Hírelemző 2014. Új Kenyér havának 5. napján
https://nemzetiegyseg.com/Hirelemzo140805.pdf
Ceterum censeo Charthaginem delendam esse (Továbbá, véleményem szerint, Karthágót el kell pusztítani) – mondta Cato, hogy a rómaiak mindig éberek legyenek az idegen uralom megelőzésére.
Az a három pont, amelyeket a napi hírek megerősítenek, Cato intelmének mai változata.
Az alábbi hírekből egyet emelek ki, amely az ENSZ javaslata a „terrorizmus” értelmezésére: „terroristának tekint olyan személyt, aki bármilyen eszköz alkalmazásával, jogellenesen és szándékosan halált vagy súlyos testi sérülést okoz egy másik személynek, aki súlyos károkat okoz az állami vagy magántulajdonnak, a tömegközlekedési rendszernek, az infrastrukturális létesítményeknek, és így tovább.
A dokumentum hangsúlyozza annak fontosságát, hogy különbséget tegyünk a terrorcselekmények és a népek igazságos harca között, amelyet az önrendelkezésre való jogukért folytatnak.”
Nem kell nagy észtorna annak megállapítására, hogy az önrendelkezési jogért folytatott harc a terrorizmus felszámolására irányul.
______________________________________________
Ceterum censeo …. Továbbá, véleményem szerint, a terrorizmus minden megnyilvánulását el kell pusztítani.
1. A gázai népirtás megfékezésének és az ismételt népirtásnak egyedüli módja Izrael móresre tanítása fegyverrel, mert - Lieberman egy szavát átértelmezve: "normális fejlett világ nem működhet egy terrorszervezet döntéseinek függvényében".
Azonnali teendő:
- Irán példájának követése, a Gázában – és az 1967-ben elrabolt többi területen - önvédelmi harcot folytatók felfegyverzésével, és Izrael USA által felfegyverzésének megakadályozása,
- Izrael fegyverrel történő rákényszerítése a terrorháború befejezésére a nemzetközi szervezetek (elsőként az EU) részéről, az azt kiváltó ok végleges megszüntetésére olyan paradigmával, amely biztosítja az államok és nemzetek társadalmi, nemzetiségi, gazdasági és védelmi érdekérvényesítések összehangolását.
Jövőt biztosító teendő:
Megfékezni a Cionista Világ-gyarmatbirodalom kialakulását a konfödeartív paradigma alkalmazásával, vagy azzal, hogy az államokban az államalapító és államalkotó őshonos nemzetek gyakorolják kizárólagosan a hatalmat, valamint az élettér tulajdonlási- és a birtoklási jogát.
2. A hidegháború mindkét pólusa igyekszik gazdasági alapot biztosítani a másik pólustól megszerzett lehetőségekkel, az emberek legalapvetőbb joga, az élethez való jog semmibevételével.
A megszerzett lehetőségek megtartásának feltételei is lényeges szempontot képeznek a gazdasági alapokat biztosító tárgyalásokon. A diktatúra jellegéből adódóan a felek most sem beszélnek nyíltan, titkos tárgyalásokat folytatnak azok mögött és azok érdekeinek semmibe vételével, akiknek a sorsáról döntenek.
A „fölülről döntésnek” természetes következménye az államok és nemzetek érdekeinek összehangolására irányuló törekvés, aminek jelei nemcsak Ukrajnában, hanem az USA-ban, Németországban és Oroszországban is mutatkoznak, a föderatív államszerkezetet megszüntető folyamat elindulásával, aminek eredménye nyilvánvalóan a föderatív állam szétesése és/vagy konföderációvá alakulása. Ennek törvényszerű következményeként az EU-ban is elindult ugyanez a folyamat, egyelőre az európai polgárok akaratnyilvánításával, amit a bürokratikus szervezet még nem követ.
A föderációból konföderációvá átalakulást elősegíti a BRICS országok szövetsége, amely a pénzalapú kereskedelem értékalapú cserévé változtatását jelenti. A paradigmaváltás a liberális-kapitalista gazdasági rendszer átalakulását jelenti, ezért kemény választás előtt állnak azok a BRICS államok (Brazília, Oroszország, India és Dél-Afrika), amelyek vagy tagjai a másik pólus gazdasági alapját képező TTIP-nek (Transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség), vagy kezdeményezték csatlakozásukat.
3. Orbán Viktor politikája egy országon belül mutatja meg az átalakulás folyamatát.
Az „illiberális” fogalom értelmezésének a hiánya nem véletlen. Orbán Viktor ugyanazon dilemma előtt áll, mint azok a BRICS államok, amelyek a TTIP felé is közelednek. Úgy akarja a föderatív paradigma által kiváltott válság következményét megszüntetni, hogy az okot változatlanul hagyja.
Ez a politika a két világháború közötti időszak gazdaságpolitikájának restaurációja.
