Az Európai Tanács stratégiai EU-programja terrortámadás Európa ellen

Az Európai Tanács stratégiai EU-programja terrortámadás Európa ellen

Az Európai Tanács stratégiai EU-programja terrortámadás Európa ellen[i]

https://nemzetiegyseg.com/AzEuropaiTanacsterrortamadasaEuropaellen.pdf

 

Az Európai Tanács 2014. június 27-én elfogadott „Stratégia tennivalók az unió számára változó időkben” c. programja az Európai Uniónak adott, nemzetek feletti (föderatív) érdekérvényesítéssel elért politikai és gazdasági hatalom erőszakos megtartására vonatkozó utasítás, tehát terrortámadás*.

A terrortámadás levezénylésére az Európai Tanács Jean-Claude Junckert jelölte.

 

* A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek elsődleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célok elérése, vagy a hatalom megtartása.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Terrorizmus)

________________________________

 

„A 2014-es európai választások összehangolatlan, de közös lázadást jeleznek a tagállami kormányok, valamint az európai integrációs folyamatnak a válság utáni prioritásai ellen.” – összegezte a legnagyobb baloldali brit napilap, a The Guardian a május 22-25-i EP-választások eredményét.[ii]

A tiltakozó EP választás (protest-választás) ennek az ideológiai és gazdasági rendszerváltásnak az első lépéseként értékelhető, amely veszélyesen „hígítja a jelenlegi USA-EU-NATO erőtengelyt”[iii].

 

A kérdés az volt, hogy az integrációs folyamattal szembeni közös lázadás összehangolatlansága és a pártok választáskori ígéret-hazugságai (ez utóbbi a szabadság, az emberi jogok és a termőföld megvédésében csúcsosodtak ki, hiszen ezeket nem lehet megvédeni, mert már nincsenek, tehát csak visszavenni lehet) mennyire csökkentik az USA-EU-NATO erőtengely gyöngülését.

 

A továbbiak elé egy gondolat:

„Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” (https://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf) című jogszabálytervezet gyűjtemény megjelenése után egy korombeli, közismert politikus a következőt mondta: „Eddig azt lehetett mondani, hogy a szocializmus egyetlen alternatívája a kapitalizmus. Könyveddel ezt az állítást cáfoltad meg.”

Azóta hét év telt el.

Szeretném, ha írásaim hatására ezt a véleményt mindenki megértené és elfogadná, és azokat a Szent Korona által közvetített gondolkodási mód minta (paradigma) átadásaként értékelné.

 

I. Az EU nemzetek feletti érdekképviselete

 

Az Európai Tanács június 27-én az ortodox föderalista Junckert jelölte az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagyis a „lázadás” hiányosságai nemhogy nem gyöngítették (a Bildenberg csoport szóhasználatával: hígították) a globális diktatúrát, de erősítették.

Az Európai Tanács „Stratégia tennivalók az unió számára változó időkben” c. programja utasítás az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára. Ennek végrehajtását vállalta Juncker, aki a megbízatás elfogadásával bizonyította, hogy megerősíteni szándékozik az EU stratégiai célját, az integrációt (vagyis a nemzetek feletti érdekérvényesítést, a föderalista paradigmát) a stratégiai prioritások megkeményítésével.

 

Annak bizonyítására, hogy stratégiai prioritások megkeményedtek, hasonlítsuk össze az EP 6. és 7. ciklusának stratégiai prioritásait:

 

 

6. ciklus (Barroso)[iv]

7. ciklus (Juncker)[v]

1.

a foglalkoztatás,

az EU gazdasága erősebb és versenyképesebb legyen, miközben a munkahelyek száma növekedjen

2.

az innováció,

az EU mostaninál nagyobb súllyal legyen jelen a világban

3.

az oktatás,

képes legyen megvédeni polgárait és jogaikat,

erősödjön a szabadság, a biztonság és az igazságszolgáltatás

4.

a társadalmi befogadás

5.

az éghajlat/energiapolitika

elinduljon az energiaunió megteremtése előretekintő klímaprogrammal párosítva

 

 

1-hez   Az erősebb és versenyképesebb gazdaság a válságot okozó kínálati túlsúly portfólió-tisztítását[vi] jelenti, a kereslet célirányos manipulálásával, vagyis tényleges munkahelyteremtés nem jön létre.

 

2-höz   A minőségi változtatás (innováció) helyére léptetett mennyiségi növelés nem csökkenti, hanem növeli a túlkínálatot, és ezzel a válságot.

 

3,4-hez Az oktatás nem kiemelt prioritású, ezzel a jövő minőségi változása válik megalapozatlanná.

            A társadalmi befogadás kikerült a prioritások közül, ami – figyelemmel az EU igen alacsony társadalmi tőkéjére[vii] – az EU számára részben előnyös, mert a hazugságok, félrevezetések leleplezésének kisebb a lehetősége, részben pedig hátrányos, mert növeli a bizonytalanságot, ami törvényszerűen a társadalmi tőke csökkenését eredményezi.

 

Az oktatás és a társadalmi befogadás helyére került a polgárok és jogok védelme, valamint a szabadság, a biztonság és az igazságszolgáltatás erősödése.

 

Ezek teljesíthetetlen ígéretek, hiszen az embert és az államot a válságban lévő gazdaságnak alárendeli a Lisszaboni Szerződés, így a személyhez fűződő szabadságjogok nem érvényesülhetnek.

Ami nincs, azt nem lehet sem védeni, sem erősíteni. A polgárok érdekérvényesítését, jogaik érvényesíthetőségét, a szabadságot, a biztonság feltételeit és az jogszolgáltatás igazságszolgáltatássá válását vissza kell állítani ahhoz, hogy azokat védeni és – ezt követően – erősíteni lehessen. 

 

5-höz:  A prioritás lényegében nem változott, viszont arra utal, hogy a Barroso-éra alatt az energetikai és környezetvédelmi kérdések megoldása el sem kezdődött.

            Az „energiaunió” Renzi „ellenmodelljének” egy konföderációra mutató része[viii]. Nyilván ennek prioritások közé felvétele volt az ára annak, hogy Renzi Jenckelt támogassa. 

            Annak kicsi a valószínűsége, hogy a Juncker-korszak alatt ezek a kérdések megoldódnak (vagy akár megoldásuk megkezdődik), tekintettel a mind keményebbé váló hidegháborúra, amelyben Oroszországgal szemben az EU (az USA előretolt helyőrségeként) lényeges erőfitogtatóvá vált, az ukrán válság kirobbantásával.

 

A stratégiai prioritások megkeményítése nem más, mint vétkes hazardírozás.

Az Európai Tanács tagjai nem vették figyelembe azt, hogy a mögöttük álló társadalmi tőke végtelenül kevés egy ilyen döntés meghozatalához.

 

Forrás: Viszonyunk az Unióhoz: euroszkeptikusok, mérsékelt EU-támogatók és föderalisták - https://www.republikon.hu/upload/5000309/EUszkept_anyag_v4.pdf, 2014 electoral impact on political groups of the 7th European Parliament (previous session) - https://en.wikipedia.org/wiki/European_Parliament_election,_2014 és Országok szerinti eredmények - https://www.eredmenyek-valasztasok2014.eu/hu/country-results-hu-2014.html (többi ország esetén „hu” helyett az ország rövidítése)

 

Az EP választásokkor tapasztalt integrációs folyamat elleni lázadás összehangolatlan volt, és a mandátumot kapott képviselők július 1-éig tartó „helyfoglalása” eltérhet a választásokon ígértektől. Ennek következtében az EP által képviselt politikai tőke nagysága eltérhet a választáson kifejezettől, de ez az eltérés nem lehet olyan mértékű, hogy az előző ciklus összetétele megismétlődjön.

