (káosz-teremtés) és annak hatása a cionista diktatúrában

10.1 cím szerinti negatívumok leleplezése egy eseménnyel összefüggésben,

10.2 a negatívumok hatása az eseménnyel érintett élethelyzetekre,

10.3       a Gondoskodó Magyarország megoldásának bemutatása a cím szerinti hatásokra, a napi eseményen keresztül.

 

Ezt a levelet az első (minta) Fürkész-hírként küldöm el címlistámra, mutatva, hogy én hogyan képzelem el ennek működését.

Együttműködő munkatársakat várok a Fürkész-hír végleges formájának kialakításához és a rendszeres közös munkához egyaránt.

 

Kelt Szegeden, 2013. Ígéret havának 12. napján.

Árpád sarja, Halász József

_________________________________________________

 

A globalizmust szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona Értékrenden alapuló természetes rendszer

 

(A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó Magyarországgal)

5. nap

https://nemzetiegyseg.com/16Osszehasonlitas5.pdf

 

IX. fejezet

Költségvetés

 

Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze?

 

Miért?	Mit?	Hogyan?
A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed – ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít.	Megszűntetni a sarc fizetését, az EU-ból történő kilépéssel EUSZ 50. cikk	Gazdasági függetlenség visszaállítása. Minden magyar érték magyar érdeket szolgál.

 

1. szakasz

Az EU és az EU tagállamok költségvetése

 

1. alszakasz

Az EU költségvetése

 

Az EU önálló államként rendelkezik költségvetéssel. (Ld. az EU Alkotmány tervezet költségvetésre vonatkozó cikkei)

A költségvetésen keresztül lehet legjobban érzékelni azt, hogy az EU a világgyarmat-birodalom európai régiója.

A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed – ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít.

1. A költségvetés legfőbb bevételi tételei:

-     a tagországok által a GDP 1 %-a körüli összegben megállapított tagdíj,

-     a „belső piac” vámuniójának vámtételei (EUM 110., 111. és 112. cikk.)

Ezzel az intézkedéssel a tagállamok elveszítik azt a lehetőségüket, hogy az ország által termelt termékek országon belüli fogyasztása - az ezzel járó egészségügyi és gazdaságossági garanciákkal együtt - meghatározóvá váljék. Ugyanakkor ez az intézkedés megfosztja a tagországokat attól, hogy termékfölöslegeik külföldi értékesítésével értékarányosan tudják kielégíteni a külföldi termékek felhasználását.

-     a tagországokban realizálódó forgalmi adók, jövedéki adók és közvetett adók összegei (EUM 110., 111. és 112. cikk).

 

A tőke tranzitáramlását azzal lehetne egy minimális mértékben ellensúlyozni, ha a tagországban előállított termékekkel azonos külföldi termék árát - az erre kirótt adóval - irányítani lehetne. Az így elért költségvetési többletbevétel szolgálhatna a versenyképesség növelésére. Ezt az EU Reformszerződés tervezet több rendeletével is tiltja, ezzel hátrányos helyzetbe hozva azokat a tagállamokat, amelyek „megvédett támogatási rendszerrel” vagy versenyképes termelési feltételekkel nem rendelkeznek.

 

2. A költségvetés legfőbb kiadási tételei:

- a bürokratikus rendszer fenntartási költségei, illetve azok a költségek, amelyek a bürokratikus rendszer új tagországokban történő kiépítéséhez szükségesek,

- azok a „támogatások”, amelyeket a multinacionális cégeken keresztül a gyarmatbirodalom „fenntartható fejlődése” érdekében befektetnek.

Ez a költségvetési alapfilozófia indokol több olyan gazdasági megszorító intézkedést, amit a magyar kormány az utóbbi hónapokban hozott és amelyek a magyar lakosság életfeltételeit máris olyan szintre csökkentette, amely jogos elégedetlenséget vált ki.

Annak előrebocsátásával, hogy a jelenlegi kormány példátlanul érzéketlen szociális téren és ennek következtében a magyar érdekek képviseletének még látszatát sem igyekszik kelteni.

