7. nap: A diktatúra és a Gondoskodó Magyarország paradigmájának összehasonlítása 2. rész

Napirend előtt

 

https://youtu.be/S0nz-ya2Kk4

 

Földanya Világkorszaka

(Napirend előtt 2013. 04. 27-én.)

 

Valamikor, a múlt év végén, amikor arról volt szó, hogy világvége lesz-e vagy nem, több anyagot megjelentettem. Remélem, olvasták. Ezek megtalálhatóak a https://gondoskodomagyarorszag.com honlapon.

Meghallgattam Evo Morales bolíviai elnök úrnak az ENSZ-ben elmondott beszédét. Ebben a beszédben vitára hívta ki a világ politikusait kilenc témában.

Ez a kilenc téma teljesen egybevág a Szent Korona Értékrend megoldásaival, legfőbb gondolataival.

Ez viszont azt jelenti, hogy az ősi civilizáció nemcsak a majáknál volt meg, nemcsak Dél-Amerikában, hanem – Mezopotámiából indulva – eurázsiai középpontja (legalább is nemzeti vonatkozásában) a magyarság volt. Ez rokonságot jelent.

Fizikailag talán bizonyíthatatlan ez a rokonság, de hogy lelkileg és szellemileg megvolt, az teljesen nyilvánvaló.

 

Most az a helyzet, hogy ha tíz ember van, aki érzi és érti, akkor van egy MAG. Ha ez a tíz ember nemcsak megnézi, meghallgatja a Szent Korona Értékrend ismereteit, hanem igyekszik megérteni, továbbadni, terjeszteni, akkor el fogunk jutni arra a fokra, hogy már a jövő évi választásokon el tudjuk érni a békés hatalomváltást. Ehhez viszont aktivizálódás kell, amit nem lehet erőltetni, természetesen.

 

Ha tízen maradunk a következő választáson, akkor tízen, de az a tíz ember tiszta lesz. És ennek, amit csinálok, ez a lényege. Annak a világtörténelmi korszaknak, ami most elkezdődött, kétségtelenül a Szent Korona Értékrend lesz a paradigmája.

A következő huszonegynéhány ezer év egy mérhetetlenül nagy folyamatot, változást, fejlődést, tisztulást fog jelenteni.

És az a tíz ember, vagy az az akárhány ember, aki ezt már most érzi, és aki tesz ezért, akkor megvan a folyamatosság, akkor megvan a stafétabot továbbvitele a 973 előtti időtől, az árpádi szemlélettől, aki 907-ben utoljára vívott győztes szabadságharcunkkal megvédte Magyarország szabadságát, függetlenségét, megvédte az ősi civilizációt. Ennek a folytatását végezzük mi most.

És az, hogy ez nem vész el, hanem megmarad, most már szabályozódik, és tíz vagy száz, vagy akárhány ember átéli a lényegét, amikor a lélek és az értelem egységbe kerül benne – ahogyan Wass Albert mondja „A Hagyaték”-ban -, és ezzel már elértük jelenkori célunkat.

Nekem ez a küldetésem. Ez a kündüi küldetés, hogy ezt a továbbvitelt elősegítsem, és ennek az átadását elvégezzem.

 

Tovább kell vinni, még akkor is, ha ez most nem győzedelmeskedik, de rövid időn belül győzedelmeskedni fog, mert ez törvényszerű.

„Mi személyből énné alázódtunk.” – üzeni Hamvas Béla a „Tabula Smaragdinában”. A „személy” a közösségi ember, az „én” az önző ember. A Földanya Világtörténelmi korszakában vissza kell személlyé tisztulnunk.

Ugyanezt mondja Aquinoi Szent Tamás porszem-hasonlatában. „Mindaddig, amíg azt hiszed, hogy hozzád kell igazodnia a világnak, boldogtalan maradsz, de amikor észreveszed, hogy egy porszem vagy a Teremtmények porszem-tengerében, akkor megkapod azt a kegyelmet, hogy fénylő porszem legyél, és nélkülözhetetlennek érezhesd magad.”

Nagyon sok fénylő porszemnek kell lenni, sőt az egész porszem-tengernek fénylő porszemekből kell állnia. Mindegyik porszemnek megvan a saját feladata, küldetése, és így válik nélkülözhetetlenné.

Egy gondolkodási mód váltást kell megélnünk. 

Nem az a lényeg, hogy személy szerint kik azok, akik viszik a fáklyát. A lényeg az, hogy legyenek olyan emberek, akik viszik.

