A választások tétje
Az előző EU parlamenti választások idején egy év, a magyarországi idején két év telt el azóta, hogy a világgazdasági válság intenzív szakaszába lépett.
Az azóta eltelt négy, illetve öt év egyértelművé tette, hogy a világválság nemhogy nem szűnt meg, de már nem pusztán gazdasági, és nem ciklikus, hanem meg nem szűntethető és „strukturális” - ahogyan Barroso jellemezte -, vagyis az emberi együttélés minden területére kiterjedővé vált.
Az emberek önérdekükből önvédelemként elsődlegesen saját nemzeti, állami érdekeik védelme felé fordultak, vagyis kialakult és egyre fokozódik a protekcionizmus, ami a teljes önellátás (autarkia) felé vezető első lépés. Ez egy radikális strukturaváltást jelez előre: szabad, független államok kölcsönösen előnyös, egyenlőségen alapuló két- és többoldalú együttműködését, vagyis a konföderatív szövetséget, amely az alábbi iránymutatás alapján épül fel:
(1) Minden állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen.
(2) Minden embernek a jogok és kötelezettségek összhangjában egy és ugyanazon szabadsága van.
(3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona.
(4) Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja.
(5) Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
A globalizálni akaró cionista diktatúra helytartóinak elkeseredett ellenlépése – a protekcionizmus szavakban történő elítélése mellett (ld. G20-ak legutóbbi ülése) – a gyarmatbirodalommá válás feltételeinek erősítése, a nemzetek, államok függetlenségi jogai maradéktalan elvételével.
Európában ezt az Európai Egyesült Államok formai és tartalmi létrehozásával akarják elérni, amihez vezető utat Barroso három, egymásra épülő lépésben jelölte ki:
(1) először az egységes bankrendszert kell kiépíteni, majd
(2) egységesíteni kell a gazdálkodást, központi költségvetéssel, amely fejezetenkénti végsorait bontják le a tagállamok költségvetései.
Ezek a lépések meghatározzák
(3) az EU-kormány létrejöttét.
A magyar kormány a protekcionizmus és a „szövetségi hűség” egymással összeegyeztethetetlen elemeit igyekszik ötvözni, a választók felé a protekcionista elemeket, a cionista diktatúra felső szintű vezetői felé a „szövetségi hűséget” hangoztatva.
A magyar parlamenti ellenzék a megoldásokat és nem a lényeget kritizálva végzi tevékenységét. Ennek legszemléletesebb megnyilvánulása a liberális-kapitalista gazdaságpolitika egységes elfogadása az összes parlamenti párt részéről.
Az EU-választások időpontjának meghatározásával megbízott munkacsoport 2014. május 22 és 25 közötti időpontban javasolja a választásokat.
A magyarországi választások 2014 tavaszán lesznek.
Praktikus a két választást egy napon tartani.
„Az EP-választás az euroszkepticizmus és az Európa-pártiság megméretése lesz.” – mondta Guy Verhofstadt, volt belga kormányfő.
A választás tisztasága miatt mindenkiben tudatosítani kell: az EU nem azonos Európával, sem területileg, sem érdek-meghatározás szerint.
Annak is tudatosodnia kell mindenkiben, hogy az euró a föderatív gondolkodási mód következménye, tehát az euroszkepticizmus az ok egy következményének létjogosultságában kételkedő irányzat, semmi lényeges különbséget nem jelent a jelenlegi helyzethez képest. Ennek bizonyítéka a német Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amely „nem akarja megbuktatni Angela Merkel kancellárt, és nyitott minden olyan együttműködésre, amely szakítást jelent az euróövezeti válság eddigi kezelésével.”
Az EU-ban kételkedés (euszkepticizmus) sem elég, mert lehetőséget ad a kompromisszumra, ezen keresztül a cionista diktatúra visszarendeződésére.
2003-ban a MIÉP-nek volt euszkepticizmust jelentő jelmondata: „EU így nem!”. Ezzel szemben, a Szent Korona Értékrend alapján azt mondtuk akkor is: „EU nem! Sehogysem!”
Ennek figyelembevételével kell megfogalmazni a választás tétjét:
Az EP-választás az állam-függetlenség visszaszerzése paradigmájának és a cionista diktatúra gondolatiságának megméretése lesz, európai szinten, ennek következtében
a magyarországi választás a magyar szabadság visszaszerzése és a cionista gyarmatbirodalmi gondolkodási mód közötti erőpróba lesz.
Képviselőt csak pártok állíthatnak (nincs értelme Magyarországon a „független” jelölésnek – a maygarországi választás során -, mert így a listaállítási lehetőség – és ezzel a hatalomgyakorlásban elfoglalt súly - vész el), ennek következtében ma a magyar szabadság, és az európai államok függetlensége visszaszerzésének nincs szervezett támogatottsága.
A magyar és az európai szabadságot felvállaló választási pártot kell tehát létrehozni, vagy egy meglévő pártnak kell levetnie minden nyugati civilizációs gondolkodási módot és képviselni az egyetemes magyarság egyetemes érdekeit.
Magyarország minden más európai államnál előnyösebb helyzetben van: nemcsak a választók többségi akarata van meg a radikális változtatásra (a magyar és az európai közvélemény-kutatási eredmények szerint), hanem olyan hagyatékunk van - amelyet a Szent Korona Értékrend mentett át -, amely megvalósításával mintát tudunk adni az emberiségnek (így Európának) az emberi életre – Németh László szavaival.
Kelt Szegeden, 2013. Földanya havának 17. napján
Árpád sarja, Halász József