 

II. Az EU nemzetek feletti érdekképviseletének hatása Magyarországra

 

Orbán Viktor eszmei tőkéje az euszkepticizmus és az EU-hűség skrizofenitását mutatja. Ennek megfelelően politikai tőkéjének alapját egy kisebbség társadalmi tőkéje adja. A demokrácia megcsúfolása, hogy ez a törpeség óriássá tudott válni Magyarországon, és kétharmados többséget jelent a magyar Országgyűlésben és 12:9-es többséget Magyarország EP képviseletében.

 

Az eszmei tőke kettős tudata a tőke (értsd: az eszmei tőke anyagi része) egyre több hátrányos következményét tárja fel, de az ok változtatását nem tűzi ki célul. Egyedül a „tőke szabad mozgása” liberális alapelvből a termőföld kivételét szorgalmazza nyíltan a Jobbik és burkoltan a FIDESZ[ix], a tőke többi része és a másik három tőkerész (áru, szolgáltatás, munkaerő) mozgásának változatlanul hagyásával[x].

Az eszmei tőke önellentmondásosságát jellemzik Orbán Viktor alábbi gondolatai, amelyekkel zömében az „ellenzéki” pártok is egyetértenek:

 

-    A Fidesz "nem Juncker miatt" érte el ezt az eredményt. Éppen "ellenkezőleg: megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom. A választási ígéretem és az európai alapszabályok megszegése lenne, ha mégiscsak Juncker urat jelölném, csak azért, mert az Európai Néppárt más pártjai ezt akarják" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az ilyen magatartás "lerombolná az Európai Unió alapjait"[xi]

-    … az euró gyengülése fejezi ki leginkább Európa hanyatlását11,

-    … hogyan fordulhat elő, hogy "320 millió amerikai erősebb, mint 500 millió európai"11 (ld. Iraki válság)[xii]

-    … nem személyekkel kell foglalkozni, hanem az Európai Unió működését szabályozó szerződésekkel, amelyek egyensúlyt hoznak létre az egyik oldalon Brüsszel és az Európai Parlament (EP), és a másik oldalon a tagállamok között11

-    A szerződések a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről úgy rendelkeznek, hogy az állam-. illetve kormányfők tesznek személyi javaslatot a pozíció betöltésére, és nem a pártok, "méghozzá függetlenül attól, hogy ki volt a csúcsjelölt"11

 

Az eszmei tőke skrizofén jellegét szüntetné meg a föderatív szemlélet felváltása a konföderatív paradigmával, vagyis gondolkodásunk megváltoztatása11 és az ezt tükröző új alkotmány[xiii]. „A szavazók változtatást sürgetnek[xiv]orbánviktori fordulat arra utal, hogy a kínálat által manipulált kereslet rendszerében feloldhatatlan a szegénység[xv]).

Amíg ez a kettősség meg nem szűnik, addig nem kerülhetnek a pártok (miniszterelnökként Orbán Viktor) stratégiai prioritásai közé a globális föderatív diktatúra – általuk is érzékelt - alábbi következményeinek felszámolása:

 

- bankrendszer[xvi] annak válságával[xvii],

- családok támogatása11.

 

Juncker június 27-i stratégiai tervében szereplő prioritások és Orbán Viktor (lényegében a pártok egységes akaratát is tükröző) stratégiai prioritásai a következők szerint kapcsolódnak egymáshoz:

 

 

7. ciklus (Juncker)5

Orbán Viktor által fémjelzett magyar hatalom prioritásai

1.

az EU gazdasága erősebb és versenyképesebb legyen, miközben a munkahelyek száma növekedjen

magyar közmunkaprogram14,

munkához juttatni az állástalanokat14

2.

az EU mostaninál nagyobb súllyal legyen jelen a világban

érvényesíteni érdekeinket a saját földrészünkön11

3.

képes legyen megvédeni polgárait és jogaikat

szuverenitás és a nemzeti érdekek védelme[xviii]

a kisebbségi és őslakos népek jogainak biztosítása[xix], ukrán helyzet[xx]

ukrajnai válság11

bevándorlás11

4.

erősödjön a szabadság, a biztonság és az igazságszolgáltatás

a nemzetgazdaságok nagyobb mozgástere14

bátran bele kell nyúlni a bankok szabályozásának világába14

reklámadó11,

 

5.

elinduljon az energiaunió megteremtése előretekintő klímaprogrammal párosítva

radikális európai energiaár-csökkentés (magyar rezsicsökkentés logikájával)14

Oroszország-EU-konferencia Ukrajna, Magyarország és az egész EU energiaellátása biztonságba helyezéséért14

6.

 

kötelességüknek tartják megvédeni a magyarok érdekét, a hazai vállalkozásokat és a magyar földet9

 

 

Az Európai Tanács programba foglalt utasítás-pontjainak elemzését a Barroso és a Juncker program összehasonlítása tartalmazza. Az alábbiakban ezek figyelembe vételével elemzem az Orbán Viktor által fémjelzett magyar hatalom prioritásait.

  

1-hez:  A konföderatív szemlélet a települések minőségi és mennyiségi értékteremtő egységként kezelését jelenti. A magyar közmunkaprogram ennek csak a mennyiségi részét tartalmazza, így csak kényszerintézkedésnek tekinthető.

Az EU portfólió-tisztítási  prioritásával az állástalanokat nem lehet munkához juttatni, legfeljebb a közmunkaprogram kényszerintézkedésével.

 

2-höz:  Az EU stratégiai prioritása az, hogy „az EU mostaninál nagyobb súllyal legyen jelen a világban”. Ez föderatív szemlélet, a nemzetek feletti érdekérvényesítést jelenti.

            A magyar hatalom stratégiai prioritása ennek ellentmond: saját érdekeink érvényesítését határozza meg, ami konföderatív alapszemlélet, de csak akkor, ha Magyarország érdekeinek nemzetközi érvényesítése a települések és a társadalmi csoportok érdekérvényesítésének összehangolására épül. Ugyanis a magyarság és más nemzetek érdekérvényesítésének összehangolása kötelezővé teszi, hogy „magyarság” alatt csak az államalapító és az államalkotó nemzetek tagjait értsük. A „saját” kifejezés tehát megszorítóan kiterjesztő, nem kozmopolitásítható. Csak ezzel a szemlélettel teszünk eleget annak a követelménynek, hogy magyar érték csak magyar érdeket szolgáljon.

 

3-4-hez: Az Európai Tanács programja iránymutatást tartalmaz. Részeit irányelvekként kell kifejteni.

A „képes legyen megvédeni polgárait és jogaikat” és „erősödjön a szabadság, a biztonság és az igazságszolgáltatás” prioritás ellentmond az első és második prioritásnak, ugyanis a nemzetek fölötti érdekérvényesítés jelentő föderatív szemlélet emberek feletti érdekérvényesítést is jelent. Így hát az EU-ban a polgárok személyi szabadsága és jogai védelmének irányelvei értelemszerűen nem tartalmazhatnak olyan védelmi intézkedéséket, amelyek egy meg nem lévő állapotra vonatkoznak.

