Felhívás a Jobbik tagjaihoz, vezetőihez, képviselőihez és támogatóihoz
A világválság oka a titkos szuperhatalom globalizáló föderatív paradigmája. Ez ma már nem „populista”, „radikális”, „rasszista”, „antiszemita”, „legveszélyesebben szélsőséges”, vagy „felforgató” megállapítás, hanem a fősodratú média által is közölt tény (ld. Hírtv december 5-i „Válságba kerül az európai demokrácia?” c. műsora).
A homályosítás veszélye most minden eddiginél erősebb, mert a „nem föderalista” jelző jelenthet föderalista alapokhoz rendelt konföderalista elemeket a föderalizmus következményeinek ellensúlyozására, viszont jelentheti a föderalizmus alternatívájának, a konföderalizmusnak a képviseletét is.
Ezért hát tisztázni kell a választók előtt, hogy
- föderalista, vagyis a nemzetek feletti érdekérvényesítést támogató,
- konföderalista, tehát a nemzeti érdekérvényesítés összehangolását képviselő, vagy
- euszkeptikus, vagyis a föderatív rendszerben akar konföderatív megoldásokat érvényesítő
gondolkodási mód minta (paradigma) részt követni.
Az EU-nak azok a vezető politikusai, akik néhány hónapja még harsogták a föderalizmus dicshimnuszát, ma már „nem föderalistának” vallják magukat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy konföderalistává váltak, hanem azt, hogy – a válság okozta kényszerűségből – bizonyos föderatív elemeket konföderatívokkal mondanak helyettesíteni (ebből annyit valósítanak meg, amennyit a négy liberális alapelv megenged).
Az EU vezetők pálfordulása miatt a FIDESz nem kényszerül „kettős beszédre”, hanem lehetősége van alig érezhető átmenettel megfogalmazni magyarországi és EU parlamenti kampányát, amelyben nem zárható ki, hogy 2014 elején már „nem föderalista” – vagyis euszkeptikus - köntösben fogja látszat-forradalmának folytatását meghirdetni. (Természetesen az Európai Néppárt egységre vigyázva.)
A még belső hatalmi harcot folytató MSzP-romok (nemcsak Bajnai, Gyurcsány és Mesterházi vezette csoportok tartoznak ebbe a körbe, hanem Szili „liberális-kapitalizmus ellenesei” és Schmuck „szociáldemokratái” is) viszont egyértelműen föderalisták maradnak, hagyományaikhoz híven, hiszen – és most már mindenki számára vitathatatlan – az EU a KGST utódja, csak internacionalizmus helyett kozmopolitizmust mond. Az EU Parlament Szocialista Internacionáléjának – ahova az MSzP-romok tartoznak - várhatóan lazulni fog az Európai Néppárttal fennálló föderatív koalíciója, ami azt jelenti, hogy „kemény” látszat-ellenzékké válnak, hasonlóan az MSzP-romokhoz Magyarországon.
A FIDESz volt EU-parlamenti pártja, a Liberális tömörülés nyilván tovább gyengül, tekintettel németországi fiaskójukra, így a magyar liberálisok – ha párttá is alakulnak – nem játszanak jelentős szerepet, még koalíciós tényezőként sem, itthon éppúgy, mint az EU Parlamentben.
Az „euroszkeptikusok” egyelőre nem látszanak az EU Parlamentben egységesnek, viszont egyértelmű, hogy a föderalizmust elutasítják. (Megnevezésük félrevezető: nemcsak a fizetőeszközzel – az euroval - szemben bizalmatlanok, hanem az EU-val szemben is, tehát lényeg-kifejezőbb az „euszkeptikus” megnevezés). A föderáció alapját képező négy liberális alapelvvel (tőke-, áru-, szolgáltatás- és munkaerő szabad áramlása) szemben állnak, de a rendszer alapját nem határozzák meg („Az nem kell, ami most van” – de hogy mi kell, az nem egyértelmű megnyilatkozásaikban).
Erre a bevezetőre szükség volt felhívásom megalapozására.
A Jobbik támogatottsága annak köszönhető, hogy azt a „populista”, „radikális” szemléletet hirdette meg – felvállalva ezzel a hazai és nemzetközi föderalisták és fősodratú médiájuk össztüzét -, ami a nemzeti érdekérvényesítés összehangolása, vagyis a konföderatív gondolkodási mód felé mutat. Az Eurobarométer és az Eurostat adatai ennek a paradigmának a többségi támogatottságát támasztják alá nemcsak Magyarországon, hanem Európa minden országában.
A most záruló parlamenti ciklusban a Jobbik véleményének nem volt meghatározó szerepe, tekintettel arra, hogy itthon a FIDESz akarata érvényesült a 33,68 %-os párttámogatással szerzett kétharmados többséggel, az EU Parlamentben pedig a föderalistáké, az európai polgárok 32 %-át képviselő 72 %-os túlsúllyal.