Mindezekkel együtt egyértelmű: a már elviselhetetlen mértékű gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetőinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést. Ezért kell azt mondani, hogy

 

EU NEM! SEHOGY SEM!

 

A már elviselhetetlen mértékű gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetőinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést.

 

2. alszakasz

A tagállamok költségvetése

 

A tagállamok – a függetlenség elvesztésének következményeként -, költségvetési bevételük jelentős részétől megfosztva kénytelenek a „jóléti állam” minden szükséges kiadását vállalni. Ennek következtében, természetes a költségvetési hiány, sőt, az EU által meghatározott hiányhatár túllépése, még akkor is, ha ezért az EU büntetőszankciói sújtják. (Ld. a két legnagyobb tagország Németország és Franciaország jelenlegi helyzetét. Meg kell jegyezni, hogy ez a helyzet annak ellenére állt elő, hogy ezzel a két országgal szemben tartalmaz az EU Reformszerződés tervezete egyedül és nevesítve pozitív diszkrimináviót.)

Ennek természetes következménye az, hogy ma már a jelenlegi EU tagországok állampolgárainak 53 %-a kifejezetten EU-ellenes. Az euró-ellenesség pedig ennél is magasabb, mintegy 64 %.

 

Magyarország költségvetése az EU-ban

A 2004-es költségvetés körül kibontakozó botrány tulajdonképpen annak az új helyzetnek a következménye, ami így foglalható össze: a lényegesen kevesebb bevétel miatt melyik kiadási tétel maradjon el, vagy csökkenjen. (Ezt a kaotikus helyzetet csak tetézi az, hogy a kormány nem akarja vagy nem tudja a tényadatokat a költségvetés alapjaként megfogalmazni.)

Hogy csak az egyik legnagyobb „érvágást” említsem: elesünk a vámbevételtől, ami 2003-ban 2300 milliárd forint volt – ami egyenlő költségvetés egynegyedével!) Ugyanakkor a bevételek a kiadáscsökkenésnek töredékével nőnek – a „pályázatokkal” (túlnyomó többségében multinacionális cégek által) elérhető „támogatások”.

A kormány – hiszen éppen ez a cél – a megmaradt igen kevés hatáskör egy részéről is lemondani kényszerül ezért a multinacionális cégek javára. Ezzel elveszíti annak a lehetőségét, hogy saját állampolgárai puszta létének megőrzéséhez hozzá tudjon járulni.

 

EU-tagország költségvetése

 

Bevételek

- Csökkennek az „átruházott” tételekkel (vám, adó),

- Csökkennek a bankok és multinacionális cégek profitkimentéseivel.

Kiadások

- Kényszerűen csökkenek a szociális, egészségügyi és nyugdíj kiadások,

- Növekednek az adóterhek,

- Növekszik a külföldi hitelállomány miatti kamatteher.

Költségvetési egyenleg:

Állandósul a hiány, amely kiegyenlítésének módja van:

- kiadások csökkentése,

- adóemelés,

- adósságállomány növelése.

2. szakasz

A Gondoskodó Magyarország költségvetése

 

1.    Az államháztartás feladata és fedezete

Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel.

A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja.

Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával.

Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása.

Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik:

-    a szellemi adottságunk,

-    a termőföld és

-    a földalatti értékeink.

 

2.    Az államháztartás részei:

 

2.1  Az állandó életfeltételek biztosítása

-    családfenntartás

-    élelmezés,

-    egyéb ellátás,

-    lakásfenntartás

 

2.2  Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel)

-    településműködtetés,

-    nevelés, oktatás,

-    egészségügyi ellátás,

-    nyugdíj,

-    közlekedés,

-    energiaellátás,

-    védelem,

-    kultúra, művészet,

-    közigazgatás,

-    tartalék.

 

2.3  Fejlesztés

-    kutatás,

-    az általános feltételek fejlesztése.

