Második nyílt levél dr. Morvai Krisztinának - Egyesítsük erőnket, tudásunkat és tapasztalatunkat
Kedves Krisztina!
Úgy látom helyesnek, hogy előző levelem nyilvánosságra hozásának módját folytassam válaszodra reagálva.
Szívesen adnám ennek a levélnek az
Egyesítsük erőnket, tudásunkat és tapasztalatunkat
címet, leveled egy gondolatának kiragadásával.
Biztosan félreértés volt az alapja annak a kijelentésemnek, hogy Te állítod össze a Jobbik EU parlamenti listáját, ugyanis sem Kelemen Csaba szavahihetőségét, sem Vona Gábor felelősség-érzetét nem vonom kétségbe.
Mielőtt március 13-i, Gaudi-Nagy Tamással közös videóüzenetetekkel kapcsolatban írnék, mintegy bevezetőként idézek leveledből:
„Szeretettel tájékoztatlak róla, hogy a Jobbik európai parlamenti képviselőjelölti listájának összeállításába(n) nemhogy szabad kezem, de beleszólásom sincs, tekintettel arra is, hogy a pártnak sem vezetője, sem egyszerű tagja nem vagyok, Vona Gábor pedig - az ezzel ellentétes információval szemben – semmiféle speciális megbízást nem adott nekem ebben a körben. Ennélfogva nem tudok odahatni, hogy a listán szerepelj. Kérem megértésedet. Természetesen én is messzemenően megértem, sőt üdvözlöm, hogyha más felkérést elfogadsz, illetve saját lista indításával, vagy bármilyen úton európai parlamenti képviselőjelölt, illetve európai parlamenti képviselő leszel. Nagy örömmel készülök arra, hogy egyesítsük erőnket, tudásunkat és tapasztalatunkat, s hasonló értékrendünk alapján együtt küzdjünk Hazánkért, Magyarországért.”
A „hasonló értékrend” „azonos értékrenddé” nemesülése felé való elmozdulást érzek 13-i üzenetetekben.
Amikor a videót láttam-hallgattam, akkor az a kérdés vetődött fel bennem, hogy vajon hányan gondolják tovább az élelmiszer-önrendelkezéssel kapcsolatos véleményeteket, vagy azt, amit a konföderatív (az elhangzott megfogalmazásotok szerint: antiliberális) szemlélet EU-n túl, az egyes országokra kiterjedésének szükségszerűségéről mondtatok.
Tapasztalatom szerint a nézők-hallgatók többsége azokra a következmény-feltárásokra fog emlékezni, amelyek a beszélgetés nagy részét kitették.
A Nemzeti InternetFigyelő (ahol beszélgetéseteket is közzétették) minap jelentetett meg egy anyagot dr. Tóth Ferenctől „Miért hatástalanok a nagy leleplezések?” címmel. Ennek felvezető gondolata így hangzik:
„Ahogy egyre több ember értékeli át az eddig biztosnak vélt társadalmi vagy tudományos hittételeket, azt várnánk, hogy meginog a szellemi elnyomórendszer. De csalódnunk kell: látszólag nem történik semmi, a leleplezés gyakorlatilag hatástalan. Miért? Nem jött még össze a kételkedők körében a "kritikus tömeg"? Vagy nem a lényegi hibákat lepleztük le? Vagy eleve ennyire szűk lenne a mozgásterünk?”
Szerintem a miértre az alapvető válasz így hangzik: „Nem ismernek az emberek olyan alternatívát, amely az összes hátrányos következmény okát – és ezzel a hátrányos következmények újjátermelődésének lehetőségét - megszűnteti.”
Bibó István igaza - mi szerint a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista rendszer egygyökerű - mindenki számára nyilvánvaló kell, hogy legyen, hiszen ezt az elmúlt közel hetven év (benne az utolsó huszonöt év) bizonyította.
Ezért a paradigmaváltást (rendszerváltást) jelentő alternatívának olyannak kell lennie, amely kizárja a diktatúra szocialista-kommunista és liberális-kapitalista változatai bármelyikének visszarendeződését.
Ezt az alternatívát tartalmazza az „Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet” és ennek egy-egy ország számára mintát adó alapja, a „Gondoskodó Magyarország” program.
Köszönöm, hogy intézkedtél a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá” c. tanulmányom honoráriumának kiutalásáról, így lehetőségem van a konföderatív szerződéstervezet kiadására és terjesztésére. („Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe” c. tanulmány honoráriumából adtam ki a Gondoskodó Magyarország programot. Ezt a lehetőséget is köszönöm Neked.)
Azok a címszavas megfogalmazások, hogy „Nemzetek Európája” vagy „Szociális Európa”, így, a részletek kifejtése és a tartalmi eltérés bizonyítása nélkül sokféleképpen értelmezhetőek, vagyis nem kezelhetőek alternatívaként.
A Szent Korona Értékrendből levezetett hazai és európai paradigma az alap-kérdésekre és ezek összes következményére választ ad:
- a társadalomszervezési mátrixban az ember meghatározó szerepe a gazdaság helyett,
- az igény és lehetőség összhangja a kínálat által manipulált kereslet helyett,
- a hatalomgyakorlás, tulajdonlás és a szabályozás alulról épülése a felülről lebontás helyett,
- a tulajdon és birtoklási jog gyakorlása kizárólagosságának biztosítása az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai részére, az idegeneknek adott jogok helyett.
Hangsúlyozni kell, hogy ezek az alap-megoldások nem izoláltak, hanem a rendszert képező Szent Korona Értékrend szerves részei.
Kedves Krisztina!
Azért, mert a „hasonló értékrend” „azonos értékrenddé” alakulására reális remény van, és azért, hogy semmilyen félreértés ne lehessen, ezt a levelet elküldöm Vona Gábornak is, kérve a néhány napon belüli választ alábbi ajánlatomra:
A Jobbik EU-parlamenti listájának második helyén kapjak lehetőséget arra, hogy a föderatív Európai Unió Konföderatív Európává átalakításában Veled egyesített erővel, tudással és tapasztalattal vegyek részt.
Kérésem alátámasztására ajánlom fel „hozományként” az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezetet.
A további félreértések elkerülése érdekében ajánlatomról tájékoztattam azt a pártszövetséget, amely szándékozik felvállalni a Konföderatív Európa paradigmáját. Tájékoztatásomat elfogadták.
Kelt Szegeden, 2014. március 16-án.
Szeretettel,
dr. Halász József