Ki kell venni Magyarországot az idegenek hatalma alól! – 1. rész

Ki kell venni Magyarországot az idegenek hatalma alól! – 1. rész[1]

https://nemzetiegyseg.com/KikellvenniMagyarorszagotazidegenekhatalmaalol01.pdf

Amikor az ENSZ állásfoglalásával alátámasztott, EU-tagországbeli (holland) bírósági határozat a Mikulást is rasszistának minősíti[2], meg kell állni és átgondolni, hogy igaza van-e Tamás Gáspár Miklósnak, amikor összeesküvéselmélet-gyártásnak nevezi azokat a megnyilvánulásokat, amelyek az önvédelmi megmozdulások okát a szabadosok (liberálisok) gyűlöletkeltéssel kiváltott „judeobolsevik-judeoliberális-skandináv-benelux” provokációjában határozzák meg[3].

El kell gondolkodni azon is, hogy a „kisebbségi jogok” gyakorlása önmagában értelmezhető-e, vagy szükséges azokat a kötelezettségek és jogok összhangjában minősíteni[4].

Továbbá, fel kell fedni a gyűlöletkeltés és a gyűlölet közötti ok-okozati összefüggést.

És végül elemezni kell, hogy a föderalisták faluvégi kocsmák stílusában kifejtett mocskolódásának alapja a nem föderalistákkal szemben az eszmei tőke közötti különbségben van, vagy az alpári stílus és a begőzölt agyú fröcsögés csak arra szolgál, hogy lényegi kérdésekről terelje el a figyelmet.

I. Az EU nemzetek feletti érdekérvényesítésének hatása Magyarországra 

A megosztottság célját, a gyűlöletkeltés és gyűlölet összefüggését, az emberi jogok érvényesíthetőségét és ezeken keresztül a föderalizmus következményeit alapvetően az EU intézményrendszere által gyakorolt hatalom határozza meg.

Jean-Claude Juncker (Európai Néppárt) jelölésével az Európai Bizottság élére, és Martin Schulz (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) megválasztásával az Európai Parlament elnökévé, ismét nagykoalíció[5] vezeti az EU-t (54,86 %). Ezzel elhárult minden akadály az Európai Tanács június 27-én elfogadott stratégiai programja szerinti terrorista támadás végrehajtásának Európa ellen.

Az Európai Tanács nemzetek feletti érdekérvényesítést szolgáló (föderatív) stratégiai programjával az EU Parlamentje végrehajtja a Bilderberg csoport ez évi összejövetelének legfontosabb határozatát: a tagállamok életének a program iránymutatása szerinti szabályozása (a kötelező jogharmonizáción keresztül) 50 %-ot meghaladó mértékben történjék az EU-ban.

Ezzel a hatalomgyakorlás prioritása egyértelművé vált: minden tagországban az Európai Parlamenti képviselet minőségileg a tagország országgyűlési képviselete fölé emelkedett. 

Az EP-választás azt mutatta, hogy az európai polgárok meghatározó része nem rendszerváltoztatást, hanem rendszerváltást akar. Ez az akaratátcsoportosulás nem tükröződik az EU intézmények vezetésében.

A kialakult helyzet meghatározza a föderatív EU Konföderatív Európává alakulásának lehetőségeit.

[EPP = Európai Néppárt (Kereszténydemokraták), S&D = Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, ECR = Európai Konzervatívok és Reformerek (euszkeptikusok), ALDE = Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, GUE/NOL = Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, NI = Független képviselők, Zöldek/ESS = Zöldek/Európai Szabad Szövetség, EFD = A Szabadság és Demokrácia Európája (EU ellenesek)]

Az Európai Parlamentben az euszkeptikusoknak – egy-egy törvénytervezet tárgyalása során - a föderáció hátrányos következményeit, a közvetlen okot (mint az ok-rendszer részét), valamint annak alternatíváját egységben kell feltárni, annak érdekében, hogy társadalmi tőkévé váljon a konföderális eszmei tőke. Ennek eredményeként a következő választáson a társadalmi tőke meghatározó politikai tőke tud lenni. Különösen fontos annak érzékeltetése, hogy a gazdaság a társadalmi tőke része, tehát az embereket kell szolgálnia, nem az embereknek a gazdaságot.

Ez a rendszerszemléletű kritika hiányzott az EP 6. ciklusában, és ez eredményezte azt, hogy a következmények elleni közös lázadás összehangolatlan volt, és a 7. ciklusban nincs egységes euszkeptikus frakció, következésképpen nincs egységes fellépés a föderális paradigma ellen.

Magyarországon ugyancsak nincs meg a földerális paradigma elleni egysége fellépés, sőt – nyilvánvalóan az euszkeptikusok kettős tudatú eszmei tőkéje következtében – részenként sincs mérvadó társadalmi tőkét jelentő politika tőke az euszkeptikusok mögött. Ezt az országgyűlési képviselőválasztás és az EP-választás egyértelműen bizonyította.

A „jobboldal” és „baloldal” egyaránt a liberális-kapitalista föderalizmust jelentő paradigmát követi, ezért nincs jelentősége annak, hogy Magyarországon a sajátos választási rendszer nem eredményezett nagykoalíció-kényszert.

II. A hatalom megtartása és a társadalom megosztása közötti összefüggés

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja és a GfK Hungária felmérése szerint[6] a nyugati civilizáció föderatív paradigmája alapján álló, osztálytársadalmi szemléletű és pártrendszer által működtetett eszmei tőke 52 %-os támogatottságú (ezt támasztják alá a 2014-i országgyűlési választások adatai), de ennek kifejeződése a társadalmi tőkében nem egységes, ahogyan azt az országgyűlési választások adatai szintén bizonyították.

Az MTA-TK és GfK felmérés a társadalmi tőke három részére terjedt ki, a gazdasági-, a kulturális- és a kapcsolati tőkére, és ezek különbsége szerint állít fel „osztályokat”.

A társadalmi tőke megosztottsága annak bizonyítéka, hogy a föderális eszmei tőkét követő politikai tőkének nincs többségi támogatottsága (vagyis diktatúra), ezért hatalmát kénytelen a megosztás eszközével fenntartani.

A megosztottság a társadalmat izolált elemek véletlenszerű halmazává, vagyis káosszá tette, kizárva a társadalmi csoportok érdekeinek összehangolását, vagyis a társadalom rendszerként működését, aminek a jellemzője a szerves egységben élés, ahol az elemek érdekei a társadalom egyetemes érdekeivel egybeesnek, így a társadalom érdekei az elemek érdekérvényesülésében teljesednek ki.

Tehát önvédelemre késztető összeesküvés tényének megállapítása, és nem összeesküvés-elmélet gyártás annak felfedése, hogy a társadalmi csoportok közötti különbség ellenségességgé fokozása a társadalmi tőkével nem támogatott politikai tőke terrorisztikus eszköze hatalmának fenntartására.

______________________________________________

A további részek címei:

III. A kisebbségi jogok érvényesítése és a hatalomgyakorlás közötti összefüggés

IV. A gyűlöletkeltés és az általa kiváltott gyűlöletet közötti összefüggés

V. A föderalisták és a föderalizmus alapelveit elfogadó nem-föderalisták között nem kibékíthetetlen az ellentét

Kelt Szegeden, 2014. Áldás havának 14. napján.

dr. Halász József