„Még” a hagyatékból - Wass Albert: A hagyaték (Szeleczky Zita)

https://videoemail.iwowwe.com/VMail.aspx?T=E&L=21636515&D=B073FA1D-A832-4451-BC5E-ADE254614B5D

A legnagyobb ajándékot kisunokámtól kaptam. Karácsony napjaiban többször is eljött a „fészekbe” és módom volt néhány morzsát átadni neki abból a hagyatékból, ami „megmarad, mert Istentől való, s ezáltal elpusztíthatatlan.”

Az érettségi előtt álló Ádika ugyanúgy kérlelt, ahogyan mamája is, sok évvel ezelőtt: „még”.

Ez a „még” volt a legnagyobb ajándék, amit kaphattam, amit bárki kaphat. Nem tárgyakat, nem szavakat kért tőlem, hanem azt az értéket, amit hagyatékul kaptunk őseinktől, bizonyságául annak, hogy „Nem papírra vetett betűkből ered a tudás, hanem lélekből s értelemből, ami az Úrtól való.”

Most folytatom a „még”-et, azoknak is, akik nincsenek itt karácsonyfánk alatt, „A hagyaték” krónikásával, Wass Alberttel és a lélek fényétől átszellemült Szeleczky Zitával.

A folytatás azt bizonyítja, hogy a magyar ember nem „lesz” Árpád sarja, hanem születésétől kezdve az. De nem vette észre, mert hangosabb volt a belülről való csendes szónál a szélvihar, a földrengés, a tűzvész, amely ezeregyszáz év alatt el akarta felejtetni azt a Szövetséget, amit Úr városában a Teremtő kötött az emberrel, és ennek megpecsételéseként adta neki a Szent Koronát, hogy az által a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagi világot. Ezt, a Magyar Bibliában kőbe vésett igazságot akarta elfelejtetni a hazugság, de Árpád sarjai lelkükben őrzik a krisztusi ígéretet: „... és az igazság szabadokká tészen!”.

A folytatás azt bizonyítja, hogy a múlót el kell választani az örökérvényűtől, ahogyan a megszólaló örökérvényű részletet elválasztotta Wass Albert és Szeleczky Zita a regény múlandó részeitől.

És a folytatás azt mondja a múlandóba kapaszkodóknak, hogy a talmi kincsek elvakítanak, de az igaz kincseket el nem tudják homályosítani. Még akkor sem, ha sokan vannak az elvakítottak, mert „nem sokaság, de  lélek végez csoda dolgokat!”.

És a folytatás Jézus szavaival mondja az istentudó magyaroknak: „Ne bántson, ha kinevetnek. Az se, ha gúnyt űznek veled. Ha csak egy mustármagra való is megmarad nehányban, bizony mondom, hegyek mozdulnak hamarosan... áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged... és minden magyart, odakint is, szerte a világban.”

A hagyaték örökérvényű részlete összefoglalja a folytatást, hallgasd meg és olvasd el tehát!

Érzem és tudom: „A nemzet nem számokban él, de lélekben. Egy az Úr oldalán százezreknél is többet számít a jövendő mérlegén.”

A nemzet lélekben él.

Ennek szellemében ajánlom fel azoknak a célhoz vezető folytatást, akik érezni és érteni akarják, hogy Árpád istentudó sarjai: folytassunk párbeszédet, a jézusi példát követve, megnyílva egymásnak, hogy lelkünkben élő értékeink nemzetté egyesítsék a magyarságot!

Ehhez kérem a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét. 

Így lesz!

Kelt Szegeden, 2012. Álom havának 26. napján.

Árpád sarja Halász József

Ui.: A videón elhangzó részlet: https://nemzetiegyseg.com/wassalbert_hagyatekreszlet.pdf

Wass Albert: A hagyaték (https://www.gondoskodomagyarorszag.com/fenykepgaleria/konyvek/)