A felkészülés elé

Video I. rész Video II. rész Nyomtatható változat

 

A felkészülés elé

A Magyar Republikánus Politikai Párt (amely jellegében választási párt, hiszen a pártrendszer megszüntetését tartja egyik céljának) választási felkészítése során – kündü (vagyis irányító) feladatomat teljesítve - sokat kell mondanom, hogy a jelöltek ne kerüljenek abba a kategóriába, amelyet Kövér László az EU képviselőkkel kapcsolatban határozott meg az alábbiak szerint: „önérdek-képviselő, szellemileg alultáplált” emberek.

Ez nyilván vonatkozik a Magyar Országgyűlésre is, de minden nyugati civilizációt követő politikusra, hiszen a nemzet és az emberiség érdekei képviseletének elvetése szellemileg jó kondíciójú embereknél kizárt.

Csak „érdekességként”: A National Geographic felmérése szerint J. F. Kennedy óta az Amerikai Egyesült Államoknak nem volt olyan elnöke, aki IQ-ja meghaladta volna a 100 pontot.

Az önérdek-képviselet jellemből eredő átok, azt megváltoztatni rövid időn belül nem lehet, viszont a „szellemi alultápláltság” megszüntethető, különösen gyakorlati példákon keresztül. 

 

Figyelembe kell venni Jézus megállapítását: „a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál” (LK:16,8), vagyis a maguk érdekét úgy képviselik, hogy megtévesztik azokat, akik „csak” a világosság fiai.

Tehát az kell, hogy célunk legyen a 2014-es három választás képviselőinek jelölésénél, hogy a világosság fiait tegyük alkalmassá arra, hogy ellensúlyozni legyenek képesek a világ fiainak „okosságát”.

Mindig szem előtt kell tartani Széchenyi István gondolatát: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”

 

Ez a felkészítési sorozat azt a célt szolgálja, hogy sokaságot alkotva erővé váljanak a magyar „kiművelt emberfők”.

 

Ma olyan - a Szent Korona Értékrend megismeréséhez szükséges - fogalmakról kell beszélni, amelyek általánosságban vagy nem ismertek, vagy téves értelmezés fűződik hozzájuk. A következő alkalmakon a mindenkori aktuális események elemzésén keresztül mutatom be a nyugati civilizáció (föderalizmus) és az ősi civilizáció (konföderáció) közötti különbséget.

 

Tehát kezdjük el a fogalom-meghatározásokat.

 

Nem sokat tévedünk, ha a fogalmak magyar nyelvi alakjából indulunk ki, hiszen nyelvünk „kifejező nyelv”. (Javaslom a Magyarságtudományi Intézet anyagai közé felvett „Az amerikai mintát csak Magyar Bálint követi?” c. 2006-os írásomat elolvasni, nem azért, mert én írtam, hanem azért, mert abban számos idézet szerepel - természetesen forrás-megjelöléssel -, amely közel visz a fogalmak értelmezéséhez.)

 

Az idegen nyelven ismertté vált fogalmakkal kapcsolatban ugyanezt kérem: a magyar nyelvű megfelelőt értelmezzük.

 

 

 

I. Választás

 

a./ Föderációban

 

Részlet Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB határozatából:

 

A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is.  Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet.

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát.

Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal.

….

Magyarország visszatért a szabad mandátumú képviseleti rendszerre, a képviselő négy évre kapja mandátumát, ez a megbízatás a négy éven belül csak az Alkotmány 21/A. § (1) bekezdésében meghatározott okokból szűnhet meg.

Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvéből következik, hogy megbízatásának időtartama alatt sem az egyes képviselővel, sem a képviselők testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthető a választók előtti felelősség. Az olyan népszavazás, amelyet az Országgyűlés feloszlásának kimondása tárgyában rendelnek el, és amelynek eredménye köti az Országgyűlést, a képviselők mandátumának megszűnéséhez vezet, a képviselők, illetőleg a parlament választók előtti felelősségének érvényesítését szolgálja.

 

Részlet a Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozatából:

 

A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.

 

b./ A konföderációban

 

A "Választási szabályok"-ban szerepel a "Jogérvényesítési szerződés", amely jogi keret ad a – Síklaky Istvánnal és Éliás Ádámmal 2003-ban közösen kidolgozott, Síklaky István neve alatt publikált - "Becsületszerződésnek". Az egyedi szabályozás nem mondhat ellent a választási (és választási eljárási) törvénynek, ezért kellett "kiskaput" keresni.