Az ezeket a prioritásokat kifejtő irányelv törvényszerűen hasonló lesz a szubszidiaritást meghatározó EUASz 5. cikkéhez[xxi], vagyis csak szavakban érvényesül, gyakorlati megvalósításának meghiúsítását az EU legfőbb törvénye (a Lisszaboni Szerződés) biztosítja.

 

            A magyar hatalom több prioritást határoz meg a polgárok és jogaik védelmével és a szabadság, a biztonság és az igazságszolgáltatás érvényesítésével kapcsolatban. Alaphibája ezeknek az, hogy az EU alapelveivel ellentétesek, mert olyan konföderatív megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek rámutatnak az eszmei tőke tudathasadásosságára. Olyan elveket sértenek, amelyeket (jogharmonizációval – EUMSz 288. cikk[xxii]) a 2004 óta hozott törvények (beleértve az Alaptörvényt is) tartalmaznak. A legnagyobb ellentmondás a prioritások és az Alaptörvény E) cikke[xxiii] tartalmazza:

„(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.”

 

            A magyar hatalom által meghatározott, de EU tagként nem teljesíthető prioritások, elsősorban az Alaptörvény E) cikke, a Lisszaboni Szerződés EUMSZ 26. cikk9 (négy liberális alapelv), EUMSZ 3. cikk (kizárólagos hatáskörök, kiegészítve a mezőgazdasággal), EUASZ 5. cikk (szubszidiaritás megcsonkítása), valamint a 13 tiltó rendelkezés következtében[xxiv].

 

-    szuverenitás és a nemzeti érdekek védelme,

-    a kisebbségi és őslakos népek jogainak biztosítása,

-    ukrajnai válság (kárpátaljai magyarok),

-    bevándorlás (itt a vendégjogot kellene érvényesíteni, ami ellentmond a negyedik liberális alapelvnek).

-    a nemzetgazdaságok nagyobb mozgástere,

-    bátran bele kell nyúlni a bankok szabályozásának világába,

-    reklámadó.

 

5-höz:  A programban szereplő energiaunió Renzi megfogalmazásában célzott együttműködésként jön létre, összehangoltan érvényesülő természetbarát kivitelezésben. Ez a konföderatív gondolkodási mód érvényesülését jelenti.

           

A magyar hatalom prioritásai között – „keleti nyitás részeként” - ez a következő pontokban szerepel:

           

-    Radikális európai energiaár-csökkentés (magyar rezsicsökkentés logikájával).

     A magyar rezsicsökkentés alapja az energiaár extrafrofit-megszűntetése az energiaszolgáltatás államosításával.

A kőolaj és a földgáz behozott termék.

Az atomerőművek működtetéséhez ugyancsak export fűtőanyag szükséges.

Pusztán gazdasági gondolkodással is érezhető, hogy az energiaár nem EU- vagy magyar kompetencia, hanem az exportár függvénye.

 

-    Oroszország-EU-konferencia Ukrajnáról.

     A jelenleg használt energiahordozók elsődleges beszállítója Oroszország, tehát az EU és Magyarország gazdasági érdeke a hidegháború megszűntetése.

Ez jelenleg kilátástalan az EU ukrajnai provokációja (és az ez által kiváltott helyzet) miatt, ugyanakkor Putyin nyitottságot mutató megnyilvánulása optimizmusra ad okot[xxv].

Az Oroszország-EU konferencia kapcsolatot kezdetét jelentheti az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió között, aminek alapját képezheti, hogy mindkét szervezet a négy liberális alapelvet követi[xxvi]. Meg kell jegyezni, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióról megjelent hírek már nem az integrációról, hanem a célzott területekre vonatkozó koordinációról szólnak[xxvii].

 

-    Magyarország és az egész EU energiaellátása biztonságba helyezése.

     A magyar hatalomnak ez a prioritása csak konföderatív eszközzel, az energiahordozók értékcsere útján történő beszerzésével teljesíthető biztonságosan, ahogyan a BRICS államok árucseréje történik.

     Az itt mutatkozó hibapont az USA és az EU érdeke a hidegháború fenntartásában. Tekintettel arra, hogy az EU stratégiai prioritása nem mutat jelt ennek feloldására, a magyar prioritás teljesítése sem lehetséges EU tagállamként.

 

6-hoz:  Az Európai Tanács programja nem tartalmaz iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a termőföld kikerülne a tőke fogalmi köréből.

           

            A magyar hatalom prioritásai között szerepel a magyar föld megvédésének kötelezettsége9.

            Ennek a prioritásnak a végrehajtási módjára nem tesz javaslatot a kormány, szerinte a hatályos földforgalmi törvény[xxviii] alkalmas a magyar föld megvédésére. Hogy ez még sincs így, bizonyítja a FIDESZ EP-képviselője, Pelczné asszony, aki szerint „kötelességüknek tartják megvédeni a magyarok érdekét, a hazai vállalkozásokat és a magyar földet”. (Ha a földforgalmi törvény biztosítja, hogy a magyar föld magyar kézben legyen és a magyar érdekeket szolgálja, akkor mit kell védeni?)  

 

            A Jobbik és a „földvédők” a magyar termőföld megvédésének alapkérdéseként tekintik a termőföld kivételét a szabad mozgású anyagi tőke fogalomköréből. Ez a föderalisták szerint az EU-t veszélyeztető „szélsőség”, amely – ha kiteljesedik a Szent Korona Értékrend szerint – „legveszélyesebb szélsőséggé” válhat.

            A kiteljesedés a föderális liberális-kapitalista szemlélet (és ezzel a nyugati civilizáció paradigmája) felváltását jelenti a konföderatív gondolkodási mód mintára, amely kizárja azt is, hogy Magyarországra érvényesüljön a jogharmonizációs kényszer, ami magyar törvénnyé teszi a nemzetek feletti érdekérvényesítést[xxix].

 

Az Európai Tanács által megfogalmazott és a magyar hatalom által támogatott prioritások közötti eltérés azt bizonyítja, hogy eszmei tőkéjének kettős személyisége miatt véli úgy Orbán Viktor, hogy a nemzeti hatáskörök uniós elvonását, az EU alapszerződésének "lopakodó" módosítása okozza, hiszen a nemzeti hatásköröket a Lisszaboni Szerződés vonta el, és ezt az Alaptörvény szentesítette E) cikkével. Az EU „csupán” alkalmazta az alapszerződését, és ezt az alkalmazást – az EUMSz 288. cikke22 szerint – a tagállamok kötelesek beépíteni („jogharmonizálni”) saját jogrendszerükbe.

Orbán Viktor „lopakodó” elméletének oka felelősség-áthárítás, ugyanis a Magyar Országgyűlés 2007. december 22-én megerősítette – az akkor még egységes szövegbe foglalás nélküli – Lisszaboni Szerződést, vagyis a nemzeti hatáskörök elvonását.[xxx]

 

III. Az EU föderatív, nemzetek feletti érdekképviseletének következménye az EP 7. ciklusában

 

Az Európai Tanács terrortámadása meggyorsította az EU szétesését azzal, hogy az Európai Bizottság élére Juncker urat jelölte, aki vállalta, hogy az ET programjával szembeszegüljön a választásokon kifejezésre juttatott népakarattal.

A hidegháborús taktikázás előkészíti Ukrajna, Moldova és Grúzia társadalmi, gazdasági és politikai válságba sodrását, felszínre hozza, és társadalmi válsággá fokozza Lengyelország, Románia és Szerbia belső társadalmi ellentéteit.