Nem az a lényeg, hogy Halász Józsefnek vannak felvételei a youtube-on, vagy, hogy Halász József csinálja a honlapokat. Én íródeák vagyok, egy közvetítő, egy eszköz.

És mindannak, amit kell, hogy csináljak, az a célja, hogy az árpádi gondolkodás folyamatossága meglegyen. Ezért mondom magam Árpád sarjának.   

 

 

I. Miért

 

Maja Értékrend:

„1. A globális kapitalizmus válsága

2. A civilizáció válsága - világkormány, kapitalizmus, szocializmus - a közösség, az élet kultúrája

3. Klímaválság - az ember kapcsolata a természettel”

 

Szent Korona Értékrend:

Azért kell az új történelmi világkorszaknak gondolkodási mód minta (paradigma) váltást is jelentenie, mert a jelenlegi paradigma elvette a Föld és az emberiség szabadságát.

 

II. Mit

 

Maja Értékrend:

„4. Energia - közösségi energia - új energiafajták

5. Földanya-tudatosság

6. Ősi szokások újraéledése ..., természetes kozmikus naptár használata”

 

Szent Korona Értékrend:

Az új Világtörténelmi Korszak paradigmája az ősi civilizáció szabadságon, vagyis az ember és természetes környezete szerves egységén alapuló tisztaságára épül eszméjében, szabályozási rendszerében és feltétel-biztosításában egyaránt.

 

III. Hogyan

 

Maja Értékrend:

„7. Az élet érdeke, valamint a globális válság megoldása, és mi megerősítjük újra, hogy az élet érdeke fontosabb, mert mi csak akkor tudunk jobban élni, ha nem fosztjuk ki a természeti erőforrásokat. Ezzel kapcsolatban egy mélyreható vitát szeretnék folytatni a világ többi részével.

8. Az élelmiszertermelés függetlensége - biztonság az önellátó élelmiszertermeléssel

9. Integráció, testvériség, közösség, gazdaság, egymást kiegészítő rendszerek, kommunikáció joga, közösségi tanulás, az új emberi lény, a holisztikus szemlélet, a patriarchális szemlélet vége, önismeret, öntudatra ébredés, és természetesen: az egészség témaköre - ami nagyon fontos.”

 

Szent Korona Értékrend:

Alulról épülő, önellátó és összehangoló társadalom- és feltétel-biztosítási rendszer, az iránymutatás és az irányelvek alapján, az irányítás és vezetés kettős egységében. Konföderatív államszövetségek összehangolt rendszere.

Olvass tovább: https://www.gondoskodomagyarorszag.com/products/december-21-/

_______________________________________

 

Eszmei gondolkodási mód (paradigma) váltás

https://youtu.be/_1Bzk2jgazg

A Szent Korona Értékrend és nem a Szent Korona Tan lép a piaci fundamentalizmus helyére – Történelmi és történeti alkotmány közötti különbség

 

Miért Szent Korona Értékrend és miért nem Szent Korona Tan?

 

Vázlat:

 

 

	Szent Korona Tan	Szent Korona Értékrend
1. nap Az eredet	Ezeregyszáz év	Több ezer (legalább 6000) év
2. nap Közszabadság	Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése	Közszabadság elve érvényesül
3. nap Irányítás és vezetés	Egyszemélyes vezetés	A vezetés kettős egysége (kündü és gyula)
4. nap Tudás és szabadság	Dogmatizmus (agnoszticizmus)	Teljes tudás és a szabadság kettőben egysége (gnoszticizmus)
5. nap Alkotmányosság jogfolytonossága	1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 1944. március 19. szakadt meg	A magyarság történelme az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg

 

 

2. nap

 

Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése - Közszabadság elve érvényesül

 

Közszabadság

 

Szent Korona Tan	Szent Korona Értékrend
Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése	Közszabadság elve érvényesül
A kötelezettségek és a jogok egysége nem érvényesül (rendek, hűbériség, feudalizmus)	Szabad magyarok egyetemesen gyakorolják Szent Korona tagságukból eredő jogaikat, a személyenként teljesített kötelezettségek arányában.

 

I. Szent Korona Tan: Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése

 

1222. évi törvénycikkek

Az Aranybulla

1222. évi XXXI. törvénycikk

 

2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hőtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.

