Az Egységért

 

Nyílt levél Orosházi Ferencnek

https://youtu.be/Tljps8Yv5j0

 

Kedves Feri!

 

A mai helyzetben nem járhatnak külön úton azok, akiknek egységteremtő feladatuk van, ezért ismét megkereslek.

 

Szeretettel kérlek, olvasd el a Szent Korona Tan és Értékrend közötti különbség főbb pontjait, és ezen keresztül értékeld a tervezett „Nemzetgyűlés” szerepét az egyetemes magyarság egységesítésben.

 

	Szent Korona Tan	Szent Korona Értékrend
I. Eredet	Ezeregyszáz év	Több ezer (legalább 6000) év
II. Szabadság	Az egy és ugyanazon szabadság elvét nem teljesíti, ezért szükséges a ius resistendi et contradicendi folyamatos megerősítése	Közszabadság elve érvényesül
III. Irányítás és vezetés	Egyszemélyes vezetés	A vezetés kettős egysége (kündü és gyula)
IV. Megismerhetőség	Dogmatizmus (agnoszticizmus)	Teljes tudás és a szabadság kettőben egysége (gnoszticizmus)
V. Jogfolytonosság	1100 év története az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 1944. március 19. szakadt meg	A magyarság történelme az alapelvek (alkotmány) alapja, ezért a jogfolytonosság 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel szakadt meg

 

Ezeknek az eszmei tőkéknek a részletes kifejtését és hatását a föderatív és konföderatív paradigmák szabályozási (jogi) és feltétel-biztosítási (gazdasági) részeire „Paradigmaváltás” c. tanulmányban fejtettem ki. [A két gondolkodási mód közötti különbség elemzését „Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe”, gyakorlati hatását a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá” c. tanulmányokban olvashatod.]

 

Az összehasonlító elemzések és a gyakorlati megvalósításra vonatkozó „esettanulmány” szintű anyagok egyértelművé kell, hogy tegyék, hogy a két lehetőség (Szent Korona Tan és Értékrend) közül melyiket erősíti a „transzcendentális premissza”, vagyis az Isteni Iránymutatás.

 

Szeretettel kérlek, ezek alapján értékeld alábbi javaslatomat.

 

Legyen az összejövetel a Szent Korona Értékrend szerinti Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítő rendezvénye.

 

1.  Az összejövetelen – az Alkotmányozó Nemzetgyűlésre történő felkészülés megalapozásaként – történjen meg

 

-    Szabadság Alkotmányának (Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona – Püski 2008 – 19. oldal), mint iránymutatásnak szó szerinti,

-    az ennek irányelveit tartalmazó Alaptörvény (Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona – Püski 2008 – 21-112. oldal), valamint

-    gyakorlati megvalósítását szabályozó alaptörvény-szintű főtörvényeinek [hatalomgyakorlási (Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona – Püski 2008 – 113-178. oldal), választási (Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona – Püski 2008 – 179-212. oldal) és jelkép (Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona – Püski 2008 – 213-224. oldal)] átfogó

 

ismertetése.

 

2.  Történjen meg az Alkotmányozó Nemzetgyűlést a megyékben és Budapesten előkészítő feladatok vállalása (alulról építkezés) a résztvevők részéről.

(A feladathoz kell az arra küldetést érző embernek kiválasztódnia, és nem az emberhez kell feladatot keresni.)

 

A tisztségviselők feladat-végrehajtás alapján történő kiválasztására lehet megalapozni egy olyan Alkotmányozó Nemzetgyűlést, amely

 

-    tartalmában visszaállítja az alkotmányos jogfolytonosságot (amely 973-ban, a Quedlinburgi Szerződéssel függesztődött fel),

-    olyan társadalmi tőkét eredményez, amely alapja a rendszerváltást előidéző politikai tőkének,

-    választott tisztségviselőin keresztül felkészült a Szent Korona Értékrendje szerint működő Gondoskodó Magyarország működtetésére.

 

Levelemhez csatolt videón mutatom be a pártfüggetlen, aluról építkező választás elveit és gyakorlatát, valamint azt a hatalomgyakorlási modellt, amely ennek alapján biztosítja az egyetemes magyarság számára az anyagtalan és anyagi értékek összhangját az irányítás (kündü-feladatok) és a vezetés (gyula-feladatok) kettős egységével.

 

Kedves Feri!

 

Szeretettel kérlek, az egyetemes magyarság érdekeinek megfelelően dönts javaslatomról.

 

Kelt Szegeden, 2014. Új Kenyér havának 28. napján.

dr. Halász József

Ui.: Tekintettel arra, hogy a választ nem ismerem, az alábbiakban mellékelem a videóban elmondott anyag első részének vázlatát, amely gyakorlati megvalósítási lehetőségét a második részben ismertetem. (Az elmondottakat javaslom megismerni a https://nemzetiegyseg.com/szkertekrend/moindex.html honlapon.) HJ

 

A választásról

(Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona – Püski 2008 – 179-212. oldal)

 

1.  A jelölés alapja: a település és az ott élő társadalmi csoportok érdekérvényesítésének összehangolása, a Szent Korona Értékrend iránymutatása alapján (Települési törvény).