A magyar választók közvetlen népakarat kifejezéséhez való joga érvényesítésének (népszavazás) megtiltása életünket alapvetően meghatározó kérdésekben, ezzel a nemzetközi szervezeti tagságunkból eredő hátrányos következmények megakadályozásának ellehetetlenítése belátható időn belül (a kialakult folyamat felgyorsulása következtében 2017-ig) kikényszeríti a nemzetek feletti érdekeket érvényesítő föderatív rendszer felváltását a nemzeti érdekek összehangolására épülő konföderatív rendszerrel.

 

Az Európai Tanács döntésében megmutatkozó felelőtlenség a társadalmi tőke által nem támogatott politikai tőke terrortámadása Európa ellen, mivel a kisebbség érdekeinek érvényesítésével a politikai és gazdasági hatalmat erőszakkal akarja megtartani. Erre eszközként akarja felhasználni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet.

Szándékát akkor tudja megvalósítani, ha az Európai Parlamentbe került képviselők többsége szavazógéppé alázódik. A most folyó lobbiharc eredménye csak július elseje után válik nyilvánossá a frakciók megalakulásával, és a frakciók közötti kompromisszum-pontok felvázolásával. Az Európai Tanácsnak a hatalom gőgjével meghozott felelőtlen döntése arra enged következtetni, hogy megfelelő erő fog rendelkezésre állni a terrortámadás véghezviteléhez.

 

Európa nemzeteinek önvédelmi kötelessége ellentmondani és ellenállni a föderatív diktatúra terrortámadásnak.

 

Kelt Szegeden, 2014. Napisten havának 30. napján.

dr. Halász József



[i] A tanulmány megállapításait címenként az alábbi anyagok támasztják alá:

(Csoportosítási címszavak: EU, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Oroszország elleni szankciók)

 

EU

 

EU-csúcs - Új stratégiát fogadott el az EU számára az Európai Tanács - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=423823&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

EU-tisztújítás - Az ellenzéki pártok üdvözlik Juncker jelölését, Orbán szerint erőteljes jelzést kellett adni - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=423816&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

EP-képviselők szerint közelebb kell hozni az uniót az emberekhez - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=423729&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

Ukrajna, Moldova, Grúzia

 

EU-csúcs - Aláírták a társulási megállapodásokat - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=423675&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

Ukrán válság - Oroszország: súlyos következményei lesznek az EU-val kötött ukrán, grúz és moldáv megállapodásoknak - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=423654&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

A Keleti Partnerség európai integrációja: lépés az ismeretlenbe - https://hungarian.ruvr.ru/2014_06_27/A-Keleti-Partnerseg-europai-integracioja-lepes-az-ismeretlenbe-8670/

 

Oroszország elleni szankciók

 

Ukrán válság - EU-csúcs - Moszkva hétfőig kapott haladékot - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=423716&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

Brüsszel kelletlenül, de elismeri Moszkva igazát - https://hungarian.ruvr.ru/2014_06_19/273713667/

Putyin: az EU és Oroszország közötti választás erőltetése megosztotta Ukrajnát - https://hungarian.ruvr.ru/news/2014_06_27/274004872/

Putyin felszólította a világot, hogy fogjon össze a válság színe előtt - https://hungarian.ruvr.ru/news/2014_06_27/Putyin-felszol-totta-a-vilagot-hogy-fogjon-ossze-a-valsag-sz-ne-elott-0257/

 

[ii] EP-választás - Brit sajtó: "Európa jobbra rántotta a kormányt" - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=414977&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

[iii] Official Bilderberg 2014 membership list released - https://www.infowars.com/official-bilderberg-2014-membership-list-released/

 

[v] EU-csúcs - Új stratégiát fogadott el az EU számára az Európai Tanács https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=423823&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

[vi] Portfólió

Szó szerinti jelentése: tárca. Befektetések esetében azt jelenti, hogy a befektetőnek milyen jellegű befektetései (részvénykötvény, ingatlan stb.) vannak, de jelenti ugyanazon jellegű befektetések (pl. részvénybefektetés) diverzifikációját is (valakinek nemcsak egyfajta részvénye van, hanem több cég papírjait is megvásárolta). Egy befektető alapvetően azért alakít ki portfóliót, hogy ne csupán egyetlen befektetési formától, vagy papírtól függjön. A portfólió alapvetően a kockázatmegosztás eszköze.

https://www.bankihitel.hu/?us=fogalomtar&id=326

 

[vii] Megjegyzés:

A nyugati civilizáció paradigmáját követő hivatalos tudomány művelőinek rá kellett jönniük arra, hogy a lényeges fogalmak anyagi értelmezésével nem lehet a föderatív rendszerből eredő hátrányos következményeket orvosolni, ezért „feloldják” az anyagi értelmezést az okból eredő általános következmények ál-rendszerbe csoportosításával. Ez vonatkozik a „tőke” kifejezésre is.

Ezért a „tőke” szót a továbbiakban „A ’tőke’ kifejezés ősi civilizáció szerinti, eredetet visszahozó értelmezése” c. munkában leírtak szerint használom (https://nemzetiegyseg.com/Atokekifejezes140424.pdf)

 

[ix] Pelczné: a szabad nemzetek Európájáért dolgozunk majd - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=423746&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

[x] 26. cikk

(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

 

38. cikk

(1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.

A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a „mezőgazdasági”, illetve az „agrár-„ kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit.

„Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei.

(2) Ha a 39-44. cikk másként nem rendelkezik, a belső piac létrehozására illetve működésére megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell.

(3) A 39-44. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket az I. melléklet sorolja fel.

(4) A mezőgazdasági termékek belső piaca működésének és fejlődésének együtt kell járnia egy közös agrárpolitika létrehozásával.

(A Lisszaboni Szerződés „Az Európai Unióról működési szabályzata” (EUMSz) - https://www.consilium.europa.eu/documents/treaty-of-lisbon?lang=hu)

 

[xi] az ukrajnai válságot, amelynek kulcskérdése szerinte az, hogy "miként tehetjük végre világossá, hogy Európa az európaiaké".

    Nem szabad hagyni, hogy Európa sorsát ismét Moszkva és Washington határozza meg, ezért az európaiaknak kell rendezniük az ukrajnai válságot. "Meg kell tanulnunk érvényesíteni az érdekeinket a saját földrészünkön. Európa azonban pillanatnyilag nem képes erre"

… "a hidegháború már régen kézzel fogható", és egy ország sem tett annyira sokat a még nagyobb baj elkerüléséért, mint Németország.

"a férfiak ordítanak, de gyakran nem történik semmi", a nők viszont nem kiabálnak, "mégis legtöbbször az történik, amit őt akarnak"

… a bírálatok forrása az a meggyőződése, hogy Európában sürgős irányváltásra van szükség, különben összedől "az európai ház".

Magyarország például "tudatosan törekszik államilag támogatott munkahelyek teremtésére, hogy munkához juttassa az állástalanokat", amit "az EU rendszeresen bírál".

Magyarország továbbá az Egyesült Államok szintjére akarja csökkenteni az energia árát, hogy "versenyképessé tegye Európát", ami szintén konfliktushoz vezet Brüsszellel.

… a képzett munkaerő hiányát nem lehet bevándorlással enyhíteni.

