Hírelemző 2014. Új Kenyér havának 8. napján
https://nemzetiegyseg.com/Hirelemzo140808.pdf
Ceterum censeo Charthaginem delendam esse (Továbbá, véleményem szerint, Karthágót el kell pusztítani) – mondta Cato, hogy a rómaiak mindig éberek legyenek az idegen uralom megelőzésére.
Az a három pont, amelyeket a napi hírek megerősítenek, Cato intelmének mai változata.
A mai hírekkel kapcsolatban az alábbiakat emelem ki:
Egy általános megjegyzés: a magyar hivatalos média Izraellel és Ukrajnával kapcsolatban idézőjelbe teszi a „terrorista” kifejezést. Ezt figyelembe véve nevetséges az ukrán miniszterelnök értelmezése, ami azonos az amerikai és izraeli definícióval: „Terrorista az, aki én terroristának tartok.”
1. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy az a radikalizmus az egyedül járható út Izrael gázai terrortámadásával kapcsolatban, amelyet a magyar EP-képviselőknek írt felszólításom tartalmazott. Itt már a leleplezés, a következmények elleni fellépés, a tüntetés nem elég. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elismerte Tel-Aviv felelősségét „háborús bűnökben”. Ennek ellenére még a diplomáciai kapcsolat felfüggesztéséig sem jutottak el a hidegháború „nyugati” oldalán álló országok és az EU.
Izrael nem győzött, az arabok folytatják önvédelmi harcukat, miközben az EU Gáza újjáépítéséért a palesztinok önrendelkezési joga elvételének stabilitását követeli (az európai polgárok erre nem adtak felhatalmazást), az USA 250 millió dollárral támogatja Izrael terrorista hadászati gépezetét (a szíriai népakarat által kierőszakolt lépés után nyilvánvaló, hogy nem az amerikai nép felhatalmazásaként), nemzetközi „ellenőrzött tengeri folyosót” hoznak létre a palesztinok fegyverutánpótlásának meggátolására. (Zárójeles megjegyzés: Irán ismerte el egyedül, hogy fegyverrel látja el a gázai és ciszjordániai palesztinokat. A „tengeri folyosó” közvetetten azt bizonyítja, hogy az önvédelmi harcot folytatókat a Földközi tengeren keresztül is támogatják fegyverrel.)
2. Ez a magatartás a hidegháború jelenlegi szakaszában egyértelműen a III. Világháborúhoz vezet, hiszen Oroszország bojkottja ellehetetleníti az érintett országokat, amelyek törvényszerűen semlegessé válnak, vagy a „keleti” oldalhoz csatlakoznak. Az EU szétesése elkerülhetetlen, ennek bekövetkezése már a közeljövőben bekövetkezhet, hiszen pénzügyileg is megrogyott az EU. A szétesés – tekintettel az ukrán helyzetre - az atlanti politika bukásához vezet.
A „köztiszteletben álló” közgazdászoknak (pl. Bogár László, Drábik János, Boros Imre, Csath Magdolna, Lóránt Károly) a liberális-kapitalista föderalizmus-mosdatást be kell fejezniük, ha végleg nem akarnak szavahihetetlenekké válni. Fel kell végre ismerniük, hogy az általuk precízen felvezetett leleplezés alapján nem az általuk megfogalmazott rendszermódosítás a megoldás, hanem a rendszerváltás. (Jó, ha emlékeznek Einstein szavaira: Azt, ami elromlott, nem lehet azzal megjavítani, ami a romlást okozta.)
3. Tegnapi hír szerint az EKB állásfoglalásában kifogásolta, hogy a devizahitelesek a szerződéskötés idejére visszamenő hatállyal kapjanak kártérítést, tekintettel arra, hogy a magyar törvény visszaható hatályú jogkiterjesztést jelent, amit az EU tilt.
A mai hír szerint az EB határozatában kimondta, hogy azok a multinacionális cégek amelyek – egy akkor hatályban lévő törvény értelmében – késleltetve kaptak áfavisszatérítést, késedelmi kamatra tarthatnak igényt, a késleltetést eltörlő magyar törvény hatálybalépése előtti időre visszaható hatállyal.
Röviden: az EU jogrendszere szerint a bankok előnyére jogos a visszaható hatályú jogkiterjesztés, a multinacionális cégek kárára nem. Ezt az EUMSz 106. cikkének (2) bekezdése lehetővé, amely a „jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozásokat” kiveszi a versenyszabályok alól. (Ide vezethető vissza a termőföld birtoklásával kapcsolatban a „jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozásként” minősíthető nagybirtokrendszer elrendelése.)
Az EU kifogásolásai az EU jogszabályainak nem megfelelő jogharmonizációján alapulnak. Sem a deviza-hitel miatti kárpótlást, sem az áfavisszatartás kezelését szabályozó törvény a jogharmonizációt nem a bankok és a multinacionális cégek kivételezettségét biztosító módon hajtotta végre.