 

 

 

 

Jogérvényesítési szerződés

 

amely létrejött a „Gondoskodó Magyarország programot megvalósító MRPP választási párt választási alapelvei a 2014-es országgyűlési választásokra” c. alapelvek (továbbiakban: GMVae) alapján a választók és az általuk megbízott képviselő/elöljáró között, az alábbiak szerint:

 

1.    A megbízás _____________________________ képviselői/elöljárói feladat ellátására vonatkozik, amelyet az Alaptörvény, valamint a „Települési törvény előkészítése” megbízás szerinti címszava ír le.

 

2.    A megbízott: _________________________ (adatok).

 

3.    A megbízók nevét, címét jelen szerződés melléklete tartalmazza. 

 

4.    A felek jogállása:

 

4.1  Megfelelnek a Választási főtörvényben leírt választási/választhatósági jogra vonatkozó feltételeknek.

 

4.2  A megbízók a képviselő/elöljáró jelölést a GMVae szerint végezték.

 

5.    Jogérvényesítés

A megbízók a megbízottal szemben a GMvae-ben meghatározott esetben és módon kötelesek élni jogérvényesítő jogukkal. A jogérvényesítési eljárás határozata mindkét félre vonatkozóan kötelező érvényű, azzal szemben további jogorvoslatnak helye nincs.

 

 

 

Kelt ___________________, 20..... ______________ hó ____-án.

 

 

________________________________        ________________________________

                    megbízott                                                  megbízók képviselője

 

 

 

 

II. „Republikánus”

 

A Szent Korona Értékrendet felvállaló párt nevében szerepel a „Republikánus” kifejezés.

Sokan megdöbbentek, hogy republikánus párt képviseli a Szent Koronát, hiszen a politikai értelemben vett republikanizmus a nyugati civilizáció egyik alapköve.

Amikor a párt nevének ezt adta Szigeti Sándor, nem tudta (csak érezte), hogy ezzel utat nyitott a Szent Korona Értékrendet érvényesítő választási megállapodásnak, ugyanis: „Sacra Corona sacrosanta respublica”, vagyis a Szent Korona szent és sérthetetlen közös ügy.

A respublica (politikai irányzattá vált megfelelője: republika) tehát „közös ügyet” jelent, vagyis, aki republikánus, az a közös ügy szolgálatában áll. Az más kérdés, hogy az így nevezett politikai irányzat már eltér az eredeti értelmezéstől, éppúgy, mint a liberalizmus, ami „szabadság-követést” jelent (ebben – de csak ebben! – az értelemben a Szent Korona Értékrend liberális) és nem a párt-értelmezésű szabadelvűséget (voltaképpen szabadosságot).

 

III. Föderáció és konföderáció

 

Néhányan megalapozatlannak tartották „A magyar érdekekre is lehet szavazni a választásokon” c. írásomnak már a címét is, mondván „kisajátítom a magyar érdekek képviseletét”.

A kisajátítás a kirekesztettség ellentétes értelmű rokonkifejezése.

Aki egy közösség alapelveivel ellentétes magatartást tanúsít, az kirekeszti magát a közösségből. (Bővebben ld. Szabó Dezső)

Aki egy közösség (nemzet, emberiség) érdekeit képviseli az érdekeket sértőkkel szemben, az érdeksértők szemszögéből nézve kisajátítja az érdekképviseletet. Ez önvédelem.

Az egyik a kisebbség érdekképviselete, a másik a többségé. „Csak” ennyi a különbség.

 

Ez a társadalomszervezési gyakorlatban a föderáció és a konföderáció közötti különbségben mutatkozik meg

 

a./ A föderáció

 

Egy nemzet vagy ország vonatkozásában a föderáció szövetségi államot jelent, amelyet a nemzetek feletti érdekérvényesítés határoz meg.

Ilyen volt a diktatúra egyik változatában a „szocialista tábor” KGST nevű gazdasági összevonásával (integrálásával) és Varsói Szerződés nevű terrorista szervezeteivel.

A diktatúra másik – liberális-kapitalista változatában – a KGST helyébe az EU, a Varsói Szerződés helyébe a NATO lépett.

(Annak, aki különbséget akar tenni a diktatúra két változata között, annak szíves figyelmébe ajánlom Bibó István „A kapitalista liberalizmus és a szocializmus–kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte” c. tanulmányát.)

 

Mind a négy szervezettel kapcsolatban tisztázni kell a „terrorizmus” fogalmát, amely – értelmező szótárak és lexikonok egybevágó meghatározása szerint „politikai és/vagy gazdasági hatalom megszerzése és/vagy megtartása érdekében kifejtett erőszak”.