… bevándorlás "helyett a családok támogatására törekszem, a férfi és nő gyermekeket nemző házasságára"

… "a gondolkodásunk megváltoztatása nélkül nem tudjuk fenntartani az életszínvonalunkat Európában"

… azon kell gondolkodni, hogyan fordulhat elő, hogy "320 millió amerikai erősebb, mint 500 millió európai"

Európa azzal foglalkozik, hogy "megmentse a valutáját az összeomlástól" - mondta a kormányfő, aki szerint az euró gyengülése fejezi ki leginkább Európa hanyatlását.

… a reklámadót sokan a sajtószabadság elleni támadásként értékelik, hangsúlyozta, hogy nem a sajtószabadságról van szó, hanem vállalkozások - különösen televíziók és nagy kiadóvállalatok - nyereségéről. 

    Az ilyen cégek - köztük külföldi befektetők érdekeltségei - "óriási nyereséget" termelnek, és a kilencvenes évek közepe óta léteznek tervek ennek a nyereségnek a "megfelelő adóztatásáról".

Jean-Claude Juncker vagy Martin Schulz kerüljön az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, azt mondta, hogy nem személyekkel kell foglalkozni, hanem az Európai Unió működését szabályozó szerződésekkel, amelyek egyensúlyt hoznak létre az egyik oldalon Brüsszel és az Európai Parlament (EP), és a másik oldalon a tagállamok között.

A szerződések a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről úgy rendelkeznek, hogy az állam-. illetve kormányfők tesznek személyi javaslatot a pozíció betöltésére, és nem a pártok, "méghozzá függetlenül attól, hogy ki volt a csúcsjelölt".

… a Fidesz "nem Juncker miatt" érte el ezt az eredményt. Éppen "ellenkezőleg: megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom. A választási ígéretem és az európai alapszabályok megszegése lenne, ha mégiscsak Juncker urat jelölném, csak azért, mert az Európai Néppárt más pártjai ezt akarják" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az ilyen magatartás "lerombolná az Európai Unió alapjait".

Orbán-interjú a Bildben: "Megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom" (további hivatkozásként: **)  - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420866&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

[xii] Tony Blair:

A jelenlegi iraki iszlamista felkelésnek nem az az oka, hogy a nyugati szövetségesek 2003-ban katonai beavatkozással eltávolították Szaddám Huszein néhai iraki elnök rezsimjét

… a jelenlegi iraki erőszakcselekmények kirobbanása "megjósolható" volt már akkor, amikor a Nyugat úgy döntött, hogy nem tesz semmit Szíriában.

Az iszlamista szélsőség újjáépülését, finanszírozási forrásainak megújulását és újbóli felfegyverzését az tette lehetővé, hogy ezek a csoportok a szíriai háborúban terjeszkedhettek és szerezhettek tapasztalatokat

az olajexport-bevételeket sem az ország újjáépítésére használta fel, és az iraki fegyveres erők sem látták el megfelelően feladatukat.

    Mindez elidegenítette az iraki szunnita közösséget, és felvethető az a kérdés is, hogy az amerikai fegyveres erőket nem vonták-e ki túl hamar Irakból

"Meg kell szabadulnunk attól a gondolattól, hogy (az iraki válságot) mi okoztuk, mert nem mi okoztuk"

Sir Christopher Meyer (Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete)

"Most aratjuk le, amit 2003-ban elvetettünk (...) Ez nem utólagos okoskodás, a háború előtt is tudtuk, hogy Szaddám Huszein eltávolítása súlyos mértékben destabilizálja Irakot, amelyet Huszein 24 évig vasmarokkal irányított"

Eric Groves professzor:

Szíriában az a szélsőséges szunnita csoport - az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) - is harcol Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen, amely Irakban jelentős területeket hajtott ellenőrzése alá. Ha a Nyugat Szíriában beavatkozott volna, azt nem az ILIÁ, hanem az Aszad-rezsim ellen tette volna, és az intervenció éppen az ILIÁ érdekeit szolgálta volna

Iraki lázadás - Blair: nem Szaddám Huszein eltávolítása az oka a válságnak - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420372&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

A dél-iraki fő nyersolajexport-létesítményeket is elérhetik az Irak északi és középső térségeiben előrenyomuló szélsőséges iszlamista erők, több millió hordós napi exportkapacitást veszélyeztetve

Barclays szakelemzői szerint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szunnita felkelőcsoport észak-iraki előrenyomulásának egyik legközvetlenebb hatása az lesz, hogy a Törökországba vezető, 600 ezer hordós napi kapacitású Kirkuk-Ceyhan nyersolajvezeték javítási munkálatai várhatóan leállnak.

… a dél-iraki Bászra kikötőjén keresztül zajló, jelenleg napi 2,6 millió hordó körüli olajexportot eddig nem érintette a szélsőségesek mostani előrenyomulása, ám az elmúlt egy évben a déli olajlétesítményeket is érték időnként robbantásos támadások.

… az észak-iraki harcok korlátozott közvetlen rizikót jelentenek, mivel az iraki olajipar a déli országrészben és az autonóm kurd térségben koncentrálódik.

… az teljesen valószínűtlen, hogy a nyugat ismét bele akarna bonyolódni egy iraki háborúba, tekintettel arra, hogy csak nemrég keveredett ki belőle, és Afganisztánból is éppen kivonulóban van, ráadásul a szíriai és az ukrajnai válságot is tétlenül szemléli.

… "egyértelműen egyre szűkebb esélyűnek" tekintik azt a prognózisukat, hogy a Brent hordójának árfolyama az idei év végére 100 dollár alá kerül.

Iraki lázadás - Londoni elemzők: a dél-iraki olajlétesítményeket is elérhetik a szélsőségesek - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420407&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

    Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) elnevezésű, szélsőséges szunnita milícia az elmúlt napokban Bagdadról északra jelentős területeket vont az ellenőrzése alá. Az iraki kormány megerősítette a 7 millió lakosú főváros védelmét.

… az amerikai kormány fontolóra vette, hogy a súlyosan megromlott iraki helyzetről közvetlen eszmecserét folytasson a hosszú éveken át ellenségnek tekintett Teheránnal.

… az Egyesült Államok és Irán közös érdeke az iszlamista lázadók visszaszorítása

Núri al-Máliki iraki miniszterelnök képtelen egyben tartani az országot, de egy amerikai-iráni szövetség erre képes lehet. A politikus az általa lehetségesnek tartott partnerséget az Egyesült Államok és Sztálin második világháborús, Hitler-ellenes összefogásához hasonlította.

… a hétvégén 500 iráni forradalmi gárdista érkezett az iraki Dijala tartományba.

… a Perzsa-öbölbe vezényelte a George H.W. Bush repülőgép-hordozót. … a lépés nagyobb rugalmasságot biztosít Barack Obama elnök számára, ha katonai fellépésre lesz szükség az amerikai állampolgárok és érdekek védelmében. 

… a Máliki megsegítésére végrehajtandó esetleges légi- vagy dróncsapásokat is attól tenné függővé, hogy a kormányfő megkísérli-e áthidalni a síiták és a szunniták közötti, általa csak elmélyített ellentéteket.

A bagdadi vezetés, noha igényt tartott volna a további amerikai katonai jelenlétre, nem volt hajlandó meghosszabbítani az amerikai katonáknak az iraki igazságszolgáltatás alóli mentességét, amit Washington nem fogadott el.

Iraki lázadás - Megerősítették a bagdadi amerikai nagykövetség védelmét - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420491&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

Az Egyesült Államok lehetséges válaszlépésnek tartja, hogy légicsapásokat mérjen az iraki iszlamista lázadókra, akik nemcsak a Közel-Kelet békéjét veszélyeztetik, hanem Amerikának és Európának is kárt akarnak okozni

… az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű radikális csoport megállítása érdekében Washington kész párbeszédet kezdeni Iránnal is.