A nemzetek feletti érdekérvényesítést szolgáló kényszer-törvénykezés azoknak a pártoknak és személyeknek a felelőssége, akik 2007. decemberében 95 %--os többséggel megerősítették a Lisszaboni Szerződést, amely kötelezővé teszi a nemzeti érdekek semmibevételét a jogalkotásban.
Ezek a pártok a FIDESZ és az MSZP.
Ma a FIDESZ 30 % alatti választói akarattal kétharmados törvénydiktátor, az MSZP és romjai kibic-ellenzékként köpik szembe magukat hét évvel ezelőtti, jóvátehetetlen bűnük elkendőzésével.
Mindezt a nyugati civilizáció „polgári demokratikus rendszere” teszi lehetővé.
______________________________________________
Ceterum censeo …. Továbbá, véleményem szerint, a terrorizmus minden megnyilvánulását el kell pusztítani.
______________________________________________
A fentieket alátámasztó hírek:
Izrael
A Hamász nem fogadta el a háromnapos tűzszünet meghosszabbítását és péntek reggel újrakezdte a rakétatámadásokat, amelyekre az izraeli hadsereg csaknem két és fél órával később szárazföldi és légicsapásokkal válaszolt.
Husszein Bedran, a Hamász egyik külföldön élő vezetője: „az elejétől világos volt, hogy nem törekszünk időben korlátlan tűzszünetre a kairói tárgyalások alatt. Nem lesz tűzszünet, ha nem kapunk érte semmit. Követeléseink nem képezik vita tárgyát. Erőink nem sérültek, képesek vagyunk egy hosszú kifárasztó háborúra, amit Izrael nem fog kibírni.”
A Kairóban elakadt megbeszélések megmentése érdekében az európai országok egy „ellenőrzött tengeri folyosó” létrehozását javasolták Gáza város és a ciprusi Larnaka között, amely egyrészt segítené a blokád felszámolására vonatkozó gázai követelés teljesítését, másrészt megfelelne Izrael követelésének az iszlamista szervezetek fegyverkezésének megakadályozásával.
Gázai konfliktus – Ismét lőnek a gázai határ mindkét oldalán - MTI
A Hamász nem hosszabbítja meg a tűzszünetet, mert Izrael nem teljesíti a követeléseit.
A Hamász cáfolta és hazugságnak nevezte, hogy hajnalban két rakétát lőtt volna az övezettel szomszédos Eskol irányába.
Az izraeli hadsereg arra készül, hogy a Hamász rakéták sorozatával próbálja majd bemutatni, hogy továbbra is ütőképes és elég rakétája van a harc újrakezdéséhez. "Fontos, hogy a következő órákban éberek legyünk", mondta Gili Senháv, az izraeli hadsereg tisztje.
Az Erős Szikla hadművelet csúcspontján behívott 82 ezer tartalékosból mintegy negyvenezer katonát még nem szereltek le.
Gázai konfliktus - A Hamász nem hosszabbítja meg a tűzszünetet - MTI
Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter: a konfliktus rendezésében "a németeknek Európa vezető nemzeteként meghatározó szerepük van". Berlinnek szerinte tárgyalást kell kezdenie az uniós tagállamokkal arról, hogy miként lehet elkerülni a gazdasági és humanitárius katasztrófát a Gázai övezetben, és miként lehet leállítani az övezetbe irányuló fegyvercsempészetet.
Az arab tavasz "a szegénységből fakadó robbanás volt", és ha ezekben az országokban nem sikerül kialakítani stabil középosztályt és megnyitni a jobb élet kilátását, akkor "mindig lesz hely a gyűlöletnek, az erőszaknak és a háborúnak"
Berlin, Párizs és London támogatja a határellenőrzést segítő európai uniós misszió újraélesztését a Gázai övezet és Egyiptom közötti Rafah átkelőhelyen, amely a világra nyíló kaput jelenti az övezet lakosságának.
Az Európai Unió 2005-ben indította el az EUBAM Rafah (Az Európai Unió Rafah-i Határtámogató Missziója) nevű küldetést, de a munkát 2007-ben felfüggesztették, miután a Hamász megnyerte a választásokat Gázában
Gázai konfliktus - Liberman német vezetésű uniós küldetést sürget - MTI
Európa felajánlotta, hogy újjáépíti Gázát, cserébe a nemzetközi ellenőrzésért. A német, francia, brit nagykövet beterjesztette a vonatkozó akciótervet. Ennek kulcsfontosságú elvei a HAMASZ újabb fegyverrel való ellátásának megelőzése, tömeges humanitárius segélynyújtás, nemzetközi kontroll a kettős rendeltetésű áruk (cement, vas) felett, európai megfigyelők visszatérése a rafahi átkelőhelyre és a hatalom átadása a Gázai-övezetben a FATAH vezetőjének, Mahmud Abbasznak.
