Kinek van igaza? - a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá” c. tanulmány ajánlása

Kinek van igaza?

a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá” c. tanulmány ajánlása

 

Tóth Miklós elküldte a Népszava tegnapelőtti cikkét az alábbi üzenettel: „Úgy látszik, annak van igaza, akinek  messzebb száll a hangja..”. A cikk címe: „Európa csak föderális lehet” és Forgács Imre most megjelenő „Globális Egyesült Államok - utópia vagy utolsó esély” című, közeljövőben megjelenő könyvének egy részének felhasználásával készült.

Válaszom a következő volt: „Az igazság akkor is igazság, ha egy ember mondja ki.”

 

Tudom, puszta véletlen, hogy a dr. Morvai Krisztina felkérésére írt, „Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” c. tanulmánnyal vitázik a szerző.

Mindenkit szeretettel kérek, olvassa el és minősítse a két írást.

 

„Az idő sürget. Az európai föderalizmusnak - és tágabb értelemben - a nemzetközi együttműködés erősítésének nincs Alternatívája.” – írja a cikk szerzője.

 

Azzal egyetértek, hogy az idő sürget. Az idézet másik részével nem. Véleményemet az Eurostat és az Eurobarometer adatainak elemzésével, és az abból eredő következtetésekkel támasztom alá a konföderációról írt kettős tanulmányom most elkészült, második részével. (Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá)

 

Ajánlom mindenki szíves figyelmébe.

Természetesen, sem a Forgács Imre könyvét megjelentető Gondolat Kiadó, sem más kiadó nem fogja megjelentetni „reakciós tanulmányomat”.

Meggyőződésem, hogy az igazságot írtam le. Hangomnak messze kell szállnia. Rajtad is múlik ez, aki ezt a levelet megkapod.

 

Csütörtökön (13. 11. 21.) 18 és 20 óra között a Szent Korona Értékrend Videoakadémia videokonferenciáján bemutatom mindkét részt. 

Aztán, ha legalább ötvenen szeretnék nyomtatott formában is elolvasni, akkor kinyomtattatom mindkét kötetet. Az előállítási költség kb. nyolcezer forint lesz.

 

Kelt Szegeden, Enyészet havának 18. napján

Árpád sarja, Halász József

_______________________________________

 

A Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá c. tanulmány bevezetője:

 

A dr. Morvai Krisztina EU parlamenti képviselőasszony kérésére elkészített „Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” c. tanulmány az arisztotelészi szillogizmus értelmében egy premissza-rendszer, amelyből két konklúzió következik: 1. az EU átalakul Európai Konföderációvá, 2. marad a föderatív EU.

Aquinói Szent Tamás kiegészítése (a „transzcendentális premissza” határozza meg a helyes konklúziót) segít itt is a döntésben, az 1. konklúziót kijelölve.

Ez a tanulmány az 1. konklúzió megvalósítási ütemterve.

 

A magyarországi (sőt, ez minden tagországra kiterjed) és az EU-parlamenti választások összefüggenek. (Ezt „A választások elé” c. írásomban részleteztem - https://youtu.be/YbP_wmkJdn8)

 

Az 1. konklúzió a járható út. Ebben van csak lehetőség arra, hogy a hazai életviszonyok megváltozzanak, mert kialakul Európa szerves egységként működése, vagyis az államok úgy boldogulnak, ahogyan Európa egésze boldogul, és fordítva: Európa csak úgy boldogul, ha az államok is boldogulnak.

Nincs szükség „kettős beszédre”, mert Magyarország és Európa szabadsága ugyanazokat a feltételeket kívánja.

A „Gondoskodó Magyarország” és az „Konföderatív Európáról szóló szerződéstervezet” mutatja Magyarország (és a többi tagállam), valamint az európai szövetség szabályozási összhangját.

 

A 2. konklúzió választása nem jelent megoldást, hiszen a Magyarországon szükséges változásokat elsősorban az gátolja, hogy egy föderatív szövetségi állam tagja vagyunk. Így hát mindazok a pártok, amelyek a változatlanságért kampányolnak, egyet akarnak, csak a hangsúlyt máshova helyezik. Ezért törvényszerűen fokozzák a bizalmatlanságot a rendszerben, fokozzák a választók jövőkép-nélküliségét, vagyis becsapják a választókat.

 

A választók jelentős része Magyarországon és az EU tagországaiban nem elégedett nemzetközi szövetségi tagságunk következményeivel, és egyre többen látják, hogy ez szegénységünk oka. Ezt az EU hivatalos statisztikai adatai bizonyítják, amelyeket az alábbiakban feldolgozok.

Ugyancsak az EU hivatalos adatai bizonyítják, hogy a megoldást egyre többen keresik a konföderatív gondolkodási mód mintában (paradigmában). Karen Hudes, a Világbank volt vezető jogtanácsosa ebben a paradigmában látja a globális megoldást.

A vele készült interjúból vettem át a „fősodratú média” („A fősodratú média teljes mértékben ugyanazon cégek, a Federal Reserve rendszert birtokló magáncégek tulajdonában van, és ők irányítják.”) és a „titkos szuperhatalom” („… kik birtokolják és irányítják a vállalatokat a tőkepiacon, a 43000 vállalatot. Megállapították, hogy van egy titkos szuperszervezet, ahogy ők hívják, amely minden évben a bevételek 60 %-át és az eszközök 40 %-át szerzi meg.”) kifejezéseket.