 

 

		Vagyon-növekedés meg-osztása %	Összes	ebből anyagi	ebből nem anyagi	összes fő	Nemzeti vagyonnövekedés megosztása
						életfeltétel biztosítás-nál: lakás
			millió ft				Ft.
Nemzeti vagyonnövekedés/év			50 118 490	20 297 988	29 820 502	10 013 738	5 004 973	/fő
Életfeltétel biztosítás		41%	20 548 580	12 329 148	8 219 432	4 330 431	4 745 158	/család
	családfenntartás	20%	4 109 716	2 465 829	1 643 887		949 031	/család
	élelmezés	30%	6 164 574	3 698 744	2 465 830		1 423 547	/család
	egyéb ellátás	30%	6 164 574	3 698 744	2 465 830		1 423 547	/család
	lakásfenntartás	20%	4 109 716	2 465 829	1 643 887		949 033	/család
Közkiadás		34%	17 040 286	1 704 028	15 336 258	10 013 738	1 701 690	/fő
	állam működtetés	10%	1 704 028	170 402	1 533 626		170 169	/fő
	nevelés, oktatás	10%	1 704 028	170 402	1 533 626		170 169	/fő
	egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás	10%	1 704 028	170 402	1 533 626		170 169	/fő
	nyugdíj	18%	3 067 251	306 725	2 760 526		306 304	/fő
	közlekedés (személyszállítás)	10%	1 704 028	170 402	1 533 626		170 169	/fő
	energiaellátás, közellátó szolgáltatás	10%	1 704 028	170 402	1 533 626		170 169	/fő
	védelem	10%	1 704 028	170 402	1 533 626		170 169	/fő
	kultúra, művészet	10%	1 704 028	170 402	1 533 626		170 169	/fő
	települési működtetés (közigazgatás)	10%	1 704 028	170 402	1 533 626		170 169	/fő
	tartalék	2%	340 811	73	340 738		34 034	/fő
Fejlesztés, kiegészítés		25%	12 529 624	6 264 812	6 264 812	10 013 738	1 251 243	/fő
	közlekedés (árúszállítás)	20%	2 505 924	1 252 962	1 252 962		250 248	/fő
	kereskedelem	20%	2 505 924	1 252 962	1 252 962		250 248	/fő
	idegenforgalom	10%	1 252 962	626 481	626 481		125 124	/fő
	fejlesztés település közvetlen érdekében	40%	5 011 849	2 505 924	2 505 925		500 497	/fő
	fejlesztés település közvetett érdekében	10%	1 252 965	626 482	626 483		125 126	/fő

 

3.    Az államháztartás alkotmányos alapelvei

 

3.1  Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése.

 

3.2  Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál.

 

3.3  Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg – az alapvető életföltételeken túli – jogok.

 

3.4  Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.

3. szakasz

Az EU és a Gondoskodó Magyarország államháztartási politikájának összefoglalása

 

EU-tagország	Szent Korona Országa
Évente 6000 milliárd eurót von el a tagországoktól és ebből 1000 milliárdot oszt vissza „támogatás” címen. Ez Magyarországon 2009-ben 4600 milliárd tiszta elvonást jelent.	Évente 50000 milliárd forint nemzeti vagyonnövekedést a családi háztartás mintájára használja fel.
A bankok támogatása (2010-es költségvetésben 1700 milliárd forint) és az indokolatlan hitelkamat fizetés (2010-es költségvetésben 1200 milliárd forint) mindent megelőző prioritású.	A Szent Korona minden tagja, valamint a vendégek számára biztosított életfeltételek mindent megelőző prioritásúak (az első évben 20500 milliárd forint).
A bankok és a multinacionális cégek 2007-ben 3600 milliárd forintot vittek ki az országból.	Egyetlen, állami tulajdonban lévő pénzintézet van, amely a jegybank funkcióját is betölti.
A forint a nemzetközi valutarendszer része, így névleges értékének mindössze 40 %-a rendelkezik áru- vagy szolgáltatás alappal.	A pénz alapja a nemzeti vagyon növekedése. A pénz kizárólag értékcserét szolgál. A pénzforgalommal kapcsolatos költségeket az állam biztosítja.

