Magyar kiút a válságból – a konföderatív elven felépülő Magyarország
A föderatív Európai Unió átalakulása Konföderatív Európává a már megkezdődött globális átalakulás része.
Azt, hogy az átalakulás megkezdődött, bizonyítja az a tény, hogy az európai polgárok kétharmada konföderatív megoldások alkalmazását tartja szükségesnek a föderatív paradigma által okozott válsághelyzet megoldására. Az BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) értékcsere elven működő kereskedelme is e felé mutat.
Ennek áttekintését, a globális átalakulás európai járható útját írtam le a közelmúltban elkészített két tanulmányomban, amelyek címe: „Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” és a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá”. (Csatolom.)
A föderáció nemzetek feletti érdekérvényesítést jelent, felülről lebontott hatalom- és társadalomszervezési rendszerrel.
A konföderáció a nemzeti érdekérvényesítés összehangolása, alulról felépülő hatalom- és társadalomszervezési rendszerrel.
Ebből eredően a konföderatív paradigma szerinti globális átalakulás alapfeltétele, hogy konföderatív államszövetséget csak konföderatív elven felépülő államok alkothatnak.
Az EU egyes vezető tisztségviselői már nyíltan „nem-föderalistának” tartják magukat.
A magyar pártok közül az MSzP-romok anakronisztikus módon ragaszkodnak a föderalizmushoz, míg a FIDESZ-KDNP és a Jobbik programjuk alapján kimondva (Jobbik) vagy kimondatlanul (FIDESZ-KDNP) nem-föderalista elvet követnek.
A „nem-föderalizmus” nem egyértelmű fogalom.
Jelenti a föderalizmus alapjainak elfogadása melletti konföderatív megoldások alkalmazásának szándékát (föderalizmus-szkepticizmus, euszkepticizmus), de a konföderalizmust – vagyis a föderalizmus alternatívájának – képviseletét is.
A „nem-konföderalista” EU vezetők és a „nem-föderalista” magyarországi pártok, valamint a „köztiszteletben álló” közszereplők nem a föderáció alapját (négy liberális alapelvet) akarják megszüntetni, hanem az alap által kiváltott negatív következményeket szándékoznak konföderatív megoldásokkal ellensúlyozni. Ennek bizonyítéka a közszolgáltatásokkal, a gyermekneveléssel, az adókkal, a költségvetéssel játszadozás, a felülről leosztás fenntartási szándéka, a kínálat által manipulált kereslet fenntartása, az önmagában ellentmondásos „szociális piacgazdaság”, „ökoszociális piacgazdaság” hangoztatása – a rendszerszemléletű következmény-felszámolás helyett.
A föderatív alapok elfogadása a konföderatív elemek alkalmazását kizárja (ld. Lisszaboni Szerződés közös hatáskörbe vonó és tiltó intézkedései). A föderalizmus-szkepticizmus lényegi, gyökeres (radikális) változást nem jelent – sőt a tiszta föderalizmus visszarendeződősét készíti elő -, csupán a pártok közötti látszat-különbségek demagógiájának eszköze.
A globális paradigmaváltás helyes értelmezése szükségessé teszi annak ismeretét, hogy melyek azok a konföderális alapok az államokban, amelyek lehetővé teszik a konföderális államszövetséget.
Ezért írom meg a föderális és konföderális gondolkodási mód összehasonlító elemzésének harmadik kötetét „Magyar kiút a válságból – a konföderatív elven felépülő Magyarország” címmel.
Az írás a 2011-es népszámlálás adatainak elemzésével hasonlítja össze a két gondolkodási módot, a Települési Törvény szerkezetét követve, alapot adva annak kidolgozásával az alulról építkező hatalomgyakorlási és társadalomszervezési rendszer létrehozásának.
A 2014-es EU és magyarországi választások a föderatív és a föderáció-szkeptikus rendszer továbbélését fogják jelenteni.
A konföderatív elven felépülő Magyarország és Európa működésének megkezdésére a 2018-as (EU-ban 2019-es) választásokon lesz békés úton lehetőség.
Amennyiben a föderatív világhatalom a választásokig megbukik, akkor azért kell a konföderatív Magyarország alapjainak rendelkezésére állni, hogy a leomló gólem ne jelentse a magyarság kipusztulását, az emberiség katasztrófáját.
Már most végeznünk kell a globális átalakulás ránk mért feladatát.
A feladat végrehajtását végző gyulának mielőbb kezdenie kell feladata teljesítését.
Kelt Szegeden, 2014. Fergeteg havának 7. napján.
Árpád sarja, Halász József