„Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” I. rész
„Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” I. rész
dr. Morval Krisztina EU-parlamenti képviselőasszony felkérésére elkészítettem a föderáció – konföderáció összehasonlítást végző tanulmány I. részét. A II. rész témája a szakterületenkénti összehasonlítás, amelyet 20-áig készítek el.
A Képviselőasszonnyal egyetértésben nyilvánosságra hozom a tanulmányt. Ebben a levélben ennek teszek eleget.
A tanulmány I. részének linkjei:
https://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe_I.docx
https://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe_I.pdf
___________________________________________
Az eddigiekben elemzett és a jegyzetben szereplő cikk-kivonatokból[i] az alábbi következtetéseke lehet levonni:
- az EU jelenlegi formájában rövidesen megszűnik,
- az EU szabályozásának átalakítását tervezik a nemzeti érdekérvényesítés erősítésével, de a nemzetek fölötti (szupranacionális) érdekek lényegi csorbítása nélkül,
- az EU „vegyes” szövetségi állammá alakítását tervezik az EU államok egy részének vezetői, a föderatív elemek dominanciája mellett alkalmazott konföderatív elemek beiktatásával,
- a vegyes gondolkodási mód minta (paradigma) belső ellentmondással újabb válságot készít elő, ami a tiszta föderatív szövetség visszarendeződéséhez vezet.
Több EU államban - a kimutathatóan többséget jelentő - választói akarat ezzel a szándékkal szemben áll. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának bel- és külpolitikája és az amerikai választók akaratának ellentétében ugyancsak a föderatív paradigma tarthatatlansága fogalmazódik meg.
A USA belpolitika válsága a jelenlegi felfogás szerinti világgazdaság végső összeomlását indította el, amit csak mérsékelhet az esetleges 17-ei kompromisszum.
Ebben a helyzetben alakult ki a föderatív diktatúra továbbéltetésében érdekelt vezetők, helytartók és kedvezményezettek Európára vonatkozó végrehajtási tervének két változata:
„A” terv: az előzőek szerinti „vegyes” paradigma érvényesítése az EU működésében,
„B” terv: a választói akaratra hivatkozva megengedni az EU szétesését, ami az államok kiszolgáltatottsága következtében a tagállamok életfeltételeinek olyan szintű romlásához vezet, aminek következtében belekényszerülnek egy tiszta föderatív szövetségi államba, ami már alakulásakor minden legfontosabb szabadságjogot elvesz a tagállamoktól.
Egyetlen megoldás van, ami mindkét tervet képes meghiúsítani:
A 2014-es EU-parlamenti választásokon olyan meghatározó erőt kell létrehozni, amely képes elindítani a föderatív EU konföderatívvá alakítását.
Az a tény, miszerint „Merkel attól tart, hogy a 2014-es EP-választáson előretörnek a populisták és a radikálisok.” arra mutat, hogy az EU országainak egy részében ez az erő már megmutatta magát.
Ahhoz, hogy a pejoratív értelemben vett „populistának, radikálisnak” minősített erő a nemzeti érdekképviseletet dominánssá tevő gyökeres átalakítás elindítója legyen, arra van szükség, hogy az érzelem és az értelem kettősségében váljon egységé.
A 2014-es magyarországi EU-parlamenti választáson ennek a magja alakulhat ki, amennyiben lesz olyan politikai erő, amely olyan jelölteket képes állítani, akik érzik, tudják és eltökélten képviselni akarják a föderatív EU Konföderatív Európává átalakulását.
Magvető havának 26-án és 27-én a Hunok (szkíták) Világtalálkozóján két előadást tartok ennek reményében.
Kelt Szegeden, 2013. Magvető havának 14. napján.