Jelenleg: pártprogramok a települések és társadalmi csoportok feletti érdekérvényesítése (föderativitás) biztosítása érdekében.

 

2.  Választott elöljárók:

-    települési nemzetgyűlési tagok közvetlen választással,

-    települési önkormányzat vezetői közvetlen választással,

járási, megyei és országos területi önkormányzatainak tagjai és vezetői közvetett választással

-    települési önkormányzat nemzetiségi, vallási, nemenkénti, korcsoportonkénti és szakmai társadalmi csoportokat képviselő tagjai közvetlen választással,

járási, megyei és országos társadalmi csoportok önkormányzatainak tagjai és vezetői közvetett választással,

-    államelnök (kündü) és miniszterelnök (gyula) közvetlen választással,

-    Nemzeti Tanács tagjai közvetlen választással,

-    Magyarország nemzetközi szervezetekben történő képviseletének tagjai közvetlen választással,

 

3.  A választás jellemzői:

-    Típusai: Egyszeri és rendkívüli

-    Nyílt

-    Visszahívhatóság

-    Családi (opcionális)

-    Választási jog: Szent Korona tagjai

-    Választhatósági jog: egy állampolgárságú (vagy választási- és választhatósági jogát csak Magyarországon gyakorló) Szent Korona tag.

(Kettős, vagy többes állampolgárság)

 

4.  Választási folyamat:

 

-    Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítése (kündü feladat – Nemzeti Tanács)

-    Települési jelöltállítás (gyula feladat)

-    Települési törvények elkészítése, településenkénti képviselőválasztás, képviselőjelölés

-    Alkotmányozó Nemzetgyűlés helyének és időpontjának meghatározása (legelőbb 2015. augusztus 15.)

 

Hatalomgyakorlás és jogalkotás

(Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona – Püski 2008 – 113-178. oldal)

 

A hatalomgyakorlás és a jogalkotás részben szétválik.

-    A Nemzetgyűlés feladata az Alaptörvény és az alaptörvény szintű főtörvények,

-    az Országgyűlés feladata az egyéb jogszabályok

hatályba léptetése és módosítása.

 

Hatalomgyakorlás

 

Legfőbb hatalomgyakorló elöljáróság a Nemzetgyűlés.

 

Típusai:

 

-    Alkotmányozó Nemzetgyűlés – egyszer, az előkészítéstől függő év Nagyboldogasszony napján, feladata:

=   jogfolytonosság visszaállítása Alkotmány, Alaptörvény és alaptörvény szintű főtörvények hatályba léptetésével,

=   elöljárók tisztségének megerősítése.

 

-    Időszaki Nemzetgyűlés – évente egyszer, Nagyboldogasszony napján

=   Alaptörvény és alaptörvény szintű jogszabályok módosítása,

=   népi kezdeményezéssel a Nemzeti Tanács, az Országgyűlés tagjával, államelnökkel, miniszterelnökkel szembeni visszahívási jog gyakorlása, új elöljárók megbízása 

 

-    Rendkívüli Nemzetgyűlés – rendkívüli-, vagy szükségállapot esetén

Országvédelmi terv és Rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet hatályba léptetése.

 

Az irányítás és vezetés kettős egységben működik.

 

1.  Az irányítás elöljáróságai és elöljárói:

a./ Magyarország elnöke,

b./ a Nemzeti Tanács,

c./ a Honvédelmi Tanács,

d./ a Bíróság,

e./ az Ügyészség,

f./ az Állami Számvevőszék és

g./ a Magyar Nemzeti Bank.

 

2.  A végrehajtás elöljáróságai és elöljárói:

a./ Magyarország miniszterelnöke,

b./ Magyarország Kormánya (miniszterek, minisztériumok),

c./ az Országgyűlés alsóháza (települések érdek-összehangoló képviselete),

d./ az Országgyűlés alsóházának elnöke,

e./ az Országgyűlés felsőháza (társadalmi csoportok érdek-összehangoló képviselete),

f./ az Országgyűlés felsőházának elnöke,

g./ a települések önkormányzata,

h./ a települési önkormányzat vezetője (polgármester),

i./  Társadalmi csoportok önkormányzata,

j./  Társadalmi csoport önkormányzatának elnöke.

 

Jogalkotás

 

A jog a társadalmi együttélés szabályrendszere.

A jogalkotás döntési folyamat, amelyet a döntési helyzet indít el. A döntési helyzet a településeken keletkezik, ahol a döntési folyamat első részét a Települési törvény módosítása (az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítése során: létrehozása) jelenti. Ezt követi a járási, megyei Törvények módosítása (létrehozása) a járási és megyei önkormányzatokban, majd az országos törvények módosítása (létrehozása) az Országgyűlésben, illetve a Nemzetgyűlésen.