 

 

Magyarország 2013-as költségvetésének elemzése

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
I. ORSZÁGGYŰLÉS	119 014,5	11 130,0	35 516,3
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG	2 035,4		2 035,4
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG	1 773,8		1 773,8
IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA	1 138,2		1 138,2
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK	7 680,8	20,0	7 660,8
VI. BÍRÓSÁGOK	86 267,2	2 258,0	84 009,2
VIII. ÜGYÉSZSÉG	36 802,8	88,0	36 714,8
IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI	636 449,9
X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM	343 129,4	53 032,0	190 568,7
XI. MINISZTERELNÖKSÉG	525 490,7	209,8	25 280,9
XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM	375 233,2	181 960,6	193 272,6
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM	241 367,8	24 029,8	217 338,0
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM	421 299,1	17 486,1	403 813,0
XIV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM	65 158,1	9 618,0	55 540,1
XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL	142 062,3	2 575,7	139 486,6
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM	579 089,6	177 154,4	214 588,0
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM	62 317,5	7 148,0	55 169,5
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK	1 436 857,2	1 285 692,4	151 164,8
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA	2 645 079,4	775 101,0	1 038 870,9
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL	2 341,7	49,6	2 292,1
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL	9 667,1	673,8	8 993,3
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA	59 109,5	15 982,0	43 127,5
XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA	2 455,0		2 455,0
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK	1 252 377,5	93 244,8
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI	1 837 058,3	7 457 424,9
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK	155 390,0	102 194,4
XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK	18 700,0	13 810,0
LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP	345 140,6	345 140,6
LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP	11 572,8	11 572,8
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP	32 829,4	32 829,4
LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP	11 700,0	11 700,0
LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP	17,2	17,2
LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP	56 100,0	56 100,0
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP	2 847 298,9	2 847 298,9	8 971,0
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP	1 804 273,9	1 804 273,9	8 714,8
			2 928 495,30
KIADÁSI FŐÖSSZEG:	16 155 650,9
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	15 313 816,1
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE:	-841 834,8

 

 

Nemzetközi szervezetek tagságával összefüggő kiadások és bevételek

 

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

 

20. cím

 

Uniós programok kiegészítő támogatása

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
Méhészeti Nemzeti Program	601,8		601,8
Igyál tejet program	1 500,0		1 500,0
Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása	2 200,0		2 200,0
Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása	1 180,0		1 180,0
Uniós Programok ÁFA fedezete	1 560,0		1 560,0
Iskolagyümölcs program	1 211,0		1 211,0
Uniós programok kiegészítő támogatása	8 252,8	0,0	8 252,8

 

Nemzeti támogatások

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások Uniós programok árfolyam-különbözete	300,0		300,0
Egyéb EU által nem térített kiadások	1 000,0		1 000,0
Nemzeti támogatások	1 300,0

 

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

 

8. cím

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és DCM)	100,0		100,0
Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához	3 284,1		3 284,1
Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez	4 400,0		4 400,0
Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz	430,0		430,0
Fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt tételei:	8 214,1

 

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM

20. cím

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások	610,0	410,0	200,0

 

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

5. cím

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások	7 166,7	0,0	7 166,7
Európai uniós befizetések	6 073,3	0,0	6 073,3
EU utazási költségtérítések	391,9	391,5	0,4
Közép-európai elnökségi feladatok	110,0	0,0	110,0
Fejezeti kezelésű előirányzatokból kiemelt	13 741,90	391,50

 

 

 