Árpád sarja, Halász József
[i] Merkel 180 fokos fordulatra készül - emelte ki a Handelsblatt. A mélyülő euróövezeti válság hatására egy éve még fiskális uniót, vagyis a költségvetési politika szoros összehangolását szorgalmazta, és úgy vélte, hogy fokozatosan több döntési jogkört kell átruházni az Európai Bizottságra. Az integráció folytatása iránti lelkesedés időközben alábbhagyott Berlinben. A kancellári hivatal helyzetértékelése szerint a nagy tervekből "a lecsupaszított bankunión kívül semmi sem valósult meg".
A berlini vezetés csalódott az Európai Bizottságban, úgy látja, hogy a testület alig használja az euróövezeti válság kitörése óta szerzett új jogosítványait a válságba jutott tagállamok ösztönzésére, a reformok előmozdítására, és ezért nem kívánja tovább erősíteni Brüsszelt.
A Handelsblatt szerint a kancellári hivatal az Európai Parlament (EP) megerősítésére vonatkozó tervekhez is jóval kétkedőbben viszonyul, mint egy éve. Merkel attól tart, hogy a 2014-es EP-választáson előretörnek a populisták és a radikálisok - mutatott rá a Handelsblatt.
Az üzleti lap kiemelte, hogy a német vezetéshez hasonló álláspontra helyezkedett a holland kormány is, amely egy júniusi tanulmányban kifejtette, hogy az integráció további mélyítése helyett vissza kell helyezni jogköröket az Európai Bizottságtól a tagállami kormányokhoz.
Egy ilyen lépés segítene David Cameron brit miniszterelnöknek is, hogy "átvészelje" a brit uniós tagságról rendezendő népszavazást - mondták a Handelsblatt kormányzati forrásai.
Steffen Seibert kormányszóvivő: meg kell vizsgálni "a szabályozási jogkörök nagymértékű koncentrációját" az Európai Bizottságnál. Hozzátette: "értelmes gondolat" a kompetenciák visszatelepítése a tagállami kormányokhoz, és Németország nem zárkózik el, ha más tagállamok ilyen megfontolásokat emelnek napirendre. Megjegyezte: Nagy-Britannia és Hollandia hasonlóan látja a helyzetet.
Német választások - Merkel új Európa-politikát kezdene a választások után - 2013. szeptember 18., szerda (MTI)
Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerét is gyökeresen át kell alakítani.
A brit nép nem akarja a mind szorosabbra vont uniót, és Nagy-Britanniának nem szabad részt vennie e folyamatban. "Más országok csatlakozhatnak az egyre szorosabb Európai Unióhoz, Nagy-Britanniának azonban nincs helye (egy ilyen unióban) ... és gondoskodom róla, hogy ebből mi kiszálljunk"
a London által tagállami hatáskörűnek ítélt döntési jogköröket "haza kell telepíteni" Brüsszelből.
Cameron: Nagy-Britanniának nincs helye egy mind szorosabbra vont EU-ban - 2013. szeptember 29., vasárnap (MTI)
sokkal fontosabb, mint valaha, hogy "önállóan megálljunk a saját lábunkon".
a magyar kormányfő támogatja David Cameron brit miniszterelnök törekvéseit az európai szabályok módosítására. "végső soron egy új alapszerződésre lesz szükségünk".
a brit törekvésekhez csatlakozva kíván ellenállni "a nemzeti szuverenitást felemésztését" célzó brüsszeli törekvéseknek
nem magától értetődő, hogy az EU jobban tud boldogulni, mint a független országok
"Szomorú lenne megválni a vallásos hittől, a nemzeti önazonosságtól, a családtól, sőt a szexuális identitástól is (...) nem ez a szabadság"
néhányan őt hibáztatják "a fasisztoid Jobbik" felemelkedéséért, Orbán Viktor válasza a cikk szerint az, hogy "az idegengyűlölet veszélyes, ám a patriotizmus jó dolog". Az etnikai viszálykodás, amely gyakran területi kérdésekről szól, "Kelet-Európában az élet velejárója"
Orbán a Daily Telegraphnak: "Egyre fontosabbnak tartom a nemzeti szuverenitást" - 2013. október 12., szombat (MTI)