Mahmud Abbasz palesztin vezető azt ígéri, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságon kíván keresetet benyújtani Izrael ellen, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pedig elismerte Tel-Aviv felelősségét „háborús bűnökben”. Egyébként Izrael diplomáciai elszigeteléséről nincs szó. A nagyhatalmak többsége elismeri a zsidó állam jogát az önvédelemre. Az Egyesült Államok pedig bejelentette, hogy újabb 250 millió dollárt kíván folyósítani a Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer finanszírozására.
Katonai válasz nem létező fenyegetésre - Oroszország Hangja
Hidegháború
A NATO az utóbbi hónapok során háromszorosára növelte hadgyakorlatainak intenzitását Európa különböző térségeiben. De amikor Oroszország a még 2013-ban jóváhagyott terv szerint most hadgyakorlatokat rendez, ez szinte pánikszerű ricsajt vált ki a NATO és az USA vezérkara részéről.
A hipotetikus orosz veszély ürügyén az Egyesült Államok katonai termékeket, katonai instruktorokat és tanácsadókat szállít Ukrajnának, pénzzel látja el. A NATO tömbön kívüli katonai szövetségesének kívánja nyilvánítani Ukrajnát.
Katonai válasz nem létező fenyegetésre - Oroszország Hangja
Stephen Harper kanadai miniszterelnök: „Örömmel közölhetem, hogy Kanada újabb intézkedést foganatosít annak érdekében, hogy segítsen Ukrajna népének véget vetni a zavargásoknak”
összesen 4,5 millió USA-dollár értékben. A felszerelést katonai teherszállító repülőgép már ma indul Ukrajnába. Néhány ilyen járat esedékes.
Kanada katonai felszerelést szállít Ukrajnának - Oroszország Hangja
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök: Az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelynek alapján büntetőintézkedésekkel sújtja az ukrajnai "terrorizmust" és a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását finanszírozó természetes és jogi személyeket.
A kormányfő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az intézkedés kiterjed majd az Európába irányuló orosz földgáz Ukrajnán keresztül történő szállítására is.
a törvényjavaslatban felsorolt 26 féle büntetőintézkedés között van mindenféle tranzit leállításának lehetősége az ország területén keresztül, beleértve a légiközlekedést és a nyersanyagok szállítását is.
a listára kerülő személyek gazdasági, kereskedelmi tevékenységének megtiltására és bankbetéteik befagyasztására. A tilalom vonatkozhat privatizációra, licenszekre, műsorsugárzásra, illetve internetes szolgáltatásra is.
Kijev terroristáknak tekinti a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye Ukrajnától való elszakadásáért küzdő oroszbarát szakadárokat, akikkel szemben április közepén kezdett "terrorellenes hadműveletet", hogy visszaszerezze az ellenőrzést az általuk elfoglalt területek fölött.
Ukrán válság - Kijev büntetőintézkedésekkel akarja sújtani az ukrajnai szeparatizmus támogatóit - MTI
Moszkva egy évre szólóan betiltotta a hús, hal, zöldség, gyümölcs, tej, sajt, kolbász behozatalát az Európai Unió országaiból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Már augusztus 8-án világossá vált, hogy sokmilliárdos veszteségről van szó.
Az Európai Bizottság pontosított adatai szerint Moszkva ellenszankciói 12 milliárd eurós veszteséget jelentenek az európai élelmiszer- és mezőgazdasági kivitel számára. Finnország, Lengyelország, a balti országok, Bulgária, Görögország, Románia máris bejelentette, hogy kártérítést fog követelni. Azonban Karel De Gucht uniós kereskedelmi biztos figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság csupán 400 millió eurónyi alappal rendelkezik ahhoz, hogy kárpótolja az európai agráriumot.
A görög külügyminiszter és kormányfőhelyettes, Evangelosz Venizelosz bejelentette, hogy Athén máris tárgyal Oroszországgal a szankciók hatásának korlátozásáról.
az EU atlanti hangulatú vezetősége Washington segítségével az egész Európai Unióra ráerőlteti a katasztrófába vezető mostani Oroszország-politikát
A fő feladatuk az, hogy Európa mindenben utánozza Amerikát és kövesse példamutatását.
