Mérhetetlen bűn a Magyar Nemzet ellen

Orosházi Ferencnek mondtam ezt vasárnap, amikor telefonbeszélgetésünkkor közölte velem, hogy kihirdette Apajpusztán „Közlemény”-ét.

Amennyiben a Közleményben foglaltak – kizárólag erőszakkal - teljesülnek, akkor a mérhetetlen bűn történelmivé minősül.

Tegnap felhívott Orosházi Ferenc és kérte, indokoljam meg, miért tartom „mérhetetlen bűnnek” azt, amit tett.

Jogi indokaimat elmondtam, most megismétlem, hogy írásban is meglegyen.

A Közlemény jogilag megalapozatlan az alábbi téves hivatkozások miatt

1. A 2011. április 25-én kihirdetett Alaptörvény „megkifogásolása” hibás, miután az – nevében és jogrendszerbeli helyét tekintve (ld. E) cikk (2) bekezdés) egyaránt - nem Alkotmány, a „megkifogásolás” pedig indoklás és részletezés nélküli.

2. Az 1989. október 23-án kihirdetett Alkotmányhoz „visszatérés” indoklása hibás, hiszen az nem tartalmaz olyan cikket, amely szerint „alkotmányozni csak népszavazás útján lehetséges”, sőt, a 4. § (3) bekezdés a) pontja az Országgyűlés hatáskörébe utalja a „Magyar Köztársaság Alkotmányának megalkotását” – a hatálybaléptetéssel kapcsolatban külön nem rendelkezik. 

3. A „Történelmi”-nek nevezett Alkotmány – a „Közlemény” követelési által bizonyítottan - ténylegesen a „Történeti” Alkotmánnyal azonos, amit a 2011-ben kihirdetett Alaptörvény jogfolytonosságába visszaállított.

Ez alapján okafogyott a Közlemény 3./ pontjában tett megállapítás: „Ezzel visszatértünk az 1944. március 19-éhez, a német II. Világháborús erők bevonulását megelőző közjogi állapothoz”, azzal, hogy az államforma megnevezése nem azonos.

4. A Közlemény 4./ pontja az Aranybulla XXXI. tc. 2. §-ára, mint „soha el nem évülő megállapításra” hivatkozik, ami nem a Nemzetnek teszi jogává és kötelességévé az ellenállást, hanem a püspököknek, jobbágyuraknak és nemeseknek.

A II. (Szeri) Vérszerződés – Anonymus Gestája szerint – ellenállási záradéka minden szabad magyar (vagyis a Nemzet) egyetemes jogává – és kötelességévé - teszi az önkényuralom megszűntetését.

Azt hiszem, nem lehet kétséges, hogy ezt kell „soha el nem évülő megállapításnak” tartamunk.

Ez a különbség az Aranybulla és a II. Vérszerződés között egyértelművé teszi, hogy Géza előtt (Kézai Simon szóhasználata) érvényesült a szabad magyarok akarata, vagyis a magyarok által követett Isteni Iránymutatás (alkotmányosság) hatálya Gézával szűnt meg, nem pedig 1944. március 19-én.

________________________________

Az első három pont a jelenlegi hatalom számára kézenfekvővé teszi azt, hogy a hatalom (az Alaptörvény szerint) ne minősítse „törvény szerintinek” a Közleményben megfogalmazott követeléseket, és az azok elmulasztása miatt tett ellenlépéseket – voltaképpen polgári engedetlenséget – törvénytelennek ítélje meg és ezzel szemben ennek megfelelően járjon el.

Orosházi Ferenc a telefonbeszélgetésben felvetette azt, hogy ő százezer embert állított maga mellé, én pedig csak néhányakat.

Erre elmondtam – és most megismétlem – a következőt:

A negyedik pont szellemében ő olyan ígéreteket tesz, amit az emberek hallani akarnak, de ígéreteinek nincs meg az igazság-tartalma, ezért megvalósítása lehetetlen.

Az, amit hirdetek, tényleges gondolkodási mód (paradigma) váltást jelent, ami ellentétes azzal, amivel a Magyar Lelket ezeregyszáz éven keresztül – erőszakos eszközökkel - mérgezték, ezért érthető, hogy az emberek jelentős része – egyelőre - nem meri magáévá tenni.

Végül Orosházi Ferenc megkérdezte: milyen alternatívája van az általa képviselt „radikális” megoldásnak.

Az alternatíva jelenti a radikális (vagyis gyökeres) átalakulást, megadva a magyarságnak azt a lehetőséget, hogy saját sorsának irányítását békésen vegye kezébe. Amennyiben ezt a hatalom – saját törvényeit megszegve – meggátolja, akkor kell más eszközökhöz nyúlni.

A lehetőséget a 2014-es választások jelentik. Itt kell a jelöltállítással a magyarság érdekeinek közszabadság elvén álló, alulról történő (pártfüggetlen) képviseletét elérni.

Ennek anyaga évek óta elérhető, így Orosházi Ferenc is megismerhette volna.

Ezt akartam ismertetni Apajpusztán 17-én. Ennek ismertetését gátolták meg a MOGy szervezői.

A kündü feladatot ezzel kapcsolatban teljesítettem, és megkaptam a Nemzet iránti alázat kegyelmét ahhoz, hogy érezzem és tudjam: Magyarország újjászületéséhez gyulára is szükség van.

Összefoglalva azt mondtam Orosházi Ferencnek – amit a százegynéhány párt és ennél is több civil szerveződés vezetőjének is mondhatok -: ő gyula feladatot végez, a kündü iránymutatása nélkül, én kündü feladatokat a gyula végrehajtó feladata nélkül.

Az alapkülönbség az, hogy én érzem és tudom, hogy a kündü feladat kevés a gyula tevékenység nélkül, ő – és az előbb említett emberek – pedig még nincsenek a Nemzet iránti alázatnak azon a szintjén, hogy érezzék és értsék: kündü nélkül a gyula diktátorrá alázódik.

Kelt Szegeden, 2013. Új Kenyér havának 20. napján.

Árpád sarja, Halász József