II. Szent Korona Értékrend: Közszabadság elve érvényesül

 

1. Az államhatalom gyakorlás kettős egysége

 

„Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény

Az államhatalom gyakorlás kettős egysége

 

8. § (5) bekezdés melléklete

 

1.  Nemzetgyűlési képviselőválasztás:

-    Nemzetgyűlési tag,

-    Nemzeti Tanács tag,

-    Magyarország elnöke,

-    Magyarország miniszterelnöke

2.  Területi (települési) képviselő-választás:

-    települési önkormányzati képviselő

-    Polgármester,

-    alsóházi képviselő

3.  Társadalmi csoport képviselő-választás:

-    társadalmi csoport képviselő

-    Elnök,

-    felsőházi képviselő

-    nemzetközi szervezet képviselője

 

2. Kötelezettségek és jogok kettős egysége

 

A szabadság gyakorlása a Szent Korona Értékendben a kötelezettségek és jogok összhangjában határozza meg az egy és ugyanazon szabadságot.

Ennek megfelelően a hatalomgyakorlás a természetes tábla (mátrix) elmélet alapján a településektől épül fel, vagyis a terület (települések, járások, megyék és az ország), valamint a társadalmi csoportok elöljáróinak és képviselőinek kiválasztása bizonyítás alapján történik.

 

Ez a Teremtő iránymutatását közvetítő Alkotmányban a következők szerint fogalmazódik meg:

 

3. A Szent Korona tagok szabadsága

 

A Szabadság Alkotmánya

A Szent Korona tagok szabadsága

2. §

 

(1)  A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntetheti meg és nem korlátozható.

(2)  A Szent Korona tagja:

a./  az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint

b./  az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek.

(3)  Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.

(4)  Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

(5)  A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.

(6)  A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:

a./  nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,

b./  nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,

c./  sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.

 

4. Hatalomgyakorlás jogosultjai

 

Az állampolgársági törvény módosításával megszorítás nélkül kiterjesztette a hatalomgyakorlás jogát. Ezzel lehetővé tette, hogy az idegen érdekek érvényesüljenek az állam vezetésében.

A Szent Korona Értékrend megőrzi az egyetemes magyarság hatalomgyakorlási és birtoklási jogát, mert a kötelezettségek és jogok összhangjában érvényesülő egy és ugyanazon szabadság csak a Szent Korona tagjaira vonatkozik.

Ezt fejezi ki az Alkotmány második szakaszát a jelen-korra irányelvként megfogalmazó Alaptörvény, illetve a hatalomgyakorlási főtörvény, a következők szerint:

 

Alaptörvény

 

76. §

A közügyekben való részvétel joga

 

 

(1)  A Szent Korona minden tagja részt vehet az országos és a helyi közügyek vitelében, továbbá az „Államhatalom gyakorlásról” szóló 1. főtörvény által meghatározottak szerint közhivatalt viselhet.

(2)  Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok nem vesznek részt a közügyek vitelében és nem viselhetnek az (1) bekezdésben meghatározott közhivatalt.

(3)  A választáshoz és választhatósághoz való jogot részletesen a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési-és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény szabályozza.

 

a./ „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény

Az államhatalom gyakorlás kettős egysége

 

8. §

(3)  Az irányítás szervezetei:

a./  a Nemzetgyűlés,

b./  Magyarország elnöke,

c./  a Nemzeti Tanács,

d./  a Honvédelmi Tanács,

e./  a Bíróság,

f./   az Ügyészség,

g./  az Állami Számvevőszék és

h./  a Magyar Nemzeti Bank.

 

 

(4)  A végrehajtás szervezetei:

a./  Magyarország miniszterelnöke,

b./  Magyarország Kormánya,

c./  az Országgyűlés alsóháza,

d./  az Országgyűlés alsóházának elnöke,

e./  az Országgyűlés felsőháza,

f./   az Országgyűlés felsőházának elnöke,

g./  a települések önkormányzata,

h./  a polgármester,

i./   Társadalmi csoportok önkormányzata,

j./   Társadalmi csoportok önkormányzatainak elnökei.

 

b./ Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési-és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény

 

2. §

A választás és választhatóság joga

 

(1)  Az Alaptörvény 76. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a Szent Korona államalapító és államalkotó nemzeteinek tagjai rendelkeznek a közügyekben való részvétel jogával.

(2)  A Szent Koronát alkotó

a./  államalapító nemzet fogalmát az Alaptörvény 96. §-a,

b./  államalkotó nemzet fogalmát az Alaptörvény 98. §-a

határozza meg.

 

c./ Alaptörvény

 

96. §

Az államalapító magyarság

 

(1)  Magyarország felelősséget érez a határain kívül éli magyarok sorsáért, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását, ezek megvalósítása a nemzetközi kapcsolatokban az állam felelős kötelezettsége.