Oroszország ezentúl zöldséget és gyümölcsöt Törökországban, Argentínában, Örményországban, Egyiptomban, Marokkóban, Chilében, Kínában, Üzbegisztánban és Azerbajdzsánban fog beszerezni, húst és hústerméket pedig Brazíliában, Uruguayban, Paraguayban, Argentínában és Fehéroroszországban.
az orosz agráripari lobbi alighanem csodaszernek tekinti a szankciókat, amelyek minden bajt orvosolni fognak. A hazai termelők az idén felélednek
ha Európa „elveszti” az export számára ezt a szankciós esztendőt, akkor teljesen elveszti az orosz piacot, mert ugyanis éppen ez az év ad mezőgazdasági termelőinknek időt a fejlődés biztosításához és a jövőbe vetett hit megszerzéséhez.
Az EU-ban Moszkvát máris azzal vádolják, hogy megsértette a WTO szabályait, az EU képviselője pedig „politikailag motiváltnak” minősítette a Kreml által foganatosított intézkedéseket. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök erre reagálva kijelentette, hogy a március óta Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók után az efféle reagálás a „cinizmus teteje”.
Európa teljesen elvesztheti az orosz piacot - Oroszország Hangja
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár felszólította csütörtökön Oroszországot, hogy a kelet-ukrajnai válság további mélyítése helyett inkább a helyzet stabilizálására összpontosítsa erőfeszítéseit.
Rasmussen Ukrajna NATO-támogatásáról, az észak-atlanti szervezet és Kijev együttműködésének mélyítéséről folytatott megbeszéléseket Arszenyij Jacenyuk kormányfővel, Pavlo Klimkin külügyminiszterrel és Olekszandr Turcsinovval, a parlament elnökével.
a főtitkár kijelentette, hogy a NATO leállítja együttműködését Oroszországgal, és úgy határozott, hogy erősíti Ukrajna támogatását és együttműködését Kijevvel, valamint erősíti a kollektív védelmet valamennyi tagországa biztonságának szavatolása érdekében.
"A hidegháború lezárulása óta eltelt több mint 20 évben az észak-atlanti szövetség rengeteg erőfeszítést tett azért, hogy konstruktív kapcsolatokat alakítson ki Oroszországgal"
Ilyen területként említették meg az ukrán haderőreformot. Szót ejtettek a NATO-Ukrajna Bizottság szeptember elején, a nagy-britanniai NATO-csúcs keretében tartandó tanácskozásának előkészületeiről is.
Ukrajna aktívan részt vegyen a katonai szféra fejlesztésére irányuló hosszú távú NATO-programokban, illetve közös hadgyakorlatokon az észak-atlanti szövetséggel.
Ukrán válság - A NATO-főtitkár Kijevben az ukrán helyzet stabilizálására szólította fel Moszkvát - MTI
Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke: Jelenleg nagyobbak az euróövezet gazdaságát veszélyeztető kockázatok, mint néhány hónapja
egyelőre nehéz megítélni, pontosan milyen hatással lesz az ukrajnai helyzet az eurózóna gazdaságára. Megjegyezte, csak néhány euróövezeti pénzügyi intézmény függ jelentősebben Oroszországtól.
"Ugyanakkor nagyon nehéz megítélni, milyen tényleges hatása lesz a szankcióknak az egyik oldalon, és az erre válaszul bevezetett büntetőintézkedéseknek a másikon"
Oroszország csütörtökön teljes embargót vetett ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre szól.
0,25 százalékról 0,15 százalékra mérsékelték az irányadó kamatot, negatív tartományba, az eddigi nulláról mínusz 0,1 százalékra csökkentették a kereskedelmi bankoknak az EKB-nál tartott betétei után járó kamatot.
több száz milliárd euró friss tőkét bocsátanának alacsony kamattal a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hogy fellendítsék a hitelezést.
egyenlőtlen a nemrég beindult, még gyenge és törékeny gazdasági növekedés az euróövezetben.
EKB-elnök: növekedtek a geopolitikai kockázatok - MTI
Magyarország
Az Európai Bíróság (EB) még július közepén kimondta, hogy azok a magyar adóalanyok, akiknek ésszerű határidőn túl térítették vissza az áfát, az uniós jog alapján jogosultak a késedelmi kamatra.
A pert a kormány egyik stratégiai partnere, a Delphi indította.
2011. július 28-án meghozott ítéletében az EB kimondta, hogy egy magyar adótörvény ütközik az uniós joggal, ezért arra utasította a magyar államot, a pénzt térítse vissza a cégeknek. Az uniós csatlakozásunktól számítva pár évig élő áfaszabály alapján a magyar állam ugyanis visszatartott a cégek által visszakért áfát.
a korábban, éveken keresztül visszatartott áfát visszakapták ugyan a vállalkozók, de a magyar állam ez után az összeg után – a gazdasági életben és jogban amúgy elterjedt gyakorlattal szemben – késedelmi kamatot nem fizetett nekik.
Újabb nagy áfapert bukott a magyar állam - HVG
Kelt Szegeden, 2014. Új Kenyér havának 8. napján
dr. Halász József