 

Röviden fogalmazva a föderáció gazdasági és katonai terrort (diktatúrát) jelent.

Ennek bizonyítékát a mindennapjainkban játszódó események szolgáltatják.

 

Egy föderatív szövetségi állam tagja (mint Magyarország) társadalomszervezését a települések és a társadalmi csoportok feletti érdekérvényesítés határozza meg politikailag, gazdaságilag és katonailag egyaránt.

 

Ennek következményeit a szocialista-kommunista diktatúrában és a liberális-kapitalista diktatúrában egyaránt tapasztaltuk és tapasztaljuk.

 

Jogilag a föderáció felülről lebontó jellegű. Az iránymutatást és az irányelveket az EU-ban a Lisszaboni Szerződés tartalmazza, vagyis ez minden tagállam Alkotmánya.

 

Iránymutató a négy liberális alapelv:

 

(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. (II. rész 26. cikk)

 

Az iránymutatást kiszolgáló irányelvek:

 

1. A tagállamok minden értékének (benne a termőföld) elvesztése (II. rész 3., 26., 38. cikkei)

2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése (II. rész 34., 35., 63., 101., 107. cikkei)

3. Pénzügyi függetlenség elvesztése (II. rész 282., 295. cikkei)

4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése (II. rész 106., 207. cikkei)

5. Vám elvesztése (II. rész 28. cikke)

6. Az önálló adópolitika elvesztése (II. rész 110. cikke)

7. Külügy és hadügy elvesztése (II. rész 18. pont)

8. Önálló jogalkotás elvesztése (II. rész 288. cikk)

9. Közigazgatás elvesztése (I. rész 5., II. rész 7. cikkek)

10. Belbiztonság elvesztése (II. rész 88., 89. cikkei)

11. Igazságszolgáltatás elvesztése (I. rész 19., II. rész 86. cikkei)

12. A tagország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt államalapító és államalkotó nemzet minden tagja előtt (II. rész 49. cikke)

 

Kiemelt cikkek:

 

1. A termőföld a tőke része

 

(1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.

A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a „mezőgazdasági”, illetve az „agrár-„ kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit.

„Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei. (II. rész 38. cikk)

 

A LSz termőföldet érintő rendelkezéseinek jogharmonizációja a 2013-ban életbe léptetett földhasználati törvény. (Részletesen ld. A földtörvényről, A Lisszaboni Szerződés és a földtörvény, Nyílt levél dr. Ángyán Józsefnek)

 

2. Kizárólagos hatáskör

 

(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:

a) vámunió,

b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,

c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,

d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,

e) közös kereskedelempolitika.

(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. (II. rész 38. cikk)

 

3. A multinacionális cégeknek „jogfelettiség” biztosítása:

 

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel. (II. rész 106. cikk)

 

4. A szubszidiaritás (önrendelkezés) csorbítása:

 

(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. (I. rész 5. cikke)

 

b./ Konföderáció

 

Egy nemzet vagy ország vonatkozásában a konföderáció államszövetséget jelent, amelyet a nemzeti érdekérvényesítés összehangolása határoz meg.

(Az 1848-as gondolatok nemzetközi irányzata a „Duna menti Konföderáció volt.)

 

Az Európai Konföderáció alapelvei

 

(1)     Minden állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen.

 

(2)     Minden embernek a jogok és kötelezettségek összhangjában egy és ugyanazon szabadsága van.

 

(3)     Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona.

 

(4)     Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja.

 

(5)     Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

 

3. §

 

(1)     Az Európai Konföderáció összehangolja a tagországok kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, a tagországok által meghatározott tárgykörökben.

 

(2)     Az Európai Konföderáció a tagországok érdekérvényesítésén és a korlátozás nélküli önkormányzatiságon (szubszidiaritáson) alapszik. Ez a feltétele a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak).

          Ennek megfelelően képviseleti rendszere és intézményei a tagországok pártfüggetlen társadalmi csoportjainak küldöttjeiből épül fel.

 

c./ A föderáció hátrányos következményeinek elhárítása konföderatív eszközökkel (Ok és okozat összefüggése)

 

A továbbiak vázlatpontok, kifejtésük a videón.

 

 

IV. Társadalomszervezésre kiható gazdasági felépítés

 

Kínálat által manipulált kereslet (kínálatmonopólium, samuelseni mátrix-minta befektetők – bankok – multinacionális cégek)

Igények és lehetőségek összhangja (Összehangolt önellátás – természetes mátrix-minta)

 

munkanélküliség

hitelek