Tudod, hogy mi a négy liberális alapelv?
Ahhoz, hogy az ember dönteni tudjon élete sorsfordító helyzetében, ismeretekkel kell rendelkeznie a helyzet kialakulásának okáról és az ok megszüntetésének módjáról.
Manapság okos emberek kiállnak a pódiumra és ezeknek a nélkülözhetetlen ismereteknek a hiányában lelepleznek, felvilágosítanak, felháborítanak, ötleteket adnak a helyzet egy-egy következményének megoldására nagyszerű retorikai adottságaik kihasználásával, elérve, hogy hallgatóik karizmatikus embernek titulálják őket, és kövessék azt az utat, amit délibáb mutat nekik.
Ahhoz, hogy megértsd az ok és annak megszüntetése közötti összefüggést (vagyis a döntési helyzetből a döntésig vezető utat helyesen jelöld ki), először a mozgató rugót (az eszmei alapot) kell önmagadban tisztázni.
Tudnod kell, hogy a nyugati civilizációnak melyek a jellemzői (ennek eszmei alapját a Szent Korona Tan foglalja össze) és ezzel szemben mit tartalmaz az ősi civilizáció, amely a Szent Korona Értékrendben fogalmazódik meg.
Ha értetlenül állsz az előtt a kijelentés előtt, hogy kibékíthetetlen ellentét van a kettő között, akkor ismerd meg a különbséget, és az ebből eredő indítékok alapján mérlegeld a személyes támadásokat. („Miért Szent Korona Értékrend és miért nem Szent Korona Tan?” - https://nemzetiegyseg.com/Alap1.pdf)
Amikor az eszmei alapot megismerted, akkor tudod megítélni a mindennapi élet szabályozására vonatkozó megoldásokat (a jogrendszert) az ok és annak megszüntetési lehetősége szempontjából.
Itt az iránymutatás, az irányelvek és a részletes szabályozás közötti logikai (és csak másodlagosan jogtechnikai) összefüggéseket kell megismerned („Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei” - https://nemzetiegyseg.com/Alap2.pdf.)
Ha ezeket megismered, akkor rájössz, mi az alkotmány, és egyértelművé válik előtted, hogy a szabadság és az alkotmányosság között milyen kapcsolat van, vagyis azt, hogy mikor függesztődött fel Magyarország alkotmányossága.
Ekkor jutsz el az ismeretszerzésben addig a pontig, amikor képes vagy a szabadság fogalmát úgy értelmezni, hogy megkülönböztesd az eltorzított szabadságot a tényleges szabadságtól (https://www.gondoskodomagyarorszag.com/products/a-szabadsagrol/). És ekkor tudod megérteni a válság lényegét és felismerni a válság megszüntetésének egyetlen lehetőségét. („Miért konföderativitást megengedő szabadság és miért nem föderatív függőség?” - https://nemzetiegyseg.com/Alap3.pdf)
Most megismétlem a címben feltett kérdést: mi a négy liberális alapelv.
Választ tudsz adni erre akkor, ha nem ismered az ok alapját, a szabályozási rendszerét, a szabadság-értelmezését?
Az okos emberek tisztánlátását nem zavarják az ezekre vonatkozó ismeretek.
Azok, akik válasza csak handabanda, retorikai bravúrmunka, demagóg önmutogatás, nem veszik észre, hogy az EU-nak nevezett gyarmatbirodalom bukását már elindította a négy liberális alapelv tarthatatlanságának nyilvánvalóvá válása.
___________________________
A liberális iránymutatást a Lisszaboni Szerződés[i] fogalmazta meg három pontban. A többi cikk ezek érvényesülésének feltételeit biztosítja.
A négy liberális alapelvet a II. rész (Szerződés az Európai Unió működéséről) 26. cikk (2) bekezdés fogalmazza meg[ii].
Ennek feltételeit a „kizárólagos hatáskör” intézménye biztosítja a II. rész 3. cikkében[iii].
(A magyar elnökség idején az (1) bekezdés pontjai közé került a mezőgazdaság.)