A Jobbik Magyarország parlamentjében „konstruktív ellenzéki pártként” és pártrendszer feletti nemzeti érdekérvényesítőként végzi munkáját.
Ez utóbbit fejezte ki Vona Gábor korábbi kijelentése: „A Jobbik tagja minden magyar ember, csak sokan még nem tudják.”, és a legutóbbi: „Nem személyeket, csoportokat képviselünk, hanem az egész magyar népet.”
A pártrendszeren kívüliség felé fordulás eredményességét mutatja, hogy két meghatározó képviselője – Morvai Krisztina és Gaudi Nagy Tamás – pártonkívüli.
Számos törvény elkészítésében a liberális-kapitalista gondolkodási móddal ellentétes elveket javasolt érvényesíteni, a - Gaudi Nagy Tamás által következetesen hivatkozott - „Szent Korona Értékrend” szellemében. Eddigi munkám értékelésének tartom képviselőúr többször kifejtett véleményét, mi szerint „ihletet adok” munkájához.
Az általános szabadságjogok és a nemzetiségek jogainak védelmében több területen lépett fel Gaudi Nagy Tamás itthon és az Európai Parlamentben egyaránt. Ez irányú tevékenységét többnyire a Szent Korona Értékrendből eredő rendszerszemlélet jellemezte.
A konföderativitás egyik alapelve, az államalapító és államalkotó nemzetek kizárólagos hatalomgyakorlási joga mellett állt ki Gyöngyösi Márton akkor, amikor a parlamenti képviselők állampolgárságának kérdését vetette fel.
A települések és a társadalmi csoportok érdekérvényesítésének összehangolását jelentő konföderatív szemlélet alapja Varga Géza területfejlesztési koncepciójában mutatkozott meg.
A Jobbik gazdaságpolitikáját elsősorban Volner János képviseli a Parlamentben. Az ő munkája kizárólag a konstruktív ellenzéki felfogást mutatta, a föderatív paradigma bukásának okát jelentő, „kínálat által manipulált kereslet” alapelv (ezen keresztül a fedezet nélküli pénz uralma és a kínálatmonopólium) alternatívájának, az „igény és lehetőség összehangolásának” felvetése (vagyis a konföderatív személet) nélkül.
Az Európai Unió Parlamentjében Morvai Krisztina az egyetlen képviselő, aki az emberi jogok, a hazai értékek (benne a termőföld) védelme és a nemzetiségek autonómiája kérdéskörökben a négy liberális alapelv mindegyike ellen fellépett. Éppúgy, ahogyan Gaudi Nagy Tamással kapcsolatban megjegyeztem, jelentősnek tartom képviselőasszony többször kifejtett véleményét, mi szerint „sokat tanul” tőlem, és felkért, hogy az általa következetesen bírált föderatív szemlélet természetes alternatíváját mutassam be két tanulmányban. („Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” és a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá”).
Az Európai Konföderáció paradigmáját Balczó Zoltán képviselőúr is támogatja „Nemzetek Európájaként” nevezve.
Tehát a Jobbik – eltérően a többi parlamenti és parlamenten kívüli párttól – olyan párt, amely legközelebb került a válságot Európában és Magyarországon felszámoló konföderatív szemlélethez.
A Jobbiknak a 2014-es választásokon két megoldása van:
1. Továbbhalad azon az úton, amelyen elindult, és kiiktatva programjából a föderatív paradigma minden részét (elsősorban a liberális-kapitalista gazdaságpolitikai szemléletet, amit „öko-szociális” piacgazdaságnak nevez)
- a települések és társadalmi csoportok érdekérvényesítésének összehangolásával lerakja a konföderatív Magyarország, mint mintaadó ország alapjait, és
- az Európai Parlamentben megalapozza a föderatív Európai Unió Konföderatív Európává átalakulását.
2. Megáll az általa kijelölt úton és elfogadja a föderáció alapját képező négy liberális alapelvet, folytatja a liberális-kapitalista gazdaságpolitika követését, konföderatív megoldásokat jelölve meg a törvényszerűen bekövetkező válsághelyzetekre, amelyeket vagy nem, vagy csak korlátozva tud megvalósítani, ezzel
- Magyarországon ténylegesen részesévé válik a települések és társadalmi csoportok feletti érdekérvényesítésnek, és
- Európában a FIDESz-szel azonos módon euszkeptikus politikát folytat.
Ma Vona Gábor elnök úr Szegeden lakossági fórumot tart. Ha módom lesz, elmondom a fentieket vázlatszerűen, bemutatom nyomtatott formában a két tanulmányt és – lehetőség szerint négyszemközt – konkrét javaslatokat teszek az elnök úrnak.
Kelt Szegeden, 2013. Álom havának 11. napján.
Árpád sarja, Halász József