Ezt jelenti a magyar gazdaság „idegenektől mentesítése” úgy, hogy fenntartja a multinacionális cégek „stratégiai partnerségét”, a földbirtoklásban a nagybirtokrendszert, a kínálat-monopóliumot támogató bankrendszert, így az „illiberális” politika társadalmi hatása is ugyanaz lesz, mint 1921-től a Horthy-rendszerben volt.
Horthy Miklós meggátolta, hogy Trianon hatására a magyarság elvérezzen, az 1920-ban hozott törvények megalapozták a magyarság Géza előtti hagyományaihoz visszatérését. A következő években – elsősorban az ezeregyszáz éves társadalmi megosztottság következményeként és a megosztottság fenntartásában érdekelt csoportok hatására – letért az önmaga által kijelölt útról. Ennek következtében „másfél millió koldus országa lettünk”, „kitántorgott kétmillió hazánkfia”.
Orbán Viktor Horthy Miklóssal ellentétes tevékenységet folytatott mindaddig, amíg az általa is okozott helyzet folytathatatlanná nem vált (megismétlődött a Trianin-szindróma), majd ekkor veszi át Horthy 1921-től mutatott szerepét.
Orbán Viktor támogatta Magyarország kifosztását, közreműködött abban, hogy a négy liberális alapelvvel kiszolgáltatottá vált Hazánk. Két és fél millió koldus országa lettünk, kitántorgott közel egymillió hazánkfia. Ebben a helyzetben hirdeti meg a legyengült Horthy-politikát, ami kárainkat nem enyhíti, hanem fokozza.
Fenntartja a „kínálat által manipulált kereslet” szemléletet, de a kínálat-monopóliumot magyar állampolgárságú emberek kezébe adja, ezzel a magyar társadalom 92 %-a kiszolgáltatott marad. Nem „idegeneknek” leszünk kiszolgáltatottjai, hanem a Haza - jelenlegi állampolgársági törvény szerinti - fiainak. Óriási különbség! Vagy nem?
Azt akarom elérni az Orbán Viktorral folytatott, államszerveződési minta kialakítására szolgáló érvütköztetésen, hogy a felülről leosztó, föderális „kínálat által manipulált kereslet” és az alulról felépülő, konföderális „igények és lehetőségek összehangolása” paradigma közötti különbség mindenki számára egyértelmű legyen és érthetővé váljon mindennapjainkra életünkre gyakorolt hatása.
Mivel Miniszterelnök úr nem szorgalmazza ennek a vitának a létrejöttét, kérem azokat, akik ezzel egyetértenek, aláírásukkal támogassanak.
______________________________________________
A fentieket alátámasztó hírek:
Izrael
a hadjárat csak akkor ér véget, ha helyreáll a nyugalom és a biztonság Izrael polgárai számára egy hosszabb időszakra.
„Nagyon súlyos csapást mérünk a Hamászra és a többi terrorszervezetre" - közölte a kormányfő, hangsúlyozva: nem áll szándékukban a Gázai övezet lakóit támadni.
Gázai konfliktus – Netanjahu: tovább folytatódik a gázai hadművelet – MTI
"Gáza tűrhetetlen erőszaktól szenved immár több mint három hete. Elítéljük a szörnyűséget, hogy annyi embernek, köztük sok ártatlan nőnek és gyereknek kellett meghalnia. Sokan megsérültek, sokak megélhetése és tulajdona veszett oda. Ennek azonnal véget kell vetni"
"Izraelnek jogában áll, hogy elismert határai között biztonságban élhessen. A jogos védelem tiszteletben kell tartsa az arányosság elvét.
a palesztin és izraeli vezetőket egyaránt felszólítja, hogy "legyenek bátrak, s vessenek véget az értelmetlen erőszaknak".
Gázai konfliktus - Az Európai Unió a vérontás beszüntetését követeli – MTI
Az Izrael lakosságának háromnegyedét olykor óvóhelyekre kényszerítő rakétatámadások nyomán júliusban jelentősen csökkent a vásárlások száma.
Igencsak megcsappantak a szórakozásra, sportra és kultúrára kiadott pénzek, ezekre a szokásosnál huszonhét százalékkal kevesebbet költöttek idén júliusban Izraelben
Gázai konfliktus – A hadművelet „mellékhatásairól” számolt be az izraeli média – MTI
Hidegháború
Porosenko kérte az amerikai Kongresszust is, hogy ismerje el „terroristáknak” a felkelőket és mindazokat, akik támogatják őket. Azaz a Don-medence egész négymilliós lakosságát.
A nemzetközi jog szempontjából ostobaság beszélni arról, hogy 4 millió ember egyszerre terroristává vált.
Jelenleg az ENSZ szintjén a terrorizmusnak nincsen formális, közös meghatározása. Viszont van egy átfogó egyezménytervezet
terroristának tekint olyan személyt, aki bármilyen eszköz alkalmazásával, jogellenesen és szándékosan halált vagy súlyos testi sérülést okoz egy másik személynek, aki súlyos károkat okoz az állami vagy magántulajdonnak, a tömegközlekedési rendszernek, az infrastrukturális létesítményeknek, és így tovább.