 

(2)  A magyarság anyaországi, valamint politikai okból menekült (emigrált) Felsőházi képviselettel rendelkező részei:

a./  Magyarországi magyar

b./  Felvidéki magyar

c./  Kárpátaljai magyar

d./  Székelyföldi, erdélyi magyar

e./  Délvidéki magyar

f./   Kárpát-medencén kívül éli magyar

 

(3)  A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha „Az állam vezetéséről”, vagy „A büntetésről” szóló főtörvény másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.

 

 

(4)  Kettős vagy többes állampolgárságú

a./  Szent Korona tag csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha

-  politikai okból hagyta el Magyarországot (emigrált) és

-  a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond;

b./  a Magyarországon vendégjoggal éli személy, továbbá a Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond.

 

d./ Alaptörvény

 

98. §

Államalkotó nemzetiségek

 

(1)  Magyarországon az államalkotó kisebbségi nemzetiséghez tartozó személyek (mint a Szent Korona testének személyi része) önkormányzatuk által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az államhatalom gyakorlásában.

 

(2) A szerves egységként működő Magyarország a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Az államalkotó nemzetek Szent Korona tagjainak – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig Társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg.

 

(3) Felsőházi képviselettel rendelkezi államalkotó nemzetiségek:

a./  a Szent Korona területén önhonos nemzetek

-  cigányok/romák

-  horvátok

-  lengyelek

-  németek

-  románok

-  ruszinok

-  szerbek

-  szlovákok

-  szlovének

-  ukránok

 

b./  a magyarsággal rokon népek

-  bolgárok

-  görögök

-  örmények

_______________________________

 

Jogi gondolkodási mód (paradigma) váltás

https://youtu.be/X7HnMEiiBoo

Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei

 

Felépítése:

 

Bevezetés
Az Alkotmányról
	Liberális-kapitalizmus	Szent Korona Értékrend
1. nap Az Alkotmányról	Függetlenségvesztés	Örök szabadság
2. nap Az állam és ember szabadsága	A tőke szabad áramlása	A nemzeti vagyon önérték-növelése
3. nap Tőke vagy érték	Az áru és a szolgáltatások szabad áramlása	Az önellátás alapja a nemzeti termék
4. nap Önellátás
5. nap Az élettér	A szabad letelepedés	A nemzeti vagyon növelésének kötelezettsége
6. nap Ki adja az iránymutatást?	Az EU-alapelvek	Szakrális alapú alkotmányosság

 

2. nap

 

A tőke szabad áramlása - a nemzeti vagyon önérték-növelése

 

Az állam és ember szabadsága

 

Liberális-kapitalizmus	Szent Korona Értékrend
A tőke szabad áramlása	A nemzeti vagyon önérték-növelése

 

I. Liberális-kapitalizmus: A tőke szabad áramlása

 

A négy liberális alapelv:

 

EUM 26. cikk   (2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

 

Az EU legfőbb előnyének azt tartják, hogy a tőke szabadon mozog a tagországok között, „fellendítve a gazdaságot”, hiszen pénz nélkül nincs gazdasági fejlődés.

Óhatatlan e miatt a pénzpolitikáról, a pénz szerepéről írni, mielőtt annak mozgását elemeznénk.

A globalizáció legfőbb jellemzője, hogy a hatalom megtartásának tárgyi eszközei (fegyver és pénz) a kiváltságot élvező elenyésző számú ember kezében vannak. A fegyver a diktatúra fenntartásának terrorisztikus eszköze, míg a pénzzel a kiváltságosok a lehetőségeket tudják összevonni (koncentrálni), és ezzel zsarolják az életfeltételeken keresztül az embereket.

Miután a diktatúra természetellenes rendszer, folyamatosan fejleszteni és növelni kell az eszközök számát ahhoz, hogy azokkal hatékonyan lehessen hatalmát fenntartani.

Ezért kell olyan közhangulatot kelteni, mintha az emberiség védelme indokolná az egyre növekvő hatékonyságú fegyverek előállítását, vagyis ez a kirekesztettek érdekében is történne.

A pénz mennyiségi növelése érdekében el kellett azt szakítani értékközvetítő szerepétől, és önállóvá kellett tenni. Miután a pénz, mint tárgy önállóan nem használható, csak eredeti funkciójában - vagyis venni lehet érte valami életfeltételt kielégítő tárgyat vagy szolgáltatást - eleve korlátozza ennek az eszköznek a növelhetőségét. Ennek a korlátnak a feloldását szolgálja a pénz természetes alap nélkülivé (virtuálissá) tétele, ami olyan tulajdonságokkal ruházza fel az eredeti funkciója szerint érték-közvetítő eszközt, amely az anyagi világ többi (természetes alaphoz kapcsolódó) része fölé emeli, kiváltani szándékozva vele az Isteni Szabályrendszer természetes fejlődés-biztosító, valós értékeket közvetítő szerepét.