 

Ezt a tanulmányt alig több mint két hét alatt írtam meg kizárólag az EU hivatalos adatainak (Eurostat, Eurobarometer) elemzésével. Ez idő alatt történt események megerősítik „A választások elé” c. írásomban levont következtetéseket. Nem kétséges, hogy – nemcsak történelmi, hanem mindennapi időszámítás szerint is – a föderalista paradigma szerinti politikai és gazdasági rendszer összeomlik.

Minden felelősséggel élő ember dolga az, hogy lehetősége szerint mindent megtegyen azért, hogy az összeomlást túlélje az emberiség, beleértve az európai polgárokat, így a magyarságot is.

 

Nem az a kérdés, hogy mi a pártok szándéka Magyarországon és az EU tagállamaikban, hanem az, hogy az emberek megismerik-e és felismerik-e a veszélyt és az elhárítás lehetőségét.

Szándékuk az, hogy alternatívát adjanak a válság okának és következményeinek megszüntetésére, vagy hagyományos kormány-ellenzék felállásban folytatják az iszapbirkózást, az EU bürokratái utasításait közvetítve vagy kibicelve.

 

„Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” c. premisszarendszert és ezt a konklúzió-kifejtő tanulmányt azért írtam meg, hogy ébresszek és tettre sarkalljak. Fel kell ébredni a föderatív gondolkodási móddal ránk kényszerített rémálomból, és tenni kell annak érdekében, hogy rémálmok nélküli, emberhez méltó életet éljünk.

 

A tartalomjegyzék:

 

Bevezetés                                                                                                                   

 

1.       Az átalakulás szükségességének oka

 

1.1     Az Európai Unió nem teljesítette a Lisszaboni Szerződésben meghatározott céljait          

1.2     Az Európai Unió tagállamok állampolgárainak kisebbsége föderalista

1.3     Az Európai Unió föderatív szövetségi államként nem képes a nemzetek érdekérvényesítésének összehangolására (az Eurobarometer „Egy évvel a 2014. évi európai választások előtt: Gazdasági és társadalmi kérdések” c. tanulmány tematikája szerint)

          A válsággal szembeni reakciók

          Mely szereplő tud a leghatékonyabban fellépni a válság következményeivel szemben?

          Kiemelt szakpolitikák válság idején

          Az euró szerepe

          Milyen lesz az euróövezet 2025-ben?

          Az Európai Unió költségvetése

          Az Európai Unió költségvetésének prioritásai

          A föderatív GDP és a konföderatív nemzeti vagyonnövekedés

          A bankrendszer átfogó reformja

          Az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló három kezdeményezés

          Az európaiak és a globalizáció 2025-ig előretekintve

          Összefoglaló megállapítás

 

2.       Az átalakulás általános elvei az Európai Államokban és az Európai Államok Konföderatív Szövetségében

          Az Európai Konföderáció alapelvei

2.1     A teljes szabadság elve

2.2     A célzott összehangolás elve

2.3     A döntési helyzet kialakulása helyén történő döntések (csorbítatlan szubszidiaritás) elve

2.4     Az alulról építkező, érdek-összehangoláson alapuló közszabadság (demokrácia) elve

2.5     Az élettér elve

2.6     Az államalapító és államalkotó nemzetek hatalomgyakorláshoz való kizárólagos jogának elve

2.7     Az államalapító és államalkotó nemzetek egyetemes és kizárólagos érdekérvényesülésének elve

2.8     Sorsközösség vállalás (szolidaritás) elve az élettér, valamint az államalapító és államalkotó nemzetek jogainak megtartása érdekében

2.9     A pénz értékfedezeti elve

2.10   Az igények és lehetőségek összhangjának elve

2.11   Az értékcsere elve az igény-lehetőség összhangjának megteremtése érdekében

2.12   A szabadság védelmének elve

 

3.       Az átalakulás részei és fokozatai

 

3.1     A jelenlegi helyzet értékelése

3.2     Az átalakulás részeinek és fokozatainak kapcsolat-rendszere

3.3     Az átalakulás első fokozatának feladatai

3.4     Az átalakulás második fokozatának feladatai

 

Jegyzetek

 

A Lisszaboni Szerződés „Az Európai Unióról szóló szerződés” c. rész-szerződésének hivatkozott cikkei (EUSz)

 

Lisszaboni Szerződés „Szerződés az Európai Unió működéséről” c. rész-szerződésének hivatkozott cikkei (EUM)

 

Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet hivatkozott szakaszai (EKonf)

 

A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki (Sophie Shevardnadze beszélgetése Karen Hudes-szal a Világbank volt vezető jogtanácsosával)

 

Munkanélküliség növekedése az Eurostat „Harmonised unemployment rate by sex” c. oldala alapján

 

GDP adatok a „Public opinion in the European Union” és az MTI adatai alapján

 

Részletek az Eurostat „Jövedelemeloszlási statisztika” c. tanulmányából

 

Részletek az Eurobarometer „Egy évvel a 2014. évi európai választások előtt: Gazdasági és társadalmi kérdések” c. tanulmányából

 

Részletek a Republikon Intézet „Viszonyunk az Unióhoz: euroszkeptikusok, mérsékelt EU-támogatók és föderalisták” c. tanulmányából