… az ILIÁ nemcsak a Közel-Kelet stabilitását veszélyezteti, hanem Amerikára és Európára nézve is fenyegetést jelent. Mint mondta, a szíriai polgárháborúban is aktív ILIÁ, illetve más ottani fegyveres csoportok soraiban ausztrál, brit, kanadai, francia, német, holland és amerikai állampolgárok is vannak, akik hazatérve ezekben az országokban is támadásokat hajthatnak végre.

Iraki lázadás - Kerry: lehetséges válaszlépés a légicsapás - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420751&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

Barack Obama amerikai elnök hétfőn levélben értesítette a kongresszust, hogy 275 fő katonai személyzettel erősíti meg az Egyesült Államok bagdadi követségének védelmét.

    Az elnök szerint az erősítés addig marad az iraki fővárosban, ameddig a biztonsági helyzet javulása már nem teszi indokolttá a jelenlétét.

    A Fehér Ház ismételten megerősítette, hogy nem küld harcoló alakulatokat Irakba és nem sodródik bele egy új iraki háborúba.

    Az elnök hétfő este nemzetbiztonsági stábjának társaságában mérlegelte az iraki katonai fellépés lehetséges módozatait. Barack Obama attól tette függővé az amerikai segítségnyújtást, hogy Núri al-Máliki iraki miniszterelnök tesz-e lépéseket annak érdekében, hogy kiszélesítse a síiták által dominált kormányának összetételét.

Az Egyesült Államok és Irán képviselői hétfőn Bécsben rövid megbeszélést tartottak az iraki helyzetről.

… az amerikai külügyminisztérium néhány hónappal ezelőtt még a terrorizmust támogató államként bélyegezte meg Iránt és azt állította, hogy az iraki síita  csoportokat felfegyverző Teherán az iraki erőszakcselekmények fő felbujtója. A televízió amerikai katonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy két szíriai harci gép szombaton az iráni hírszerzéstől támogatva, iraki területen támadta meg az ILIÁ két hadoszlopát.
    "A légicsapás előrevetíti annak lehetőségét az Egyesült Államok, Irán és Szíria ugyanazon ellenség ellen harcoljon Irakban"

Iraki lázadás - Obama 275 katonát küld a bagdadi amerikai követség védelmére - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420864&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

[xiii] "El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához" és "jó harcosok voltak" - mondta Orbán Viktor. "Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket", és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire "Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el"

Orbán-interjú a Bildben: Nagy Imre újratemetése "a szívek forradalma volt" - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420489&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

[xiv] … a májusi európai parlamenti (EP-) választáson a szavazók egyértelművé tették, nem akarják, hogy az elmúlt öt év uniós politikája folytatódjon, változtatást sürgetnek, ezért "dinamizmusra, fiatalságra, energiára, bátorságra lesz szükségünk".

a nemzetgazdaságok minél nagyobb mozgásteret kapjanak

"Ha az EU-nak jól megy, az csak azért lehetséges, mert a nemzetgazdaságok jól teljesítenek"

"Hívjunk össze egy Oroszország-EU-konferenciát, és ne csak az ukrán válságot, hanem az oroszokkal való együttélés következő 20-25 évének fontosabb pontjait is állapítsuk meg, kössünk erről megállapodást" - szorgalmazta. Szerinte ezzel "biztonságba helyezhetjük Ukrajnát, Magyarországot és az egész EU energiaellátását is".

radikális európai energiaár-csökkentést szeretne, ami - jelezte - egybevág a magyar rezsicsökkentés logikájával.

… a munkahelyteremtő befektetésekben az adott államoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk … nem szabad arra várniuk, hogy majd az üzleti szféra kirántja saját magát a bajból, "ahogyan az a magyar közmunkaprogramból már ismert"

… bátran bele kell nyúlni a bankok szabályozásának világába is. "Úgy, ahogy a devizahitelesek ügyében eddig eljárt Magyarország”

EU-tisztújítás - Orbán Viktor: nagyobb mozgásteret kell adni a nemzetgazdaságoknak! (további hivatkozásként: *) - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420736&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

[xv] A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat* érintő kutatása szerint a szervezet tagjai körében növekszik azon emberek aránya, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni családjuknak. Az arány Magyarországon igencsak elkeserítő: a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A helyzet ráadásul 2007 óta rendkívüli mértékben romlott hazánkban a kutatás szerint.

… a volt szovjet tagköztársaságok, illetve Ázsia jelentős területein 2007 óta komoly javulás volt a tekintetben, hogy az emberek meg tudják-e venni maguknak a szükséges élelmiszert, addig a 2008-ban bedurvuló gazdasági válság sok OECD-tagállamban rendkívüli hatásokkal járt.

A közvélemény-kutató cég kiemelte, hogy a legrosszabbul teljesítő 10 ország között döntően az OECD-tagállamok szegényebb országai találhatóak.

Megdöbbentő: éhezik a magyar gyerekek fele - https://hvg.hu/gazdasag/20140602_A_magyar_csaladok_fele_ehezik

 

* Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

A szervezet fő céljai között szerepel, hogy a tagállamokban elősegítse a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási szint elérését, az életszínvonal emelkedését és a pénzügyi stabilitást.

Alapító tagok: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, USA és Kanada, majd később csatlakozott: Ausztrália, Csehország, Dél-Korea, Finnország, Japán, Lengyelország, Magyarország, Mexikó, Szlovákia, Új-Zéland.

https://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1016

 

[xvi] Magyarország EU-nagykövete is aláírta szerdán az egységes bankszanálási alap feltöltéséről és a nemzeti hozzájárulások közös célú felhasználásáról szóló kormányközi megállapodást.

A dokumentumot, ami még nem jelenti a bankunióhoz történő automatikus csatlakozást, de annak előfeltétele, a 28 tagállamból 26-an írták alá, Nagy-Britannia és Svédország nem.

Arra a kérdésre, hogy mi döntött végül a kormányközi megállapodás aláírása mellett, egy névtelenségbe burkolózó forrás a magyar miniszterelnök szavait idézte, miszerint „ha az ember nem a vacsoraasztalnál foglal helyet, könnyen az étlapra kerülhet”.

… megállapodás az euróövezeten kívüli országokra, így hazánkra is csak akkor lesz kötelezően érvényes, ha és amikor belépnek a bankunióba, ahová az egységes bankfelügyeleten és az egységes bankszanálási rendszeren keresztül vezet az út.

A kérelem benyújtásának az MNB-ről szóló törvény módosításáról szóló tervezet elkészítése is az előfeltétele, hiszen a bankfelügyeletet a jegybanktól az EKB venné át. Frankfurtnak ezt követően át kellene világítania a hazai bankrendszert, ahogy azt jelenleg az euróövezet bankjaival is teszi.

A bankunió két pilléréről, az egységes bankfelügyeleti mechanizmusról és az egységes bankszanálási mechanizmusról folytatott tárgyalásokon a valutaövezeten kívüli tagállamoknak, köztük Magyarországnak egybehangzó vélemények szerint kedvező feltételeket sikerült kialkudnia mindkét esetre: ha kezdettől fogva csatlakoznánk vagy csak a későbbiekben.