Ez a - teljességében csak számítógépekben, tőzsdéken és a bankokban mutatkozó - Aranyborjú akar az ember természetes igényeinek kielégítőjévé válni, amikor uralmát korlátozás nélkül terjeszti ki az emberiségre, „a tőke szabad áramlása” parancs megvalósításával.

 

1. A tőkemozgás és fizetési műveletek korlátozásának tilalma

 

EUM 63. Cikk   (1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás. (2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.

 

Az EUM 63. cikk biztosítja a korlátlan tőkeáramlást: a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra és fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás egyaránt tilos.

 

2. A tőke szabad áramlásának következményei

 

a./      Mindazoknak az országoknak a teljes kirablása, amelyek helyet adnak a tőke szabadon áramlásnak, ami egy olyan tájfun, ami addig van a föld egy bizonyos területén, amíg mindent el nem pusztít. Miután elérte célját, továbbáll, hogy más területeket is elpusztítson.

A tőke pusztítása nem csak anyagi károkat okoz. Azzal, hogy koncentrálja a lehetőségeket és azokat saját érdeke szerinti területekre viszi, kiszolgáltatottá teszi a letarolt területen élőket: elveszi életterüket, ezzel létbizonytalanságba sodorja őket.

Az anyagi, fizikai rombolásnál nagyobb a lélekében és a szellemben végzett pusztítás. A lehetőségek elérésének délibábjával elszigeteli (izolálja), majd szembefordítja az embereket egymással, megszűnteti a természetes kapcsolatok összetartó erejét, ezzel szétzülleszti a családokat, az értéktelenség normarendszerének elfogadtatásával elveszi az önbecsülést és az önazonosság-tudatot.

 

b./      Az országok kirablása a tulajdon - nemcsak a termelőeszközök, hanem egy ország teljes (tehát anyagtalan és anyagi) vagyona - megszerzését jelenti.

          Ez csak részben valósul meg a „működő tőke” közvetlen szabad áramlásával, amely nyílt diktatórikus módon alakítja át egy ország tulajdonosi szerkezetét.

          Ennél sokkal embertelenebb a diktatúra burkolt, látszat-demokratikus módszere. Ez a fináncoligarchia bank-szektora, mint eszköz a gyarmatosításban.

c./      Ez az eszköz a lehetőségek biztosításában a „liberalizált” (bárki előtt nyitva álló szabadosság) részvétel esélyét terjeszti ki a gyarmatosított ország lakósaira. Azt mondja: „Segítek neked hitellel feltételeid javításában azért, hogy megfelelő minőségű, és mennyiségű terméket (szolgáltatást) tudj előállítani.”

          Itt a csapda! Ugyanis a lehetőségek koncentrálásával a háttérhatalom oda és olyan módon telepíti a bárhol jelentkező igények kielégítésének lehetőségeit, ahová és ahogyan akarja. Így előáll az a helyzet - ez a hitelcsapda -, amiben a hitel igényléskor még valóságos „piac” a hitel felhasználása után „kiszalad” a hitelt felvevő lába alól. (Ezt érjük meg a „rendszerváltás” óta Magyarországon a mezőgazdasági termékek - tej, hús, tojás, gabona, takarmány - vonatkozásában. a legutóbbi időkben pedig a svájci frank áremelkedése miatti hitelválságban.) 

          A hitel törlesztése „természetesen” kötelező, hiszen a piaci kockázat egyedül a hitelfelvevőt terheli. Amennyiben nem tud fizetni (mert nem tudja eladni a hitellel megnövekedett mennyiségű termékét), marad a gazdaság felszámolása, vagyis az, hogy a kis, vagy közepes magángazdaság a bankon keresztül a fináncoligarchia másik ága, a multinacionális ipari és kereskedelmi tőke kezébe kerül.

Az, hogy ennek mi az ára a jóhiszemű hitelfelvevő részéről, az, hogy nem tudva feldolgozni erkölcsi, egzisztenciális és anyagi csődjét öngyilkosságba menekül-e, hidegen hagyja a „szabadon áramló” tőkét.

A hitel kiszolgáltatottság-növelő szerepe nemcsak a termelőeszközök vonatkozásában működik, hanem a „tartós fogyasztási cikkek” - az életfeltételek alapjainak (pl. lakás, lakberendezés, kocsi) - vásárlásánál is ugyanezt a logikát követi.