A dokumentum hangsúlyozza annak fontosságát, hogy különbséget tegyünk a terrorcselekmények és a népek igazságos harca között, amelyet az önrendelkezésre való jogukért folytatnak.
Világos és figyelemre méltó meghatározások ezek.
Kik a terroristák? – Oroszország Hangja
középpontjában egyebek között a kereskedelmi és beruházási lehetőségek kiterjesztése, a fenntartható fejlődés és a biztonsági együttműködés áll.
Amerikai globális vetélytársai közül Peking 2000 óta már öt csúcstalálkozót rendezett Afrika vezetőivel, és hogy a Kína már öt évvel ezelőtt kiszorította az Egyesült Államokat Afrika elsőszámú kereskedelmi partnerének pozíciójából.
A következő nagy növekvő piac és a 21. század lehetősége Afrika lesz és Kína nem fog lemaradni erről... Amerikának sem kellene
Amerikai-afrikai csúcs kezdődött Washingtonban – MTI
Az Egyesült Államok egészségügyi és civil programok részvevőinek álcázott latin-amerikai fiatalokat küldött Kubába, hogy azok ott megpróbálják elősegíteni a politikai változást
A beutazók a szigetet turistaként körbeutazva próbáltak meg potenciális politikai aktivistákat felkutatni.
a USAID egy "kubai Twittert" üzemeltetett titokban két éven át azzal a céllal, hogy politikai nyugtalanságot keltsen a karibi kommunista szigetországban.
a projekt mögött valójában az amerikai kormány áll, mint ahogy azt is, hogy annak egyik célja a felhasználók személyes adatainak begyűjtése volt.
Washington külföldi fiatalok segítségével próbált nyugtalanságot szítani Kubában – MTI
a humanitárius katasztrófa Ukrajnában hasonló a Gázai övezetéhez.
„a nemzetközi közösség nem feledkezik meg az ukrajnai válságról, amelyet még mindig próbálnak elhallgatni”.
Lavrov: Délkelet-Ukrajnában az emberek nem kevesebbet szenvednek, mint a Gázai övezetben – Oroszország Hangja
a mostani mozgósításkor mintegy százezer tartalékos kapott behívót, de ezek mindegyikére sem lesz szüksége a terrorellenes erőknek.
"a katonák és békés lakosok halálát okozó terrorizmus kelet-ukrajnai terjedése" miatt van szükség
Oroszország jelentős csapatokat csoportosít át Ukrajna határaihoz, ami "külső támadás veszélyét jelenti, és fenyegeti az ukrán állam függetlenségét".
a részleges mozgósítás mostani, harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni.
Ukrán válság - Kijev szerint csaknem egymillió "hadra fogható" férfi van Ukrajnában – MTI
John Kerry államtitkár elmondta: a kijevi hatóságok készen állnak a tűzszünetre a Don-medencében „nem a jövőben, hanem most”.
amerikai tisztviselő a „független” Ukrajna nevében nyilatkozik.
ez a nyilatkozat csak megerősítette azt a tényt, hogy az ukrán földön Washington vezényel.
a kijevi vezetés egyre inkább esik a nemzetközi elszigeteltségbe. Ezért az USA kénytelen Kijev helyett tárgyalni.
Egész független Európában csak Svájc mert ellentmondani az amerikaiaknak. Bern nem volt hajlandó bevezetni szankciókat Oroszország ellen, bevallotta: ez a „dominó hatást” idézi elő, és ennek következtében kárt szenved a svájci gazdaság.
Amerikai szuverenitás a szabad Európa számára – Oroszország Hangja
A német kormány az ukrán válság miatt leállított egy 100 millió euró értékű oroszországi hadiipari beruházást, annak ellenére, hogy az üzletre nem vonatkozik az uniós fegyverembargó
az eset precedensértékű és túlmutat az Oroszország elleni uniós gazdasági szankciókon, hiszen azok nem vonatkoznak az idén augusztus 1. előtt megkötött hadiipari szerződésekre.
fel kell tartóztatni az előző kormány idején kibontakozott trendet, az úgynevezett harmadik országokba - nem uniós tagországokba és nem NATO- tagállamokba - irányuló fegyverexport növekedését, és a hadiipari ügyeket nem gazdaságpolitikai, hanem kül- és biztonságpolitikai kérdésként kell kezelni.
Ukrán válság - Berlin leállított egy oroszországi hadiipari nagyberuházást – MTI
a NATO állítólag rendelkezik olyan információval, amely bebizonyítja, hogy a felkelők okozták a gép lezuhanását. De hozzátette, hogy „nem kommentálja a hírszerzési adatokat”.
Rasmussennek nincs meggyőző bizonyítéka a felkelők bűnösségére, különben közölte volna azt. Amit mondott, az csak retorika.
A NATO-főtitkár nyomást próbál gyakorolni a Boeing-katasztrófa nyomozására – Oroszország Hangja
Kelt Szegeden, 2014. Új Kenyér havának 5. napján
dr. Halász József