És végül a Lisszaboni Szerződés I. rész (Az Európai Unióról szóló szerződés) 5. cikke tartalmazza az önrendelkezés korlátainak egyértelművé tételét[iv].
A szerződés már csak jogilag (de iure) él, mivel ténylegesen (de facto) részben a diktatúra önmaga, részben pedig a tagállamok semmisnek tartják.
1. Az áru szabad mozgása a tagállamok alapvető érdekeivel szembenálló intézkedés, ezért „civil kezdeményezésként” bukott meg tény szerint (de facto), a hazai termékek vásárlására vonatkozó mozgalmakkal.
2. A szolgáltatások szabad mozgása az energiaszolgáltatás vonatkozásában ugyancsak az életfeltételek biztosítását érinti, ezért szintén a tagállamok alapvető érdekeivel szembenálló intézkedés.
Az életszínvonal rohamos romlása, a napról napra növekvő elszegényedés rákényszerítette a magyar kormányt arra, hogy – folyamatosan hangoztatva az integráció iránti hűségét - államosítsa az energiaszolgáltató ágazatot (tény szerint – de facto - semmisnek tekintve a szolgáltatások szabad mozgásának alapelvét), annak árán, hogy ez az EU rosszallását vonja maga után.
3. A tőke szabad mozgása két területet érint: a pénzgazdálkodást, valamint a termőföld tulajdonlását és birtoklását.
a./ A pénztőke szabad mozgása liberális alapelvet a Lisszaboni Szerződés közvetlenül – a fentieken túl – az Európai Központi Bankra vonatkozó, II. rész 282.[v] és 295.[vi] cikkeivel erősíti. Ennek a liberális alapelvnek a közvetett erősítésétét szolgálja – a multinacionális cégek vonatkozásában – a II. rész 106. cikke[vii].
A pénztőke szabad mozgása a tagállamok önálló pénzügyi érdekeinek érvényesítése ellen hat. Ez különösen a 2008-ban kezdődött válság óta vált nyilvánvalóvá.
Az izlandi bankállamosítás egy tagállam intézkedéseként, a jelenlegi ciprusi válság „megoldása” pedig az EU központi intézkedéseként teszi ténylegesen hatálytalanná a pénztőke szabad mozgását.
Ugyancsak a tényszerinti érvényesülés meghiúsításának akaratát jelenti a lengyel bankállamosítási javaslat és a magyarországi állami bankalapítási gondolat.
b./ A tőke része a termőföld a Lisszaboni Szerződés II. rész 38. cikke szerint[viii]. Ezzel forgalomképes, vagyis szabadon adható-vehető.
Már a maastichti szerződés (sőt, a római szerződés) aláírásakor is egyértelmű volt, hogy a termőföld forgalomképtelensége nem kérdőjelezhető meg, de a használat jogát sem gyakorolhatja az őslakósokon kívül senki.
Sajátos kompromisszummal fogadták el a termőföld, mint tőke szabad mozgásának alapelvét: az Európai Gazdasági Közösség EU-t alapító tagállamai „hozott jog” alapján olyan földtörvényt tarthatnak életben, amely gyakorlatilag kizárja idegenek termőföld tulajdonlási és birtoklási jogát. Erre a példára hivatkozva lett volna Magyarországnak lehetősége hasonló földtörvényt hatályba léptetni, belépésünk előtt, az első Orbán kormány idején. Ezt elmulasztottuk, annak ellenére, hogy Tanka Endre földtulajdonlási és földbirtoklási jogot megőrző földtörvény-javaslata a kormány rendelkezésére állt. (Az más kérdés, hogy megkaptuk volna-e a pozitív diszkriminációt.)
Most Magyarországon a földtörvény-tervezet vitájában a tulajdonlás és birtoklás joga már nem is szerepel, csupán a birtoknagyság és a használó közösség korlátozása képezi a vita tárgyát. Ez természetes a liberális állampolgársági törvény következményeként, viszont természetellenes, mert a magyar élettér megőrzése a tét.