Az állami szintű kiszolgáltatottságot növeli az „adósság-spirál”: a sarcolás következtében állandósított költségvetési-hiánnyal elszegényített állam csak úgy tudja kifizetni hiteltörlesztését, ha újabb hitelt vesz föl. Teheti ezt mindaddig, amíg a felbecsült nemzeti vagyon fedezi a hitel teljes összegét, mert ha ezt eléri, akkor a nemzeti vagyon egésze a hitelező tulajdonába megy át.

 

d./     Ezek után egyértelmű, hogy a „kamatkapitalizmus” elleni fellépés nem jelent megoldást. Ma már a természetes alap nélküli (virtuális) pénz növelése elért arra a pontra, amikor tovább nem fokozható mértékben távolodott el az általa közvetíthető értékektől.

Már egyre több olyan ajánlattal találkozunk, amely kamat nélküli hitelt ígér. Ez természetes védekezése a természetes alap nélküli (virtuális) pénznek. Nem kell a mennyiséget tovább növelni, hanem az eddig megszerzett lehetőség-kielégítési monopóliumot kell teljessé tenni. Vagyis a hitellel azt kell elérni, hogy minél teljesebb legyen a kiszolgáltatottság: a termelőeszközök koncentrálódjanak a háttérhatalomnál, a lehetőségek (amelyet - kifejezve a természetes állapottól történt eltávolodást - „kínálat”-nak neveznek) irányításával folyamatosan lehessen manipulálni az igényeket (a „keresletet”). 

          A „tőke szabad áramlása” a lehetőség-kielégítési monopóliumot kiteljesíti annak kozmopolitává (internacionálissá) integrálásával.

 

II. Szent Korona Értékrend: A nemzeti vagyon önérték-növelése

 

A lehetőség-kielégítési monopólium integráción (összevonáson) alapuló kialakulását kell megtörni, és nem a lehetőség-monopólium életterének látszat-beszűkítését kell célul kitűzni.

 

A lehetőség-kielégítés monopolizálásának (integrációjának) egyetlen alternatívája a nemzetek természetes igény-lehetőség összhangjának (koordinációjának) visszaállítása.

 

Ennek eléréséhez mindenekelőtt az értékek keletkezésének és felhasználásának azonosságát kell megteremteni.

Ezt adja a Szent Korona Szabadság Alkotmányának 3. és 4. rendelkezése:

 

3. §   Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona által jelképezett egyetemes magyarság elidegeníthetetlen, örök tulajdona, amelyet csak a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. (Sacra Corona radix omnium possessionum) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.)   Nem semmisítheti meg a birtokot. b.)   Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.)   Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.   4. §   Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja (Sub specie Sacrae Coronae), vagyis minden javak és jogok gyökere a Szent Korona (Sacra Corona radix omnium bonorum et iurium)

 

Ezek az alapelvek a szabadság feltételeit biztosítják. Érvényesítésükkel kell elérni, hogy az állam saját vagyonnövekedéséből (mint lehetőségből) elégítse ki a saját igényeit részben közvetlenül, részben pedig közvetett módon, úgy, hogy igényei fölötti lehetőségeit más államokkal cseréli el olyan lehetőségekre, amelyeket saját kielégítetlen igényei kívánnak.

Vagyis a lehetőségek igény-manipulációjával kikényszerített diszharmónia helyébe kell léptetni a lehetőség-fejlődést biztosító természetes igénynövekedést jelentő harmóniát.

E nélkül az egyes államokat a fináncoligarchia profit-elvonásán keresztül mesterséges szegénységben lehet tartani (2011-ben a tőkekivitel és az államadósság kamattörlesztése együttesen minden magyar állampolgár zsebéből több mint egy millió forintot vett ki – ld. „EU-sarc” c. rész), ami eszköze a kiszolgáltatottság állandósulásának, mi több: annak elfogadásának, hogy ez természetes.