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
					Kiadás	Bevétel	Támogatás
1	Nemzeti Fejlesztési Ügynökség						1 581,2
		Működési költségvetés				7 645,2
			Személyi juttatások		6 009,2
			Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó		1 422,0
			Dologi kiadások		1 482,8
			Egyéb működési célú kiadások		12,0
		Felhalmozási költségvetés				1,0
			Beruházások		271,2
			Felújítások		23,7
			Egyéb felhalmozási kiadások		6,5
2	Fejezeti kezelésű előirányzatok
		Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
			Gazdaságfejlesztés Operatív Program		137 984,7	125 222,3	12 762,4
			Közlekedés Operatív Program		320 591,3	258 820,1	61 771,2
			Társadalmi Megújulás Operatív Program		227 795,8	217 663,5	10 132,3
			Társadalmi Megújulás Operatív Program –
			Nemzeti Foglalkoztatási Alap		16 279,6	16 279,6
			Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program		124 765,0	122 689,1	2 075,9
			Környezet és Energia Operatív Program		264 573,7	243 462,9	21 110,8
			Államreform Operatív Program		7 454,7	6 712,6	742,1
			Elektronikus Közigazgatás Operatív Program		19 388,3	16 480,1	2 908,2
			Végrehajtás Operatív Program		14 388,9	11 501,6	2 887,3
			Nyugat-dunántúli Operatív Program		17 255,7	17 202,2	53,5
			Közép-dunántúli Operatív Program		20 447,3	20 447,3
			Dél-dunántúli Operatív Program		23 314,9	22 885,7	429,2
			Dél-alföldi Operatív Program		27 206,5	26 466,5	740,0
			Észak-alföldi Operatív Program		46 826,5	44 071,3	2 755,2
			Észak-magyarországi Operatív Program		39 913,0	37 482,3	2 430,7
			Közép-magyarországi Operatív Program		46 264,6	44 895,2	1 369,4
		Területi Együttműködés
			Európai Területi Együttműködés
				ETE HU-SK	7 167,4	6 092,3	1 075,1
				ETE HU-RO	10 632,8	9 037,9	1 594,9
				ETE HU-SER	2 615,3	2 094,4	520,9
				ETE HU-CRO	2 966,3	2 392,6	573,7
				ETE SEES	7 381,4	6 740,7	640,7
				ETE AU-HU	548,2	401,5	146,7
				ETE SLO-HU	417,0	291,2	125,8
				ETE CES	453,9	345,6	108,3
				INTERREG IVC	251,3	173,4	77,9
				ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program	3 531,6	3 001,9	529,7
				INTERACT 2007-2013	12,0		12,0
					Kiadás	Bevétel	Támogatás
			Egyéb uniós előirányzatok
				Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek	13 594,2	11 529,2	2 065,0
				EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló
				projektek 2009-2014	4 278,5	3 663,2	615,3
			Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok
				EU támogatások felhasználásához szükséges
				technikai segítségnyújtás	374,5		374,5
				Közreműködői intézményrendszer támogatása	1 250,0		1 250,0
				Állami költségvetési kedvezményezettek
				sajáterő támogatása	9 910,2		9 910,2
				Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása	3 548,3		3 548,3
				A hatvani Grassalkovich-kastély felújítása	100,0		100,0
				Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék	4 146,4		4 146,4
	XIX. fejezet összesen:				1 436 857,2	1 285 692,4	151 164,8

 

