A pártrendszer megszűntetése a pártrendszer fegyverével

https://youtu.be/x8SrqPhCE8Q

Az okos ember, ha az ellenség megtámadja, annak fegyverével győzi le azt.

Ellenségünk a háttérhatalom diktatúrája. Fegyvere a megosztottság növelése, vagyis a pártrendszer.

A megosztottság megszűntetésére a megosztottságot kell felhasználni.

Azt mondja a diktatúra, hogy csak párt állíthat jelöltet és jelölőlistát a választásokon, az országgyűlési választáson éppúgy, mint az EU Parlamenti választásokon.  

Tehát listát kell állítani, de úgy, hogy a – jogilag nem támadható - szabályok a pártnélküli (alulról épülő) hatalomgyakorlás céljait szolgálják. Vagyis olyan béranya-párt kell, amely lehetőséget ad arra, hogy a diktatúra támadását kivédjük a diktatúra által elfogadott jogi eszközökkel.

A választás tanúsága: hanyatlik a pártrendszer, távolodunk a demokráciától

A 2014-es országgyűlési képviselőválasztáson nem alkalmaztuk ezt a lehetőséget. Bebizonyosodott, hogy a megosztottság kiterjesztése nem jelenti sem a demokrácia kiteljesedését, sem a népakarat hatásának növekedését[i]:

1.  A FIDESz-KDNP kisebb választói támogatással ért el kétharmados többséget a választásra jogosultak körében (2010-ben 33.67 %, 2014: 26,63 %).

2.  A részvétel csökkent (2010: 62 % felett, 2014: 60 % alatt) annak ellenére, hogy a megosztottság növekedett (pártok száma 2010-ben: 6, 2014-ben: 54).

3.  A kispártok akkor sem érték volna el a parlamentbe kerülés küszöbértékét, ha egy párt név alatt (nem pártszövetségben) indulnak:

- parlamentbe kerülés küszöbértéke (5 %): 239 787 szavazat,

- kispártok által elért összes szavazat: (3,67%), 175 929 szavazat.

A megosztottságot érzelmi hatással lehet fenntartani és növelni, amit a gumicsont-effektus két módszerével lehet elérni:

-    a diktatúra következményeinek megszűntetésére tett (egymástól eltérő) intézkedések javaslatával – pl. devizahitelek, közüzemi díjak, államadósság, egészségügy, nevelés-oktatás, munkanélküliség.

-    megkérdőjelezve a pártok egyes vezetőinek jogkövetését – általában: korrupció, eseti példákkal, mint Simon-ügy, vagy Rogán-ügy.

_______________________________________

2014-ben még két választás áll előttünk. Május 25-én az EU Parlamenti választás, ősszel pedig a települési és kisebbségi önkormányzati választások lesznek.

A kispártok szerepe az EU Parlamenti választásokon

Az európai polgárok az EU-val kapcsolatban három álláspontot képviselnek (ld. „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá” c. tanulmány eurobarometer-adatai).

A föderalisták, akik elfogadják, hogy az EU nemzetek feletti érdekérvényesítést szolgál. Magyarországon az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP pártszövetség képviseli a föderalista nézeteket.

Az euszkeptikusok, akik a liberális diktatúra alapelveinek hátrányos következményeit a nemzeti érdekek összehangolásának (konföderalizmus) módszerével akarják megszűntetni, a diktatúra alapjainak változatlanul hagyása mellett.

Magyarországon a FIDESz, a Jobbik és az LMP mondható euszkeptikus pártnak.

A konföderalisták, akik a nemzetek érdekérvényesítésének összehangolását állítják a nemzetek feletti érdekérvényesítés helyére. Ez a tényleges rendszerváltás (paradigmaváltás).  

Hazánkban a pártok közül Jobbik áll a legközelebb a konföderalizmus paradigmájához, viszont annak rendszerszemléletű alkalmazására alkalmas párt nincs Magyarországon. Ezt jelenti az „Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet”.

Nem kell semmit cifrázni, és a mellébeszélésnek sincs helye!

A kérdés az, hogy vannak-e a kispártok közül olyanok, amelyek felvállalják a konföderalizmus következetes érvényesítését, vagyis a föderatív EU Konföderatív Európává átalakítását, és azok a civil szervezetek, amelyek elfogadják nyilatkozataikban ezt a szellemet, képesek-e levetni azt a gátat, amely megakadályozza őket abban, hogy a diktatúrát saját fegyverével győzzük le.   

A https://eu-no-ek-yes.com/ honlapon minden lényeges információ megtalálható:

-    „A Nemzeti érdekérvényesítő Listát” állító pártszövetség programja a 2014-es EU Parlamenti választásokra,

-    A pártrendszer fegyverét maga ellen fordító „Választási szabályok”,

-    a béranya-pártszövetség létrehozására szolgáló „Megállapodás”,

-    a visszahívhatóságot jogilag megalapozottá tevő „Jogérvényesítési szerződés”.

Ugyaninnen szórólapok is letölthetőek:

-    „Magyarország elvesztésének 12 stációja”,

-    „Az EU minden tagországa elvesztésének 12 stációja” és

-    a „Nemzetek feletti érdekérvényesítés (föderatív szemlélet) oka és következménye”.

A „Konföderációról szóló szerződéstervezet” füzet formájában elkészült.

Plakát-tervet készítettem. 

Ez az én hozományom.

A programból két részt emelek ki, amely konföderatív gondolkodási mód (paradigma) pártrendszer-nélküliségét bizonyítja.

1.  Nincs előzetes listaállítás. A listaállítás április 22-én (a beadás napján) történik. A sorrendet a szövetséget alkotó pártok és szervezetek ajánlás-számai határozzák meg.

2.  Az EU Parlamenti képviselők személyenként évi 40-50 millió forint felett rendelkeznek. A „Nemzeti érdekérvényesítő Listán” bekerült képviselők ezt nem pártnak utalják át, hanem annak az Alapítványnak a számlájára, amelyet a szövetséget alkotó pártok és szervezetek hoznak létre, és az összehangolt önellátás kialakítására fordítják, ami az őszi választások előkészületét is jelenti.

Ezzel a két megoldással a szövetséget alkotó pártok gyakorlatilag megszűnnek és helyet adnak saját területükön az alulról építkezésnek (összehangolt önellátásnak).

A kispártoknak önálló listaállítási lehetősége gyakorlatilag nincs, csak egy pártszövetség alakítására van mód, ami viszont akár három képviselőt is küldhet az EU Parlamentbe.

Ezért fontos ennek az elemzésnek a mielőbbi elolvasása minden érintet párt és szervezet vezetői részéről.

Kelt Szegeden, 2014. Szelek havának 7. napján

Árpád sarja, Halász József