 

A szabadság feltételeinek védelmét is biztosítja a Szent Korona Szabadság Alkotmánya:

 

5. §    Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (Ius resistendi et contradicendi)

____________________________________________

 

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

https://youtu.be/n1-3WuE5Ri4

A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása

 

Felépítés

 

 

1. nap	Bevezetés
	Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján)	Szent Korona Értékrend
2. nap Tulajdonlás és birtoklás	Négy liberális alapelv	Minden a Szent Korona tulajdona
3. nap Érdekérvényesülés	Kizárólagos hatáskörbe utalt területek	Minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja
4. nap Önrendelkezés	A kizárólagos hatáskörrel megcsonkított önrendelkezés (szubszidiaritás)	Alulról épülő közszabadság
5. nap Kínálat – kereslet vagy igény – lehetőség	Tiltó rendelkezések	Kötelezettségek és jogok összhangja
6. nap Kozmopolitizmus vagy nemzeti önbecsülés	Kozmopolitizmus (világpolgárság)	Szent Korona tagság

 

 

2. nap

 

Négy liberális alapelv – minden a Szent Korona tulajdona

 

Tulajdonlás és birtoklás

 

Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján)	Szent Korona Értékrend
Négy liberális alapelv	Minden a Szent Korona tulajdona
„A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.”  [2. CIKK Szerződés az Európai Unió működéséről (továbbiakban: EUM) 26. cikk (2) bekezdés]	Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak. (Szabadság Alkotmánya 3. § (1) bekezdés)

 

Szent Korona Értékrend

 

Szabadság Alkotmánya

 

3. §   (1)     Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.   (2)     A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.)   Nem semmisítheti meg a birtokot. b.)   Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.)   Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

 

 

Alaptörvény

 

79. § A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog   (1)     Az Alkotmány 3. § (1) bekezdés értelmében a Szent Korona minden tagja, a Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok - közrendvédelmet, nemzetbiztonságot, közegészségügyet és környezetvédelmet nem veszélyeztető - ingó tárgyakat korlátozás nélkül tulajdonolhatnak, birtokolhatnak.   (2)     Az állam kizárólagos, illetőleg tartós tulajdonának körét az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény határozza meg. Ezek tulajdonlási- és birtoklási jogát csak a Szent Korona tagja gyakorolhatja.   (3)     A magántulajdon és a köztulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.   (4)     Tulajdonjogot korlátozni vagy megvonni, illetőleg tulajdonjog gyakorlását kötelezettséggel terhelni közérdekből, „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott, valamint „A büntetésről” szóló főtörvényben meghatározott esetben és módon lehet.   (5)     Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és kizárólag közérdekből, „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.   (6)     A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog gyakorlásának részletes szabályozását „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény, valamint a HARMADIK RÉSZ szabályozásai tartalmazzák.

 

 

 

79. § A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog   (1)     Az Alkotmány 3. § (1) bekezdés értelmében a Szent Korona minden tagja, a Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok - közrendvédelmet, nemzetbiztonságot, közegészségügyet és környezetvédelmet nem veszélyeztető - ingó tárgyakat korlátozás nélkül tulajdonolhatnak, birtokolhatnak.   (2)     Az állam kizárólagos, illetőleg tartós tulajdonának körét az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény határozza meg. Ezek tulajdonlási- és birtoklási jogát csak a Szent Korona tagja gyakorolhatja.   (3)     A magántulajdon és a köztulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.   (4)     Tulajdonjogot korlátozni vagy megvonni, illetőleg tulajdonjog gyakorlását kötelezettséggel terhelni közérdekből, „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott, valamint „A büntetésről” szóló főtörvényben meghatározott esetben és módon lehet.   (5)     Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és kizárólag közérdekből, „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.   (6)     A tulajdonhoz és a birtokláshoz való jog gyakorlásának részletes szabályozását „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény, valamint a HARMADIK RÉSZ szabályozásai tartalmazzák.

 

 

80. § Az ingatlan tulajdon- és birtoklás jogának átruházása   (1)     A tulajdon- és birtokjog átruházásának tárgya csak az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvényben meghatározott ingatlan lehet.   (2)     Az (1) bekezdés alól, a birtokjog gyakorlás átruházása vonatkozásában az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény kivételt tesz.   (3)     A tulajdon- és birtokjog gyakorlásának részletes szabályait „Az állam vezetéséről” és „A gazdaságról” szóló főtörvények rendelkezései szabályozzák.   81. § Az öröklés joga   (1)     Az Alkotmány 3. § (1) bekezdés értelmében a Szent Korona minden tagja, a Magyarországon vendégjoggal élők, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárok - közrendvédelmet, nemzetbiztonságot, közegészségügyet és környezetvédelmet nem veszélyeztető - ingó tárgyakat korlátozás nélkül örökíthetnek és örökölhetnek.   (2)     Ingatlan örököse csak a Szent Korona tagja lehet.   (3)     Az ingó- és ingatlan javak öröklése illetékmentes.   (4)     Az örökléssel kapcsolatos jog gyakorlásának részletes szabályait „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény rendelkezései tartalmazzák.