Tehát a tőke szabad mozgása liberális alapelv a pénztőke vonatkozásában megbukott, viszont a termőföld tőkére vonatkozóan Magyarország számára a jogi és a tényleges hatályosság egyaránt fennáll.
4. A személyek szabad mozgása (letelepedés szabadsága) liberális alapelvvel a Lisszaboni Szerződés II. részének 20. és 49.[ix] cikke azt akarja biztosítani, hogy az anyagi haszonszerzés felülemelkedjen a nemzeti önbecsülésen és önazonosság-tudaton, a hatalomgyakorlás joga nemzetektől, államoktól független, kozmopolita alapokon legyen.
Ugyanakkor ez az alapelv biztosítja a földtőke szabad mozgásának személyi feltételét. Ezért különösen fontos számunkra a termőföld tulajdonlási és birtoklási jogának kérdése.
Ezt a liberális alapelvet már a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésekor korlátozták (vagyis tény szerint elvetették) a tagállamok a letelepedési jog érvényesítésére kikötött moratóriummal.
Ma már nem csak a volt szocialista országok váltak a migráció forrásaivá, hanem a gazdaságilag veszély-zónában lévő országok (pl. Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália) is. Ennek megfelelően új letelepedési moratóriumokat jelentettek be az EU gazdagabb országai.
Természetesen nem a hatalomgyakorlás kozmopolitalizálódására vonatkoznak a korlátozó intézkedések.
Izrael részben az EU-val, részben Magyarországgal kötött szerződés értelmében jogosult állampolgárainak „exportálására”. Ehhez a magyar állampolgársági törvény módosításával asszisztáltunk. Jellemző a korlátozás nélkül kiterjesztő törvény hatására a MAZSIHISZ elnöke, Feldmajer Péter véleménye[x]: „A kettős állampolgárság történelmi jóvátétel a holokauszt túlélőinek”.
Tehát a személyek szabad mozgása liberális alapelv a tőke szabad mozgásához hasonló érvényességi jellemzőt mutat: a földtőke szabad mozgásához kapcsolódóan jogilag (de iure) és tény szerint (de facto) egyaránt érvényes, a földtőke szabad mozgásán kívüli körben tény szerint (de facto) nem.
___________________________
Azt hiszen, nem sokan gondolták végig így négy liberális alapelv hatását.
Remélem, mindenki számára világos, hogy a négy liberális alapelv – úgy is, mint önpusztító iránymutatás - miként jelentkezik a nyugati civilizáció eszmei, szabályozási (jogi), valamint szabadság-értelmezésében.
Azt, aki tudja a helyes választ a négy liberális alapelv hatásával kapcsolatban, azt törvényszerűen érdekli az is, hogy hogyan lehet megszüntetni ennek a számunkra elviselhetetlen oknak a hatását.
Számukra tartalmaz ismeretet a https://gondoskodomagyarorszag.com honlap, a négy liberális alapelv önpusztításának bizonyítékait pedig folyamatosan megismerhetik a https://euellenpont.com honlapon.
Kelt Szegeden, 2013. Szelek havának 1. napján.
Árpád sarja, Halász József
[i] Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, 2007. december 13-án írtak alá - https://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML
[ii] „A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.”
[iii] „(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:
a) vámunió,
b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,
c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,
d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,
e) közös kereskedelempolitika.
(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.”
[iv] „(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.
Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról.”
[v] EUM 282. cikk
(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.
....
(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.
[vi] EUM 295. cikk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.
[vii] EUM 106. cikk
(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 21. és 101–109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.
(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.
[viii] 38. cikk
(1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.
A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a „mezőgazdasági”, illetve az „agrár-„ kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit.
„Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei.
[ix] EUM 49. cikk
Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.
A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.
[x] A kettős állampolgárság történelmi jóvátétel a holokauszt túlélőinek - 2010-05-27 18:11:44 - https://www.mazsihisz.hu/2010/05/27/a-kettos-allampolgarsag-tortenelmi-jovatetel-a-holokauszt-tuleloinek-3114.html