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
					Kiadás	Bevétel	Támogatás
1	Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
		Devizahitelek kamatelszámolásai
			Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
			felvett hitelek kamatelszámolásai
				EBB hitelek kamatelszámolásai	31 030,4
				KfW hitelek kamatelszámolásai	235,4
				ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai	7 117,5
				MÁV-tól és a GySEV-től 2002-ben átvállalt hitelek
				kamatelszámolásai	1 040,6
				ÁAK Rt-től 2002-ben átvállalt devizahitelek
				kamatelszámolásai	516,6
				EBRD hitelek kamatelszámolásai	4,6
				IMF hitelek kamatelszámolásai	23 480,7
				EB hitelek kamata	31 103,3
				Önkormányzatoktól 2011-ben átvállalt devizahitelek
				kamata (külföldi bank felé)	654,9
				Önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt devizahitelek
				kamatkiadásai	1 391,0
			Belföldi devizahitelek kamata
				Önkormányzatoktól 2011-ben átvállalt devizahitelek kamata
				(belföldi bank felé)	2 876,9
		Devizakötvények kamatelszámolásai
			Külföld felé
				1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai	274 908,0
				Amerikai kötvények kamata	0,4
				Devizaszámla kamatelszámolásai		1 023,2
				Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt devizakötvények kamatkiadásai	2 726,9
			IMF hitelből származó betét kamata			1 076,6
					Kiadás	Bevétel	Támogatás
2	A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
		Forinthitelek kamatelszámolásai
			Egyéb hitelek kamatelszámolásai
				EBB forint hitelek kamatelszámolásai	29 412,6
				ET Fejlesztési Bank Hiteleinek kamatelszámolásai	3 904,0
				MÁV-tól 2011-ben átvállalt forint hitelek kamata	1 535,1
				Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt forint hitelek
				kamatkiadásai	6 192,7
			Államkötvények kamatelszámolása
				Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai
				Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények
				kamatelszámolásai	662 239,6	62 251,4
				Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása
				Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai	727,5
				Konszolidációval kapcsolatos államkötvények
				kamatelszámolásai	17 440,1
				Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos
				államkötvények kamatelszámolásai	8 986,0
				Alárendelt kölcsöntőkekötvény kamatelszámolása		1 052,1
				Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt forintkötvények
				kamatkiadásai	1 410,0
			Kincstárjegyek kamatelszámolásai
				Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása	96 519,0
				Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása	31 782,2
			Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai			27 841,5
3	Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai
		Jutalékok és egyéb költségek
			Deviza elszámolások
				Piaci kibocsátások, hitelfelvételek, átvállalások elszámolásai	4 344,6
			Forint elszámolások		8 316,9
		Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások			1 500,0
		Adósságkezelés költségei			980,0
	XLI. fejezet összesen:				1 252 377,5	93 244,8

 

 

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

 

36. CÍM

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
IBRD alaptőkeemelés	725,2
IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása	1 100,5
CEB tagdíj	5,2
Bruegel tagdíj	31,3
EIB tőkeemelés	10 242,6
Nemzetközi tagdíjak
IDA alaptőke-hozzájárulás	1 200,3
IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása	45,0
Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz	37,4
EU Szomszédsági Beruházási Eszköz	99,7
Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység

 

37. cím Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
ÁFA alapú hozzájárulás	34 040,6
GNI alapú hozzájárulás	226 307,6
Brit korrekció	14 735,1
Hollandia és Svédország számára teljesítendő bruttó GNI csökkentés	1 902,6
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez	276 985,90

 

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

 

2. cím Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása	1 170,0

 

LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP

 

14. cím

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások	35 000,0
TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások	11 000,0
Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása	16 279,6
EU-s elő- és társfinanszírozás	62 279,6

 

25. cím

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
TÁMOP intézkedések bevételei		39 000,0

 

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

 

1. cím

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások		1 400,0

 

2. cím

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások	5 200,0

 

 

Felesleges tételek a 2013-as költségvetésben

 

I. ORSZÁGGYŰLÉS

 

				Kiadás	Bevétel	Támogatás
8	Pártok támogatása
		Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
			FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség	1 055,0
			Magyar Szocialista Párt	521,3
			Jobbik Magyarországért Mozgalom – Párt	448,0
			Lehet Más a Politika	249,2
			Kereszténydemokrata Néppárt	232,6
		Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
			Magyar Demokrata Fórum	42,8
9	Pártalapítványok támogatása
		Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány		611,7
		Táncsics Mihály Alapítvány		259,8
		Gyarapodó Magyarországért Alapítvány		211,3
		Ökopolisz Alapítvány		80,4
		Barankovics István Alapítvány		69,4
		Antall József Alapítvány		28,3
	8  -   9. cím összesen:			3 809,8

 

X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

 

20. cím

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás	36,0		36,0
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány	220,0		220,0

 

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

 

34. cím

 

	Kiadás	Bevétel	Támogatás
Pénzbeli kárpótlás	2 173,4
Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás	1 722,3
Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei	81,6