 

 

 

Tulajdon   108. § Általános rendelkezések   (1)     Magyarországon a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona a nemzeti vagyon növekedéséhez szükséges, a./   a lélek irányító, b./   a szellem közvetítő, c./   az anyag végrehajtó feladatát ellátó feltétel.   (2)     Az (1) bekezdésből eredően, a Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonában van Magyarország területén lévő minden a./   lelki, szakrális, b./   szellemi erő, valamint átalakítandó és uralandó eszközként c./   az anyagi világ -    termőföldje, -    vize, -    levegője és -    a föld méhének kincse.

 

 

 

109. § A tulajdonjog gyakorlói   (1)     A Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonjogát az életfeltételt biztosító szervezetek gyakorolják: a./   a Krisztust követő hitélet összehangoló szervezete, b./   a nevelési-oktatási szervezetek, továbbá c./   települési önkormányzatok Alaptörvényben meghatározott tevékenységét ellátó szervezetei, d./   az energiaátalakítás, e./   a bányászat, f./    a közlekedési eszközök gyártása, g./   a közút- és vasútépítés, h./   a gépgyártás, i./    az építőanyag-gyártás, j./    a vegyipar, k./   a gyógyszeripar, l./    a könnyűipar szervezetei.   (2)     Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül eső tevékenység végzése magántulajdonon alapuló szervezetekben történik.

 

 

Birtok   110. § Általános rendelkezések   (1)     A birtokjogot gyakorló a tulajdon tárgyát a tulajdonjogot gyakorló hozzájárulásával a./   semmisítheti meg, b./   változtathatja meg rendeltetését.   (2)     A birtokjogot gyakorló a birtokjogot a./   átruházni a 80. § szerint, b./   örökíteni a 81. § szerint köteles.   111. § A birtoklás jogának gyakorlói   (1)     A Szent Korona tagok által képviselt Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdonának birtokjogát gyakorolják:   a./   a Krisztust követő hit vallását követő szervezet -    hit gyakorlásához, -    „A vallásról és Művelődésügyről” szóló főtörvényben meghatározott nevelés-oktatáshoz, -    „Az egészségről” szóló főtörvényben meghatározott =   egészségügyi ellátó, =   egészségügyi gondoskodó és =   különleges egészségügyi gondoskodást nyújtó b./   a települési önkormányzatok .    az egészségügyet, -    a nevelés-oktatást és -    az Alaptörvényben meghatározott egyéb szolgáltató- és termelő tevékenységet   szolgáló feladatok elvégzéséhez.

 

 

A szabadság feltételei   Átfogó szabályozás   105. §   (1)     Magyarország biztosítja az állam és az állampolgárok szabadságának lelki-, szellemi- és anyagi feltételeit.   (2)     Magyarország működésének alapja a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás), amely következménye a közszabadságként gyakorolt népuralom (demokrácia) teljes érvényesülése, amiből a sorsközösség vállalás (szolidaritás) ered.   (3)     Az önkormányzatiságban kifejeződik a Szent Korona két alkotóeleme, a terület és a különböző tulajdonságokkal, adottságokkal rendelkező személy érdekazonossága.   (4)     Az önkormányzatok feladatuk teljesítését a./   a nemzeti vagyonnövekedés „Az államháztartásról” szóló főtörvényben meghatározott része, b./   önkormányzatiság alapján -    települési önkormányzat esetén az érdekképviselethez és az alapvető életfeltételek biztosításához, -    társadalmi csoport önkormányzata esetén az érdekképviselethez szükséges eszközök tulajdonlása és birtoklása biztosítja.   (5)     Magyarország szabadság-értelmezése: minden ember küldetése (hivatása) szerinti feladatát úgy végzi, hogy szabad akaratával a Világmindenség fejlődését szolgálja, vagyis szabadsága a Szabadság Alkotmányában megfogalmazott isteni szabályok betartásán keresztül érvényesül.   (6)     A szerves egységként élő társadalom a Szent Korona tagjairól (és „Az állam vezetéséről” szóló főtörvényben meghatározott feltételek között a Magyarországon vendégjoggal élőkről, valamint Magyarországon „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény szerint tartózkodó idegen állampolgárokról) gondoskodó Magyarország működésén keresztül valósul meg, a kötelezettségek és a jogok egységével, valamint a lelki-, szellemi- és testi (anyagi) esélyegyenlőség megvalósításával.   (5)     A szabadság feltételeit a társadalmi együttélés természetes szabályainak jogrendszerré rendeződése biztosítja.