Hazánknak legkésőbb az euró bevezetésekor kell belépnie a bankunióba. Addig azonban a rugalmas keretnek köszönhetően bármikor beléphet. Ha erre sor kerülne, a magyar tulajdonú bankok közül az OTP közvetlen felügyelete mindenképpen átkerülne Frankfurtba, továbbá 13 külföldi kézben lévő leánybanknak.

… a kormány előbb meg akar győződni az új mechanizmus működéséről, mielőtt a csatlakozás kérdésében döntene. Több más ország is hasonlóan áll a kérdéshez, a kívülállók közül talán csak Románia és Dánia tervez azonnali belépést, miközben Nagy-Britannia és ezek szerint Svédország is kimarad.

Az alapot kizárólag a bankok befizetéseiből töltik fel, mégpedig úgy, hogy a tagállamokban beszedett bankszanálási pénz egy részét az európai alapba utalják, ami eredetileg az egyes aláíró országokhoz tartozó (nemzeti) részekből áll majd.

Az alapszabály mostantól ugyanis a belső feltőkésítés lesz, ami azt jelenti, hogy a bankoknak adófizetői pénzek helyett első körben a részvényeseiket és a hitelezőiket kell majd tetemre hívni, ha menteni kell a „családi ezüstöt”. A bankok eszközállományának legalább a 8 százalékáig nekik (és egy előzetes sorrend értelmében a 100 euró fölötti betétek tulajdonosaiknak) kell majd előteremteniük a forrásokat, mielőtt bármilyen más eszközt bevetnének. Ez szakértők szerint az esetek túlnyomó részében elég is lesz, legalábbis az eddigi bankszanálások során nem volt szükség 8 százalék fölötti belső feltőkésítésre.

… az átmeneti időszakban tárgyalásokat kezdenek egy közös pénzügyi védőhálóról annak érdekében, hogy az egységes bankszanálási alap kölcsönöket vehessen fel, amelyeket a bankszektor hozzájárulásaiból kell majd visszafizetni.

… a szerződő felek leszögezik, hogy maguk számára kötelezőnek tartják a belső feltőkésítési szabályokat, ahogy azokról a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv rendelkezik. Ennek betartása az alaphoz való hozzáférés előfeltételének számít majd.

Magyarország is belép a bankunió "előszobájába" - https://bruxinfo.eu/cikk/20140521-magyarorszag-is-belep-a-bankunio-eloszobajaba.html

 

[xvii] Történelmi csúcsra, 1242 milliárd forintra emelkedett március végére a nemtörlesztő lakossági hitelek összege - mutatják az MNB friss adatai. Ezzel a lakossági nemfizetési arány soha nem látott, 19,2%-os szintet ért el annak ellenére, hogy a Nemzeti Eszközkezelő már 60 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg a lakosságot.

(Részletek az Országgyűlés devizahitellel kapcsolatos munkájának elemzéséről szóló tanulmányban.)

Drámai számok a bankoktól: nem volt még ennyi becsődölt család - https://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/dramai_szamok_a_bankoktol_nem_volt_meg_ennyi_becsodolt_csalad.1.199328.html

 

… az Ecofin* megállapodott az egységes bankszanálási mechanizmus fő elveiről, amivel – a biztos szavai szerint – a masszív bankmentés időszaka lezárult.  Barnier egyúttal azzal is elbüszkélkedett, hogy mostantól nem az adófizetők pénzét kell efféle akciókra költeni.

Egy ilyen döntés megnyugtatná a piacot, afféle viszontbiztosításként szolgálna.

Bankunió: 'forradalmi kezdet' Brüsszelben, Magyarország kivár - https://hvg.hu/gazdasag/20131219_Forradalmi_EUdontes_Magyarorszag_masfele

 

* ECOFIN Tanács (ECOFIN Council): az EU-s tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (bővebben ld. EU Tanácsa). Évente általában két alkalommal kerül sor ún. informális ECOFIN ülések megrendezésére, melyekre a pénzügyminiszterek mellett az EKB és a tagállami jegybankok vezetői is meghívást kapnak. Ezeken a találkozókon közösen tekintik át azokat a pénzügyi kérdéseket, melyek kezelésében a tagállami jegybankoknak is alapvető feladataik vannak.

MNB EU miniszótár - https://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/A_jegybank/eu/eu-kber-tudnivalok/EU_miniszotar_Aug_2012.pdf

 

Törékeny kilábalás indult el a világ bankszektorában. Bár némileg nőtt a bankok értékeltsége könyv szerinti értékükhöz képest, messze vagyunk a 2008 előtti szinttől, és semmi jel nem utal arra, hogy visszatérne a válság előtti profitabilitás.

A bankok viszonylag vékony rétege tud csak értéket teremteni, ők viszonylag jól muzsikálnak disztinktív* stratégiájuknak köszönhetően, az átlag azonban még mindig valahol 0 közelében van. Semmi jel nem mutat arra, hogy visszatérünk a fénykorba.

A bankrendszer közel 4000 milliárd dolláros biznisz, a világ legnagyobb iparága.

A hitelezés nem más, mint egy információs aszimmetria feloldása: adatszolgáltatás, amelyben a megtakarítók és a hitelfelvevők összekapcsolódnak egymással. A hitelezés egyre inkább adatközpontú és egyúttal személyes lesz. A McKinsey öt jelentős változást lát: 

1.   Tökéletes személyre szólás: mindenki tökéletesen személyre szóló hitelt kap majd 

2.   Digitális marketing és sales: eltolódhat a helyalapú (location-based) értékes felé 

3.   Kockázati forradalom: a legfontosabb változás - külső (pl. a közösségi médián alapuló) adatokból jobb kockázati becslés készíthető, mint a bankok belső adataiból 

4.   Teljes automatizált működés 

5.   Új üzleti modell

Abban a paradox helyzetben lesznek a magyar bankok és a cégek, hogy előre kell ugraniuk, elkapva néhány kritikus innovációs faktort ahhoz, hogy sikeresek legyenek. 

 

* disztinktív = megkülönböztető, különbségtevő

Támadják a bankszektort, óriási botrány a levegőben - https://www.portfolio.hu/vallalatok/tamadjak_a_bankszektort_oriasi_botrany_a_levegoben.199118.html

 

[xviii] 1990 előtt az államban testesült meg az elnyomás és a megszállók kiszolgálása, ezért az államot tekintettük fő ellenségnek. Úgy vélekedett, ezért az első rendszerváltás eredményeként egy saját polgárait megvédeni képtelen, a közösség érdekeit képviselni alkalmatlan állam született meg.

… négy év távlatából már látjuk, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt, 20 év alatt a második. Leváltottuk azt a rendszert, amely a kommunizmus megdöntése után épült fel, aminek a felépítésében mi is részt vettünk, amit korábban sikertelenül próbáltunk megjavítani

… a nemzetnek és a nemzeti érdeknek nem volt sem megtestesítője, sem képviselője, helyette a fékek, az ellensúlyok és a szabad piac nevében a „labancok és megbízóik kényük- kedvük szerint alakították a dolgokat Magyarországon”.

2010-ben már látszott, hogy a posztkommunista rendszer nem tudta bebizonyítani gazdasági, társadalmi és morális fölényét a régivel szemben. Az ország úgy érezte, hátrább és lejjebb kerültünk, amíg 2010-ben be nem telt a pohár, és újabb rendszerváltás mellett döntöttünk

… mindent újra kellett értelmezni, tervezni és alkotni, és az erős Magyarországot kellett célul kitűzni.

Emellett helyre kellett állítani a szuverenitást és a nemzeti érdekek védelmét a külső és nemzetközi erőcsoportokkal szemben.

… a második rendszerváltás ténye önmagában cáfolja azt a feltételezést, hogy az emberek ne akarnának részt venni a politikában.

Ma két út áll előttünk: itt a második rendszerváltás, ott a posztkommunista rendszer; a jövő és a múlt

Mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni!” - https://www.fidesz.hu/hirek/2014-02-16/mutassuk-meg-hogy-a-magunk-utjat-fogjuk-jarni/

 

[xix] A kisebbségi jogoknak nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk az EU és a Keleti Partnerség államai közötti kapcsolatok erősítésében - vélekedett a Minority Rights Group International (MRG) nemzetközi kisebbségvédő civil szervezet

… erősebb politikai elkötelezettségre van szükség a kisebbségi és őshonos közösségek jogait illető reformok végrehajtásában az EU és a Keleti Partnerség programban részt vevő országok kormányai részéről egyaránt.

    "A kisebbségi és őslakos népek jogainak biztosítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a térségben párbeszéd váltsa fel a konfliktusokat"

Az egykor egységes országok lakosai egyszeriben két csoportra szakadtak, "őshonosokra" és "kívülállókra", és az utóbbiaknak gyakran nem biztosították az emberi jogokat és az állampolgárságot.

…. az EU-nak nem csak be kell kapcsolódnia a kisebbségi és őshonos jogok helyzetének megfigyelésébe, de támogatnia kell a kormányokat és a civil társadalmat az egyes országokban a jogok gyakorlati megvalósításában

Jogvédő csoport: kapjanak nagyobb hangsúlyt a kisebbségi jogok az EU keleti partnerségi programjában! - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420710&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

[xx] Az európai partnerek melletti kiállás fontosságát hangsúlyozta a szerb miniszterelnöknek írt levelében Joe Biden, az Egyesült Államok alelnöke.

    A levél szerb fordítását vasárnap hozták nyilvánosságra Belgrádban, egy nappal Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerbiai látogatása előtt.

    Szerbia eddig semleges álláspontot képviselt a Nyugat és Oroszország között az ukrán válság kapcsán. A politikusok többször is elmondták, céljuk az uniós csatlakozás, és a Brüsszellel való jó viszony fenntartása, Moszkvához viszont történelmi és kulturális kapcsolat, illetve barátság köti Belgrádot.

… az ukrán válság csak erősebbé tette az Egyesült Államok azon elhatározását, miszerint támogatni kell az egységes, szabad és békés Európát.

…. azzal, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, bebizonyította, hogy Moszkva igaz barátja. Szerinte a Kelettel és a Nyugattal való jó viszony fenntartása felelősségteljes politikáról árulkodik.

Ukrán válság - Biden szerint Szerbiának az EU mellett kell kiállnia - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420421&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

Szerbia nem tervezi, hogy elhalasztja a Déli Áramlat gázvezeték építését (Aleksandar Antic szerb energiaügyi miniszter)

… nem Szerbia hozza meg a Déli Áramlat teljes projektjének jövőjéről szóló döntést. Azt majd az Európai Unió és Oroszország megteszi, mi pedig pozitív végkimenetelben reménykedünk"

… egyes szerb politikusok kijelentései, miszerint felfüggeszthetik a gázvezeték építkezési munkálatait, az orosz közvéleményben azt a benyomást keltették, mintha Szerbia a saját érdekeivel ellentétes döntéseket hozna.

    A Déli Áramlat építése 2012 végén kezdődött. A vezeték Bulgária fekete-tengeri partjától Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül vezet az olaszországi elosztóterminálig.

Az építkezést a South Stream Serbia (Déli Áramlat-Szerbia) vállalat végzi, amelyben az orosz Gazpromnak 51, a szerbiai állami gázszolgáltatónak (Srbijagas) pedig 49 százalékos tulajdonrésze van.

Szerbia nem halasztja el a Déli Áramlat építését - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420713&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

Ukrajna mintegy 2,5 milliárd dollár fizetési hátralékot halmozott fel, ha pedig hétfőn nem rendezi a számla nagy részét, akkor Moszkva csak annyi gázt fog szállítani, amennyit Kijev előre kifizet.

… amíg a tárgyalások tartanak, Moszkva nem állítja le a gázszállításokat, Kijev pedig nem kér döntőbíráskodást az ügyben.

    A megállapodás része volt az is, hogy júniusban Moszkva még nem kéri előre a gáz árát.

Ukrán válság - Brüsszel kiterítette lapjait, Moszkva nem enged a gáztárgyaláson - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420496&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

Soros György kész segíteni a válság sújtotta Ukrajnának - a magyar származású amerikai pénzügyi befektető Petro Porosenko államfővel hétfőn tartott kijevi megbeszélésen beszélt ezzel kapcsolatos terveiről.

    "Létrehoztunk egy stratégiai konzultatív csoportot a felmerülő kihívásokra való gyors reagálás végett"

Porosenko hangsúlyozta, hogy szükség van a reformok végrehajtására irányuló erőfeszítések összehangolására. Határozott támogatásáról biztosította Soros György kezdeményezését, amely szerint ingyenes biztosítást kapjanak a politikai kockázatokra azok, akik befektetnek az ukrán gazdaságba vagy együttműködnek Ukrajnával. 

Soros György február végén, a mintegy 80 halálos áldozatot követelő kijevi zavargások után felszólította az Európai Unió vezetőit, hogy sürgősen dolgozzanak ki egy tervet Ukrajna megsegítésére, hasonlót ahhoz, mint amilyen második világháború utáni Marshall-terv volt, amellyel az Egyesült Államok segítette a nyugat-európai országok talpra állását.

Ukrán válság - Soros György kész segíteni Ukrajnának - https://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=420856&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

 

[xxi] 5. cikk

(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról.

(A Lisszaboni Szerződés „Az Európai Unióról szóló szerződés” - https://www.consilium.europa.eu/documents/treaty-of-lisbon?lang=hu)

 

[xxii] 288. cikk

Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.

A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.

(A Lisszaboni Szerződés „Az Európai Unióról működési szabályzata” - https://www.consilium.europa.eu/documents/treaty-of-lisbon?lang=hu)

 

[xxiii] E) cikk

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.

(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.

(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(Magyarország Alaptörvénye - https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV)

 

[xxiv] Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja - https://nemzetiegyseg.com/12stacio.pdf

 

[xxv] Putyin felszólította a világot, hogy fogjon össze a válság színe előtt - https://hungarian.ruvr.ru/news/2014_06_27/Putyin-felszol-totta-a-vilagot-hogy-fogjon-ossze-a-valsag-sz-ne-elott-0257/

 

[xxvi] Putyin: májusra aláírják az Eurázsiai Gazdasági Unió kialakításáról szóló szerződés tervezetét - https://hungarian.ruvr.ru/news/2014_03_05/Putyin-majusra-ala-rjak-az-Eurazsiai-Gazdasagi-Unio-kialak-tasarol-szolo-szerzodes-tervezetet-7021/

 

[xxvii] Az Eurázsiai Gazdasági Unió gazdasági pozitívuma - https://hungarian.ruvr.ru/2014_06_05/273189751/

 

[xxviii] 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról - https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300122.TV

 

[xxx] Magyar Közlöny 2007. 182. szám - https://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk07182.pdf és 2007. évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről - https://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700168.TV&

 

Keresés

© 2012 Minden jog fenntartva.